Atomfizika I-II.

I.: Bevezetés az atomfizikába/II.: Az atom elektronburka és az atommag

Szerző

E. V. Spolszkij

Fordító

Sándor Endre

Budapest

'E. V. Spolszkij: Atomfizika I-II. ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1958
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	1.210 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. KÖTET
Előszó a magyar kiadáshoz	7
Előszó a negyedik kiadáshoz	8
Előszó a második kiadáshoz	8
Az első kiadás előszavából	9
Az elektron, az elektron töltése és tömege	11
Az elektron felfedezése
Az elektron töltésének meghatározása
A Millikan-kísérlet gyakorlati végrehajtása
Az elektron mozgása elektromos és mágneses térben
Az elektron mozgása hosszirányú elektrosztatikus térben
A fajlagos töltés kísérleti meghatározása
Az elektron fajlagos töltésének meghatározása hosszirányú mágneses térrel történő kettős fókuszálás útján
Töltött részecskenyalábok monokromatizálása és fókuszálása
Az elektron tömegének függése a sebességből
Az elektromágneses tömeg
Atomok, Izotópok	44
Bevezetés
Az elemek D. I. Mengyelejev-féle periódusos rendszere
Az atomok valódi tömegének meghatározása
A parabola módszer
Tömegspektrográfok
Tömegspektrométerek és kettős fókuszállású tömegspektrográfok
Az izotópok tömege és százalékaránya
Az izotópok szétválasztása diffúziós módszerekkel
Az izotópok szétválasztása termodiffúzió útján
Az izotópok szétválasztása elektromágneses módszerekkel
Az izotópok szétválasztása frakcionált desztilláció és csereakciók útján
Az izotópok szétválasztása centrifugálással
Nehéz hidrogénizotóp és nehéz víz előállítása
Az atom felépítése	87
Részecskék effektív szóráskeresztmetszete
Atomok bombázása elektronokkal
Az a-részek sajátságai
Az a-részek szóródása
Rutherford-képlet kísérleti igazolása
A magtöltés meghatározása
Röntgensugarak és alkalmazásuk atomi állandók meghatározására	102
A röntgensugarak
A röntgensugarak elnyelése
A röntgensugarak szóródása
A röntgensugarak elhajtása kristályrácson
A röntgensugarak elhajlásának kísérleti vizsgálata
A röntgenspektrumvonalak hullámhosszának meghatározása
Röntgenspektrumok
A Mosely-törvény
Abszolút módszer a röntgensugarak hullámhosszának meghatározására
Az Avogadro-szám és az elektron töltésének meghatározása
Az elektron fajlagos töltése
Az atom felépítése és a klasszikus fizika	135
A klasszikus mechanika és az atom felépítése	135
Atommodellek
Az energiamegmaradás törvénye a mechanikában
Potenciálgörbék
Lineáris harmonikus oszcillátor
Rezgések komplex tárgyalása
Periodikus folyamatok spektrális felbontása
Centrális erők
A mozgási energia polárkoodinátákban
Mozgás centrális erőtérben
A Kepler-probléma
a-rész az atommag erőterében
A redukált tömeg
Általános koordináták
Mechanikai rendszerek állapotai
A Lagrange-függvény
A Lagrange-féle mozgásegyenletek
A Lagrange-egyenletek alkalmazása a centrális mozgás problémájára
Általános impulzusok
A Hamilton-féle kanonikus egyenletek
A Hamilton-függvény fizikai értelme
Ciklikus koordináták
A Poisson-féle zárójeles kifejezés
Megmaradási törvények
Mozgás elektromágneses térben
Gyorsan mozgó részecskék mechanikája
Az elektromágneses sugárzás klasszikus elmélete	200
Az elemi sugárzási centrumok
A lineáris oszcillátor elektromágneses sugárzása
Az oszcillátor teljes és átlagos sugárzuása
Nem harmonikus oszcillátor elektromágneses rezgéseinek spektruma
A rezgések csillapodása
A sugárzási ellenállás
A Fourier-integrál és a folytonos spektrum
A spektrumvonalak természetes szélessége
