Egy csepp vér/A Natchez-törzs végnapjai/Az idegen otthon/A tinnumi boszorkányok

Előszó

Egy csepp vér - részlet:
Az, a mit rendesen reggelnek neveznek, már jóval elmult, - pedig október második felében ugy sem virrad meg korán, - de Nigéra Angéla kisasszony, a királyi udvari színház magántánczosnőjének lakásán csak most ébredt fel az uj élet; a mint látszék, - s valóban ugy is volt.
Jetti a művésznő komornája, alig egy negyedóra előtt nyitá fel szép, hamis szemeit s épen urnője szobáját igyekezett kissé rendbehozni, mielőtt az bejönne.
Nigéra kisasszony nem váratta magát sokáig. Elegáns pongyolában, mely azonban ugy vala rendezve, hogy szükség esetében látogatásokat is fogadhatott benne, a nélkül, hogy zavarba jönne, - lépett ki hálószobájából, s nyugtalan járt - mintha tagjainak mozgékonyságát akarná próbára tenni - fel s alá a tágas, elegáns szobában, míg a komorna az ezüst kávéfőzőn urnője reggelijét sietett elkészíteni.
Senki sem tagadhatá, hogy a kecsesen fel és alá lengő művésznő - ki alkalmilag egy pillantást vetett az utczára, - egy épen nyíló virág illatát élvezé, vagy egy másiknak a színpompájában gyönyörködve a gazdag virágasztalnál megállt, - aztán fölemelé gömbölyű karját az aranyozott kalithoz, melyben egy szintoly aranysárga kis dalnok őt víz csattogással üdvözlé, - avagy hanyagul felüté a pompás albumok valamelyikét, melyek az oszlopasztalon voltak, s itt - ott egy lapot bíráló tekintettel szemlélt - senki sem tagadhatá, hogy a művésznő a reggeli sétáján csodálatosan szép látványt nyujtott. Vissza