Ebadta kölyke bepisil

Előszó

Sok-sok kudarc után végül mindig teljes győzelem: a legtöbb családban ez a bilire szoktatás rövid története. A kisgyerekkor nagy versenypályáján ez az utolsó, de a szülők számára legfélelmetesebbnek tűnő akadály. Ne aggódj, nem okoz egész életre szóló lelki sérülést, ha nem azonnal úgy megy minden, mint a karikacsapás, viszont ha nem vigyázol, fölöslegesen megnehezíted a sikerhez vezető utat. A bilire szoktatás legfőbb titka a türelem, és egy szóval sem állítom, hogy ez a legkönnyebben megőrizhető szülői tulajdonság. Mint a nevelés legtöbb területén, erről is különféle elméletek léteznek. Sok szülő szerint a bilibe pisilésre könnyebb rászoktatni a gyereket, mint arra, hogy oda kakiljon. Szerintem ez részben azért van így, mert kisdolgot az ember napjában többször végez, míg nagyot legfeljebb egyszer. Mégis szilárd meggyőződésem, jobb, ha az első perctől kezdve szabadon engedjük szárnyalni vágyainkat, és egyszerre akarjuk a nagyot és a kicsit. Csak zavar és később gond támad belőle, ha megengedjük, az egyik a bilibe menjen, a másik meg nem.
És végül, aki azt mondja, megkönnyíti a saját életét, ha a gyereket egyenesen a wc-re szoktatja, annak elment az esze. Már az első hónapban belebolondulhatsz. Sokkal könnyebb kidobni egy teli pelenkát, mint örökké mosni a padlót. De a szobatisztaság mint végcél, elérhető, és az itt közreadott javaslatok segítségével talán sikerül a megfelelő irányban elindulni vagy éppen ahhoz visszatalálni. Vissza