kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. |
---|---|
Kiadás helye: | Szeged |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői papírkötés |
Oldalszám: | 253 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 23 cm x 16 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Nyomtatta Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. |
Előszó | 3 |
Közgazdasági tudás és gyakorlat | 7 |
A tudatlanság gőgje | |
Nehéz tudomány | |
Az államférfi mint közgazda | |
Királyok és bölcsek | |
Közgazdasági intuició | |
A politikusok rögtönzései | |
Tudomány és gyakorlat | |
Malthus és Ricardo | |
Az akadémikus teoretikus | |
A gyakorlatiasság változik | |
A sótartó és a borstartó | |
Junker vagy professzor | |
Akik könyvekből tanultak | |
A menyét és a teve | |
A pedagógia költségei | |
Heller Farkas tréfái | |
Fényes Elek síremléke | |
Gazdaság és szegénység | 22 |
Isten akarata, hogy szegények és gazdagok legyenek | |
Ki a gazdag, ki a szegény | |
A gazdagság nem boldogság | |
A gazdagság nem számít | |
A szegénység nem öröm | |
Gazdagság és emberismeret | |
Gazdagság és véletlen | |
Rossz és jó gazdálkodás | |
Gazdagság és pénztelenség | |
Szegények vagyunk, de jól élünk | |
A szegénység relatív fogalom | |
Az állam pénztelensége | |
Mikor az állam szegény | |
Pénztelenség és elmaradottság | |
Van-e pénzünk? | |
Gazdagság és áldozatkészség | |
A gazdagodás nehézségei | |
Könnyű meggazdagodni | |
Rotchild és a cigányzene | |
A pénz és a művészet | |
A gazdagodás célja | |
Kétféle bolond | |
Szellemi és anyagi vagyonosság | |
A diplomaták pénzszüksége | |
A gazdagság előnyei | |
Kapitalizmus és szocializmus | 42 |
Mi a kapitalizmus? | |
Mi a szocializmus? | |
"A tulajdon: lopás" | |
Lóverseny és szocializmus | |
Lenin és Marx | |
A kapitalizmus alapeszméje | |
A sors vagy az ember | 47 |
Sors bona, nihil aliud | |
Tőlünk függ minden | |
A szerencse forgandó | |
Ne panaszkodjunk folyton | |
Pillanatnyi balsors | |
Babona a politikában | |
Babona a gazdasági életben | |
Hogyan lett Bismarck a legnagyobb államférfi? | |
Kinek jár a főnyeremény? | |
Adózás | 53 |
Adó vagy kölcsön? | |
Fizetni senki sem szeret | |
Mit csinálnak a magyarok? | |
Jókedvvel adózni | |
"Önkéntes" kölcsön | |
Aki szívesen fizetett adót | |
Adózók és nemadózók | |
Nemes ember nem fizet hídpénzt | |
Mértékletes adóztatás | |
Meggazdagodott adószedők | |
Örömmel adózni | |
Kölcsön vagy adó | |
Egyenes vagy közvetett adó | |
Vitam et sanguinem | |
Hogyan hajtotta be Napoleon a hadisarcot Győrött? | |
Bismarck nem pénzért folytat háborút | |
Az 5 milliárdos francia hadisarc | |
Már csak németül | |
Bismarck és ellenefelei | |
Hogyan fizetett Franciaország? | |
A versaillesi esztelenség | |
Nagy Frigyes és a hadikárpótlás | |
A követi libériák adómentessége | |
Mikor az örömöt is megadóztatják | |
Adakozás | 73 |
A jótétemény szépségei | |
Festetich és Berzsenyi | |
A közjó, mint hitelező | |
Egy áldozatkész magyar gazda | |
Crispináda | |
Az adakozó bírálói | |
Jóakarat-rosszakarat | |
Zavartalanul és megnyíratlanul | |
A nép önzése | |
Pecsovics és Kubinszky | |
Elfogy a költség | |
