A Colorado farkasa

Fülszöveg

A dallamos hangzású Coloradó, az USA egyik tagállama és a természeti szépségekben leggazdagabb folyó neve. 2335 km hosszú útján változatos vidékeken, élénk vörös színű sziklák - helyenként 1600 méter mély szakadékaiban hömpölyög a Kaliforniai-öböl felé.
Coloradó állam első lakói az Ázsiából bevándorló nomádok voltak, akik a befagyott Bering-szoroson és az ún. "Wisconsin folyosón" át jutottak oda. Utódaik a bannonok, az ute indiánok és a sosónok Coloradó keleti részén, az ún. "rövidfüves" prériken űzték a bölényt, a medvét és az antilopot, a hegyekben pedig a szürkefarkasra vadásztak.
A Coloradó folyót a spanyol felfedezők látták meg először. Az arany híre ide csábította őket. Amerika felfedezése után még ötven év sem telt el, midön Francisco Coronadó (1510 k.-1554) konkvisztádor megjelent kis csapatával, de az arany lelőhelyének titkát nem tudták kicsikarni az indián őslakókból. 1776-1777-ben volt az utolsó spanyol felfedező expedíció. 1810-ben mint "közigazgatásilag szervezetlen terület" részben már az USA fennhatósága alá került, de a Rocky Mountains hatalmas hegyóriásai miatt a nyugati terjeszkedés karavánjai sokáig elkerülték. Az első igazi roham 1859-ben indult meg, amikor felfedezték az első aranymezőket, s ezzel megkezdődött a Coloradó benépesedése. 1876-ban az USA tagállama lett.
Két nemzeti parkja, tizenkét erdőrezervátuma, a rodeók, a sziklaereszek alá épített pueblóvárosok mesés látnivalót kínálnak. Sokan zarándokolnak el Buffalo Bill (William Frederick Cody 1846-1917) sírjához Denverben, nézik meg a "Garden of the Gods" (Istenek kertje) rózsaszínű homokkő szikláit, itt van a világ legmagasabb hídja, amely a Royal Gorge" (Királyi szurdok) felett ível át - hogy csak a legismertebbeket említsük. Vissza