Edelény

Fülszöveg

Városunk nem bővelkedik nyomtatásban megjelent helytörténeti, néprajzi dokumentumokban. Az Edelény múltjából c. kötet megjelenéséig (1973) a néhány nagyobb megyei összefoglaló munkán kívül ez a kis füzet adott rövid összefoglalót a falu történetéről, néprajzáról. Kis Benedek János kántortanító 1889. feburár 6-án született Gyöngyösön. Edelénybe 1912-ben került. Február 1-jén választották meg katolikus kántortanítónak. Itt is élt haláláig. 76 éves korában, 1965 december 18-án halt meg. Hamvait a régi katolikus temető őrzi. Az első világháborút végig katonáskodta, szenvedte. A harcokban arany vitézségi érmet szerzett, s ennek alapján 1920-ban vitézzé avatták. (Innen a vitézi előnév.) Ezeket, a háborús éveket kivéve Edelényben élt. A kántori tevékenységét 1950 júliusáig folytatta. erről azért mondott le, hogy tovább taníthasson. Az 1954/55-ös tanév végéig tanított, generációkat nevelt fel. Ritka erős, szép bariton hangja volt. Szívből szerette hazáját, lakóhelyét, tanítói hivatását. Ennek eredménye ez a kis füzet is, amely iskolai segédanyagként készült: a szülőföld, a lakóhely megszerettetését,a népi hagyományok ápolását volt hivatott szolgálni. A borítón gyűjtőtársként említett Joó Vencel 1903-ban Ároktón született. 1922-től nyugdíjazásáig, 1967-ig, nagy ügybuzgalommal Edelényben tanított (évekig mint igazgató tanító), s mindmáig városunk köztiszteletben álló lakója. A füzet első fele a település történetével foglalkozik. alapja nagyobbrészt a szájhagyomány. Így is kell elfogadnunk és értékelnünk. Jelentős része Reviczky Gyula 1883-ban megjelent Edelény a holtig ű szerető című népies stílusú verses elbeszélésének prózai változata. Kevés eltéréssel idézi a vers néhány szakaszát is. Nagyobb érték a füzet második fele, a közelmúlt történetének említése, és a népszokások leírása. E sorait megismerve kitárulkozik előttünk a 60 évvel ezelőtti Edelény lakosságának élete, az itt élők, elsősorban a katolikus lakosság egyházi ünnepekhez, jeles napokhoz, családi eseményekhez, társadalmi ünnepekhez kapcsolódó szokása, öltözködése, stb.
A munka helyi művelődéstörténeti értékét növeli, hogy edelényi nyomdában jelent meg. Ma már kevesen emlékeznek a CSÉB ház helyén volt egykori kis épületek egyikében működő nyomdászra, Blasz Lipótra és tégelysajtójára, amelynek a termékek ez a füzet is. Kisebb terjedelmű könyveket, nyomtatványokat, meghívókat készített ez a kis üzem a huszas évektől 1944-ig, a zsidó nyomdatulajdonos elhurcolásáig. A füzet 60 évvel ezelőtt 1930-ban jelent meg; a szerzője 100 évvel ezelőtt, 1889-ben született. E hasonmás kiadásával emlékezünk a két évfordulóra. Vissza