II. József ajándéka az államnak | |
A közélet tisztasága | 81 |
Eötvös József példája | |
Vagyon és népszerűség | |
Szalay "haszonlesése" | |
Kossuth és III. Napoleon | |
Andrássy és a lánchídrészvények | |
Andrássy és Lónyay | |
II. József önzetlensége | |
Metternich bora | |
Aki szegényen akart meghalni | |
Fejedelmi brilliánsok | |
"A kormányzáshoz pénz kell" | |
Wekerle igénytelensége | |
Miss Martineau visszautasítja a nyugdíjat | |
Vágyódás a nyugdíjra | |
Talleyrand és Szvetics | |
Szamár vagy csaló | |
Az önzetlenség jutalma | |
Kereskedelem | 95 |
Illik-e magyarhoz csalfa kereskedés? | |
"Együgyű Burger, tudatlan Polgár" | |
Kereskedők társadalmi kizárása | |
A "pudlista" fia | |
Strindberg a kereskedelem ellen | |
Miért kell a kereskedő? | |
A nemesség, az ipar és a kereskedelem | |
"Kereskedő szeretnék lenni" | |
Ki menjen iparosnak és kereskedőnek? | |
Milyen a jó kereskedő? | |
Nagy Frigyes és a kereskedelem | |
Napoleon és a kereskedők | |
Mussolini a kereskedőkrők | |
Bismarck a külkereskedelem fejlesztéséért | |
A kisiparosok hálája | |
A kereskedők szociális érzéke | |
A kereskedés mint időtöltés | |
Szabadkereskedelem | 107 |
A szabadkereskedelem előfutárai | |
Smith Ádám alapvetése | |
List is a gazdasági szabadság híve | |
A német vámegyesítés | |
Peel és Cobden | |
Cobden és a magyar emigránsok | |
A nap mint versenytárs | |
Kossuth két anekdotája | |
A védővámok kártétele | |
Megtorló vámok | |
Talleyrand emlékirata a vámkérdésről | |
Cobden és az angol-francia szerződés | |
Eötvös József a vámkérdésről | |
Szabad a választás | |
Intervencionizmus | 120 |
Ergo limitáljunk | |
Képesítés a kereskedelemre | |
"Az elképzelhető legnagyobb ostobaság" | |
Leves a kávémérésekben | |
A francia cserebogár | |
Deák Ferenc és a moratórium | |
A nem-tenyésztés jutalmazása | |
Ha szorít a cipő | |
Amikor az intervencionizmus boldogít | |
Anglia mint banánország | |
A búzapiac irányítása | |
A bor-értékesítés nehézségei | |
Vissza a tébolydába | |
Kinek a pénzét költi az állam? | |
Rablóhalak a halastavakban | |
Iránytű nélkül | |
Ki szedhet több kamatot | |
Miért van intervencionizmus | |
Szociálpolitika | 134 |
Ferenc császár és a parasztok | |
Deák Ferenc és a jobbágylegelők | |
Metternichnek már mindegy | |
A föld mindenek előtt | |
Ne túlozzunk | |
Előbb a parasztok, azután a csillagászok | |
Házakat a szegényeknek | |
A szegény ember | |
Bismarck munkáspolitikája | |
Egy szociális érzésű polgármester | |
Irányi és a botbüntetés | |
Pénz | 141 |
Amit tanítani kellene | |
A pénz és az országút | |
Az érték szubjektív | |
Ahol megvetik az aranyat és ezüstöt | |
A pénz jelentősége | |
Pénz, pénz, pénz! | |
Hogyan lesz valamely jószág pénzzé? | |
A francia kártya, mint valutapénz | |
Goethe a papírpénzről | |
Law pénzrontása | |
Miért jó az ércfedezet? | |
Gresham törvénye | |
Aranyvaluta | |
A devalváció és az árak | |
Bivalorizmus és bifsztek-valuta | |
A pénz forgalmi sebessége | |
Magyar költők a pénzről | |
Az állami pénzügyek vezetése | 162 |
Bevétel és kiadás | |
Patriarkális igazgatás | |
Rend és világosság | |
A pénzügyi intézkedések világossága | |
Az új építkezések adómentessége | |