Más példák nemperiodikus folyamatok spektrális felbontására
Az atom bolygó-modellje
Az elektronpálya mágneses nyomatéka és Larmor tétele
A Zeeman-effektus
A Zeeman-effektus. Általános eset
Az abszolút fekete test sugárzása és az energiakvantumok hipotézise	235
A klasszikus fizika és a hősugárzás problémája
Sugárzási egyensőly düregben
A Kirchhoff-törvény
Az abszolút fekete test sugárzása
A hősugárzás törvényeinek kísérleti vizsgálata
Az energia egyenletes eloszlása a szabadsági fokok között
A Rayleigh-Jeans-összefüggés
Az "ultraibolya katasztrófa"
A Planck-tétel
Az energiakvantumok hipotézise
Az atomok energianívói	261
Az atom bolygó-modellje és a Bohr-féle kvantumfeltételek
Franck és Hertz kísérletei
Rugalmas ütközések
Rugalmatlan ütközések
Kritikus potenciálok
A Franck-Hertz-módszer tökéletesítése
Az összes gerjesztési potenciál egyidejű meghatározása
Az ionizációs potenciálok meghatározása
A gerjesztett atomok sugárzása
Spontán sugárzás
Kényszersugárzás és elnyelés
A Planck-tétel levezetése Einstein módszerével
A hidrogénatom spektrumvonalai és energianívói	283
A Balmer-sorozat
A Lyman, Paschen- stb. sorozat
Az általánosított Balmer-tétel
A spektroszkópiai termék
A kombinációs elv
A körpályák kvantálása
A Bohr-elmélet
A Bohr-elmélet alkalmazása
A nehéz hidrogénizotóp felfedezése
A Pickering-sorozat és a hidrogéntípusú ionok spektrumai
Az elektron fajlagos töltésének meghatározása spektroszkópiai úton
Energianívó diagramok
A hidrogénatom határkontinuuma
A hidrogéntípusú atomok kvantálása Bohr és Sommerfeld szerint
A korrespondencia elv
A Bohr-elmélet hibái
A fénykvantumok	321
Fluktuációk a sugárzási térben
A fényelektromos effektus és az Einstein-egyenlet
Az Einstein-egyenlet kísérleti igazolása
A folytonos röntgenspektrum rövidhullámú határa
A Planck-állandó pontos meghatározása
A fény korpuszkuláris sajátságaira utaló egyéb kísérletek
A fényáram fluktuációja
A röntgensugarak szóródása (hullámelmélet)
A Compton-effektus
A Compton-effektus elemi elmélete
A meglökött elektronok
Az elemi szórási aktusok és a megmaradási tételek
A megmaradási tételek érvényességének kísérleti igazolása elemi szórási aktusokra
Hullámok és részecskék	358
Bevezetés
Monokromatikus síkhullám homogén közegben
A hullámegyenlet
Síkhullámok szuperpozíciója
A hullámcsoport
Fázissebesség és csoportsebesség
A részecske-hullám kettősség
A fénytörés
A részecske-hullám kettősség
Az elhajlási rács
De Broglie feltevése
A de Broglie-hullámok sajátságai
De Broglie feltevésének kísérleti igazolása Bragg módszerével
Az elektronhullámok törése és a fémek belső potenciálja
De Broglie feltevésének igazolása Laue- és Debye-Scherrer módszerével
Molekulanyalábok interferenciája
Hullámcsoport és részecske
A de Broglie-hullámok statisztikus értelmezése
A határozatlansági relációk
Mikrorészecskék helyének és impulzusának meghatározása
A határozatlansági relációk téves értelmezése
A határozatlansági relációk és az oksági elv
A Schrödinger-egyenlet	423
A Schödinger-egyenlet és megoldásainak fizikai értelme
Visszaverődés és áthatolás potenciálfalon
Véges szélességű potenciálfal
A húr rezgései
Mikrorészecske végtelen mély potenciálgödörben
Elektron véges mélységű potenciálgödörben
A lineáris harmonikus oszcillátor
A lineáris harmonikus oszcillátor alapállapota és gerjesztett állapotai
Csatolt oszcillátorok
A Van der Waals-erők
Mikrorészecske háromdimenziós potenciáldobozban
Függelék	498
Az átlagérték kiszámítása
A tömeg sebességfüggését megadó összefüggés levezetése
Kiegészítés a Zeeman-effektus klasszikus elméletéhez
