Ecset, agyag, fonal

Fülszöveg

Magyar királynék és nagyasszonyok
ECSET, AGYAG, FONAL
Mi nők, igazán nem szégyenkezhetünk. Még éppen csak megnyílt a képzőművészetek világa előttünk is, amikor a 20. században a női művészek már komoly értékeket tettek le az asztalra. Jó néhányan a maguk területén abszolút értelemben is a legkiválóbbak lettek, néha egészen új műfajokat, technikákat teremtve, honosítva meg. A század első képzőművésznőitől kezdve megismerkedhetünk a műfajteremtő nagyságokkal: Ferenczy Noémival, a textilművészet megújítójával, Mattioni Eszterrel, aki egy egészen új dekorációs módszert dolgozott ki, majd néhány kétségbevonhatatlanul jeles alkotó következik: a szobrász Schaár Erzsébet, a festő Anna Margit, Szántó Piroska és Ország Lili. Kötetünket a magyar kerámia „ikonja", a híres-nevezetes Kovács Margit bemutatásával zárnánk - ha nem kerítenénk még sort néhány teljesen egyedi, egymástól különböző, ám egyként jellegzetes női művészünk arcélének fölvázolására.
Közben pedig - ahogyan azt olvasóink... Tovább

Fülszöveg

Magyar királynék és nagyasszonyok
ECSET, AGYAG, FONAL
Mi nők, igazán nem szégyenkezhetünk. Még éppen csak megnyílt a képzőművészetek világa előttünk is, amikor a 20. században a női művészek már komoly értékeket tettek le az asztalra. Jó néhányan a maguk területén abszolút értelemben is a legkiválóbbak lettek, néha egészen új műfajokat, technikákat teremtve, honosítva meg. A század első képzőművésznőitől kezdve megismerkedhetünk a műfajteremtő nagyságokkal: Ferenczy Noémival, a textilművészet megújítójával, Mattioni Eszterrel, aki egy egészen új dekorációs módszert dolgozott ki, majd néhány kétségbevonhatatlanul jeles alkotó következik: a szobrász Schaár Erzsébet, a festő Anna Margit, Szántó Piroska és Ország Lili. Kötetünket a magyar kerámia „ikonja", a híres-nevezetes Kovács Margit bemutatásával zárnánk - ha nem kerítenénk még sort néhány teljesen egyedi, egymástól különböző, ám egyként jellegzetes női művészünk arcélének fölvázolására.
Közben pedig - ahogyan azt olvasóink már megszokhatták — ott vannak a „kis színesek". Megtudhatják például, miért lakott oroszlán egy festőnő révén a világ legdrágább szállodájában. Magyar gyökerek okán elkalandozunk egy kicsit a modern indiai festészetben. Kiderül: hogy lesz egy szobrásznőből cipész, és miért lehetett végzetes az, ha valakinek a művészetét Rákosi Mátyás különösen nagy becsben tartotta
ál».* Vissza