Előszó
Edelény Budapesttől 210, Miskolctól 25 km-re Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik legszebb részén terül el, ahol változatos szépségű tájak találkoznak: ott, ahol az Alföld egyre keskenyedő...
Tovább
Előszó
Edelény Budapesttől 210, Miskolctól 25 km-re Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik legszebb részén terül el, ahol változatos szépségű tájak találkoznak: ott, ahol az Alföld egyre keskenyedő síkságnyúlványa átadja a helyét a szép, lankás Cserehát változatos hegyeinek, ott, ahol a kristálytiszta Bódva folyócska előbúvik a Cserehát hegyei közül. A kies, szép Bódva völgye - amelynek kapuja Edelény - a történelem évszázadaiban a hadak útja volt. A tatár, a török, a német stb. hadak Edelényen és Borsodon át haladtak Miskolc felől a felvidékre, Lengyelországba, vagy onnan az Alföld felé, és erre vitt, békés időkben a kereskedők útja is.A Bódva szűk szurdokában - az ősi időkben - Borsod vára állt őrt.
Edelény pedig a Bódva-hídja átkelése felett őrködött, élvezve e fontos földrajzi hely hasznát és elviselve a hadak útjának csapásait, pusztításait. A mai Edelény területén az elmúlt évezredek, évszázadok során több település jött létre, de közülük többet a történelem viharai elsodortak; megszűntek, vagy beolvadtak Edelénybe. Többnek a nevét mint pl. Derékegyháza, Császta, Cseb, Lánczi, Márk, Sáp már csak a dűlőnevek őrzik. Évszázadunk második felében a közigazgatási átszervezések következtében olvadt be néhány település Edelénybe. A város belső területét képező központi rész 40 évvel ezelőtt még három település volt: a történelmi Borsod, Finke és Edelény.
Először 1950-ben Borsod egyesült Edelénnyel, majd 1963-ban Finke község és 1984-ben az eddigi társközségek: Abod, Balajt, Damak és Ládbesenyő is - (bár 5-16 kilométer távolságra Edelényhez ) - a település részévé váltak. E többszörös egyesülés, a természetes szaporulat és a beköltözők révén a város lakossága - e három nagyobb és négy kisebb településből szerveződött nagy család - most 13.000 főt számlál.
Edelény fontosságának a későbbi évszázadokban meghatározója volt, hogy Sajószentpéter felől fontos átkelőhely volt a Bódván. Egy 1430-ban kelt oklevél már városnak említi. Az 1771-es Urbárium szerint is város. Ezt a rangját az 1870-es évekig, a kiegyezés utáni országos közigazgatási rendezésig megtartotta. Azóta is többször változott a szerepe.
Vissza