A négyzetes ingadozás kifejezése
Mikrorészecske négyszögletes potenciálgödörben
A lineáris harmonikus oszcillátor sajátfüggvényeinek ortogonalitása és normálása
Betűrendes tárgymutató	523
II. KÖTET
Előszó a harmadik kiadáshoz	8
A kvantummechanika alapjai
Bevezetés
Lineáris operátorok
Lineáris operátorok sajátértékei és sajátfüggvényei
Önadjungált operátorok
Önadjungált operátorok sajátfüggvényeinek ortogonalitása
Ortogonális függvények szerinti sorfejtés
A hullámfüggvény
A szuperpozíció elve
A kvantummechanika fontosabb operátorai
A kvantálás
A szabad részecske
Mérési eredmények valószínűségének kiszámítása
A középérték
Példák középértékek kiszámítására
Szimultán sajátfüggvények
A Heisenberg-féle egyenlőtlenségek
Az általános Schrödinger-egyenlet
A valószínűségi sűrűség és a valószínűségi áram
"Tiszta" és "kevert" állapotok
Stacionárius állapotok
Ehrenfest tétele
A mozgásegyenletek
A megmaradási törvények
Mozgás centrális erőtérben	68
Az impulzusnyomaték
Az impulzusnyomaték tulajdonságai
Az impulzusnyomaték négyzetének sajátfüggvényei és sajátértékei
Az impulzusnyomaték egy komponensének megfelelő operátor sajátfüggvényei és sajátértékei
Állapotok centrális erőtérben
Iránykvantálás
Grafikus ábrázolás
A hidrogéntípusú atomok alapállapota
A Kepler-probléma. Általános eset
A vegyérték-elektron modellje
Az alkálifémek spektruma
Két elektron centrális erőtérben
A perturbációszámítás elmélete egyszerű (nem elfajult) sajátértékek esetén
A hélium-atom alapállapota
A sugárzás	124
Az állandók variálásának módszere
A fényelnyelés és -kisugárzás
Az Einstein-együtthatók kiszámítása
A kiválasztási szabályok
A Bohr-magneton
Az elektron mágneses térben
A normális Zeeman-effektus elmélete
Az elektronspin	15
A forgó elektron hipotézise
A Stern-Gerlach-kísérlet
Az Einstein-de Haas- és a Barnett-kísérlet
A spin és a polarizáció
A másodrendű, relativisztikus hullámegyenlet
A Dirac-egyenlet
Az elektron spinjének és mágneses nyomatékának létezése
A finomszerkezetre vonatkozó képlet
A hidrogénatom energiaszintjeinek eltolódása
Az alkálifémek dublettjei
A teljes impulzusnyomaték kvantumszáma
Az anomális Zeeman-effektus
Az anomális Zeeman-effektus elmélete
Gyenge tér
Az anomális Zeeman-effektus elmélete
Erős tér
Többelektronos atomok	196
A hélium spektruma
Parahélium és ortohélium
Kicserélődési elfajulás
A hélium-probléma
Az energia első közelítése
A Pauli-elv
A hélium szingulett és triplett állapota
A periódusos rendszer második oszlopában levő atomok spektruma
A bonyolultabb spektrumok néhány törvényszerűsége
Az atomok mágneses tulajdonságai
Az izoelektronos ionok spektruma
D. I. Mengyelejev periódusos rendszerének elmélete
A Mengyelejev-féle periódusos rendszer egyes periódusainak szerkezete
Röntgenspektrumok
A röntgenspektrumok energianívó-diagramja
A röntgen-energianívók közvetlen meghatározása
Gerjesztett atomok	248
Optikai gerjesztés és rezonancia fiuoreszcencia
Lépcsőzetes gerjesztés
Termikus gerjesztés
Másodfajú ütközések
Szenzibilizált fluoreszcencia
Rezonancia a másodfajú ütközéssel történő energiaátadásnál
A gerjesztett állapotok élettartama
Nívószélesség
Önionizáció
A színképvonalak intenzitása
Metastabilis állapotok
Tiltott átmenetek
Az atommag általános jellemzése	274
Néhány előzetes tudnivaló
A mag spinje
Magspin és statisztika
A mag mágneses dipólusnyomatéka
A mag elektromos kvadrupólus-nyomatéka
Az atommag erőtere és sugara
A mag proton-neutron szerkezete
Kötési energia
A kötési energia félempirikus kifejezése