Kevés reformot! | |
Hogyan lett Kerkápoly pénzügyminiszter? | |
Bismarck pénzügyminiszterei | |
Majd odaadják a számokat! | |
Megpróbálom! | |
Árverezik a bajai városházát | |
Ne éljünk rovásra! | |
Az első exopzé előtt | |
A pénzügyminiszter mint szónok | |
A pénzügyminiszterek mintaképe | |
Wekerle riposztja | |
Colbert | |
Voltaire az adóbérlőkről | |
Az élhetetlen adószedő | |
Aki ötször volt pénzügyminiszter | |
A szívtelen pénzügyminiszter | |
A pénz, a lovarda és a kormányzás | |
A bank, a bankár és a hitel | 183 |
Mi a menkű lehet az a bank? | |
Bankalapítás nehézségekkel | |
A bankok népszerűtlensége | |
Népies magyarázat | |
Likvidálás a banküzletben | |
A likvidálás jutalma | |
A csíki székely bankbetétje | |
A bankok spekulatív tevékenysége | |
A bankvezetés művészete | |
Minden mindig másképp történik | |
Meglepetések a bankéletben | |
A bankár és a terrier | |
Egy bankár verse | |
Király és bankár | |
Az államférfi és a bankár | |
A bankár és a művész | |
A hitel szükségessége | |
Félelem az adósságoktól | |
Kamatmentes kölcsön | |
Császár és bankár | |
Hosszadalmas bankfelszámolás | |
Takarékosság | 198 |
"A takarékos ember a köz jótevője" | |
Tűzbe a parókával! | |
Buchholtznak nincs pénze | |
Kevés parádét | |
II. József takarékossága | |
Felkamatolt tőke | |
Czirjék és Bessenyei | |
Popovics postatakarékpénztári betéte | |
Az ember, a hangya és a méh | |
A bankár és a költő | |
Munka és takarékosság | |
Csak azt költsük, amink van | |
A takarékosság értelme | |
Vége a barátságnak | |
Napoleon mint pénzkezelő | |
"Nadrágfolt" kormányzó | |
A fösvény szemüvege | |
Ki vigyáz a király pénzére? | |
Filléres bölcsesség | |
Miért takarékoskodott Pázmány Péter? | |
A szűkmarku színház-finánc | |
"Mindennel tartozunk..." | |
Ki fizeti a szenet? | |
A méhek meséje | |
Kötvények jegyzése vagy fényűzés | |
Phipps aranykincse | |
Szegény-gazdagok | |
A fösvénység rossz gazdaság | |
Fugger-fukar | |
A pénzt buta emberek halmozzák | |
A kicsinyes takarékoskodás hatásai | |
A zsugori gazda | |
A fösvény és a hízott disznó | |
Katonaság és takarékosság | |
Bercsényi és a hollandok | |
Ne adj túlsokat a fütyülőért | |
Ami megöli a takarékosságot | |
A pazarló intelme | |
A hintó-bélés | |
II. József a takarékos | |
Mária Terézia krajcárai | |
Közlekedés | 228 |
Budapesti közlekedés 1803-ban | |
A gőzkocsi | |
Az első mozdony indulása | |
"Kockára teszem életemet" | |
"Delirium furiosum" | |
"A veszedelmes gőzparipa" | |
Deák Ferenc és a vasútkérdés | |
Baross Gábor és a Baross-utcai villamos | |
Kis okok, nagy következmények | |
Mit kívánnak egy kereskedelmi minisztertől? | |
Magyar tengeri közlekedés | |
Széchenyi és a dobi deputáció | |
Nyugalom, tisztesség, tehetség, szorgosság | 236 |
Nyugalom | |
Jogbiztonság | |
"Gar ka Wein" | |
Quieta non movere | |
Inquieta non movere | |
Üzleti tisztesség | |
Tehetségek pártolása | |
Deil Jenő bátorsága | |
Tunyaság és előrelátás | |
Széchenyi szorgossága | |
Széchenyi közéleti programmja | |
Széchenyi kíméletlensége | |
"A Széchenyieskedők" | |
Forrásmunkák | 251 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.