Elemi részecskék
A deuteron
A deuteron elmélete
A magerők függése a spintől
A magerők természete
A magfizika kísérleti módszerei	329
Gyors részecskék megfigyelésére és számlálására alkalmas módszerek	329
A részecskeszámlálás módszerei
Gyors részecskék pályájának fényképezése
Neutronok észlelése
Töltött részecskék gyorsítása	340
Elektrosztatikus generátor
Ciklotron
Elektronok gyorsítása
Betatron
Szinkrotron és fazotron
Lineáris gyorsítók
Magreakciók	360
A magreakciók általános jellemzése
A magreakciók energiájának meghatározása
Az energia és a mozgásmennyiség megmaradási elveinek egyidejű alkalmazása
Effektív hatáskeresztmetszet
A közbeeső mag
Az atommag mint kvantummechanikai rendszer
Részecskék befogása az atommagba
Az energiaszintek szélessége és a rezonancia
Neutronok atommagreakciói
Protonok és deuteronok reakciói
Alfa-részek reakciói
Atommagreakciók igen nagy energiáknál
Atommagok fotohasadása
Rádioaktivitás	401
A rádioaktív átalakulás törvényei	401
Rádiaktív folyamatok általános jellemvonásai
A rádioaktív átalakulás elemi törvényei
A rádioaktív bomlási törvény statisztikus jellege
A rádioaktív bomlási sorok elmélete
A rádióaktivitás egysége
Hőhatás
A rádioaktív családok
A rádioaktív sugárzás kölcsönhatása anyaggal	421
Az alfa-sugarak hatótávolsága
A béta-sugarak hatótávolsága és energiája
Gamma-sugarak elnyelése és szóródása
Pozitronok keletkezése gamma-sugarak elnyelésekor
A pozitronok sajátságai és Dirac elmélete
Párképződés
A rádioaktív átalakulások típusai	442
Alfa-bomlás
Az alfa-bomlást kísérő gamma-sugarak és az atommagok energiaszintjei
Béta-bomlás
Béta-spektrumok
A neutrino
Megengedett és tiltott béta-folyamatok
A pozitron-rádioaktivitás és a K-befogás
Egyszerű és összetett béta-spektrumok
Az izobárok stabilitása
Gamma-sugárzás
A gamma-sugarak belső konverziója
Izomér átmenetek
Neutronok	478
A neutron felfedezése
A neutron tömege, spinje és mágneses nyomatéka
Neutronforrások
Gyors neutronok elhajlása
Lassú neutronok elnyelése és szóródása
Neutronok elhajlása
Neutronok optikai sajátságai
Maghasadás és az atomenergia felhasználása	507
Nehéz atommagok hasadásának felfedezése
A maghasadás elmélete
A maghasadás aktiválási energiája
Spontán hasadás
Különböző maghasadási módok
Atommagok hasadási termékei
A hasadáskor felszabaduló neutronok
Transzurán elemek
Atommag-láncreakciók
Lassító alkalmazása
Az atomreaktor
A plutónium előállítása
Az atomenergia felhasználása
Az atomenergia szerepe a természetben
Kozmikus sugarak	547
Bevezetés
A kozmijkus sugarakra vonatkozó főbb kísérleti adatok
A Föld mágneses terének hatása a primér kozmikus sugarakra
Energiaveszteség ionizáció következtében
Gyors, elektromosan töltött részecskék észlelése Wilson-kamrával és fényképezőlemezzel
A pozitron felfedezése
Záporok
Gyors részek kölcsönhatása az anyaggal
Kaszkád-záporok keletkezése
A lágy és kemény komponens
Mezonok
Mezonok és atommagok kölcsönhatása
Semleges mezonok
Egyéb mezonok
A primér kozmikus sugarak és az atommagok kölcsönhatásakor észlelt jelenségek
A kozmikus sugarak keletkezése
Függelék	610
Néhány integrál kiszámítása	610
Két töltés elektrosztatikai kölcsönhatási energiája	611
Kvázistacionárius állapot és virtuális energiaszintek	615
A relativisztikus elektron impulzusnyomatékának megmaradása	620
A dipólus és kvadrupólus sugárzása	623
Az állapot párossága	630
A könnyű atommagok tömege	630
Izotópok	633
A legfontosabb atomi állandók	653
Az elemek periódusos rendszere D. I. Mengyelejev szerint	656
Betűrendes tárgymutató	659