A modern román civilizáció története

Szerző

E. Lovinescu

Szerkesztő

Farkas Jenő

Fordító

András János

'E. Lovinescu: A modern román civilizáció története ' összes példány

Kiadó:	Palamart Kiadó
Kiadás helye:
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	358 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:	963-86146-5-X

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ez az inkább szociológiai mint történeti felfogású munka a következő címet kívánná, ha nem volna igen hosszú: "A XIX. századi román civilizáció kialakulásának folyamata". Minthogy a "Műbírálataim"... Tovább

Tartalom

A forradalmi erők
Előszó	6
I.
A román nép kialakulására ható keleti befolyások
Az ortodocizmus, mint a keletiesedés alapelve
Csaadajev és Szolovjov nézetei
Az ortodoxizmus, mint kozmopolita kulturális tényező, mint a művészetek ellensége
A román kultúra előrehaladása a Nyugattal való érintkezés eredmény; a XV. századi huszita hatás
A XVI. századi kálvinista hatás
A XVII. században a lengyel kultúra hatására fejlődésnek indul a moldvai történetírás
Nyugati hatás a latinista áramlat formájában a XVIII. században
E munka tárgya: a modern román civilizáció a nyugati hatások alkotása
II.
A történelmi materializmus hiánytalan alkalmazása civilizációnk kialakulásának a folyamatára
Megújhodásunk szakaszai egybeesnek a román polgárság kialakulási szakaszaival
A külhoni kapitalizmus forradalmi hatása az agrárországokra: hazai alkalmazása
A kapitalizmus formái és politikai megfelelője 1866-ig
Az 1866 utáni polgári oligarchia
III.
A történelmi materializmus a gondolkodás ritmikus szükségszerűségének a terméke
A történelmi materializmusnak maga Engels szabott korlátot
Bernstein és Jellinek elméleteinek korlátai
A marxizmus antitétikus válasza Edgar Quintet történetfilozófiájára
Loria marxista alkalmazásai például ugyanolyan egyoldalúak, mint a Quinet-féle miszticizmus alkalmazásai
IV.
A nyugati társadalmi ideológia hatása megelőzte a tőke hatását, más szóval: a társadalmi forradalom megelőzte a gazdasági forradalmat
Tudor Vladimirescu forradalma és a nemzeti párt élete nem tekinthető a XIX. századi társadalmi forradalom kiindulópontjának
A francia forradalom ideológiájának általános jellemzői
V.
A francia forradalom hatásának első megnyilatkozása: az 1804. évi névtelen levél
Az 1822. évi első alkotmánytervezet
A Szervezeti Szabályzat az első román alkotmány; létrejöttének körülményei
Enciklopédikus tartalma
Evolúciós jellege
Leonte Radu főlovászmester összeesküvésének tervezete
VI.
A kritikai szellem mint moldvai sajátosság
Korlátozó ellenvetés: az irodalmi nyelv kérdése nem vitatott
Más korlátozó ellenvetés: az egész román irodalom társadalomkritikai jellegű
A szervezett és ideológiai kriticizmus valóban Moldvában jelenik meg. Magyarázata faji kérdés
Az 1848-as moldvai "forradalom" tradicionalista jellege
VII.
Kogalniceanu és forradalmi programja
Kogalniceanu fellépése nem küszöböli ki a moldvai tradicionalizmus elméletét: a faj, a történelmi kultúra és a német értelmiségi közeg befolyása
Kogalniceanu tradicionalizmusa
A tradicionalizmus a tudományos evolúció formáját ölti magára
E princípiumnak a bírálata: a tradicionalista érvelés elégtelen volta a földtulajdon kérdésében
A tradicionalista érvelés elégtelen volta a bojárság és a kiváltságosok kérdésében
A társadalmak a jelen és nem a múlt alkotásai
Kogalniceanu tradicionalizmusa nemcsak a pillanat szükségességével magyarázható, hanem gondolkodási forma is
Olykor egyenesen verbális kifejezési forma
Kogalniceanu akciója az agrárreform után önmagát korlátozza: az új társadalom embere Ion Bratianu
VIII.
A havaselvei forradalom igazi forradalom
A faj jellege
Ion Bratianu forradalmi alapelve
A havaselvei forradalmárnemzedék formálódásának francia közege
Az evolucionizmus eredete és alapelvei
A társadalmi forradalom alapelvei
Az új államok forradalmi úton jöttek létre
IX.
Az Islazi Alkotmány
A misztikus és keresztény hang: világtestvériség
Ennek az alkotmánynak a forradalmi alapja
Maiorescu kritikája és ennek mellőzése
A forradalmárok és az agrárreform: hasztalan humanitárius nyilatkozatok
A forradalom agrárporgramjának mérsékelt volta
A forradalmároknak a földkérdésben elfoglalt álláspontjának magyarázata
X.
Az ideológiai forradalom megelőzte a gazdasági forradalmat
Ha a kapitalizus előtti liberális eszmék nem demokratikusak, ennek oka a moldvai lelki alkat
A vérsmérséklet jelentősége; a szocializmus népek szerinti átalakulásainak példája
Az eszmecsere elsősége az európai civilizáció kialakulásában
XI.
Nemzeti kapitalizmus vitatható jelenléte a 48-as forradalomban
E kapitalizmus felfedezésének lélektani magyarázata
Gherea tagadja a román kapitalizmus létét
Gherea elmélete közelebb jár az igazsághoz
A forradalom ideológiája lehet "polgári", de nem valamilyen nemzeti polgárság kifejeződése
A 48-as forradalom nem "elkalmárosodott agráriusok" műve
Az 1848-as forradalom egybegyűjtött különböző származású embereket, mivel nemcsak társadalmi, hanem nemzeti is volt
XII.
A forradalom különböző ideológiája
Ion Eliade
Ion Ghica
Ion Bratianu
Rosetti
Nicolae Balcescu
Cezar Bolliac
Constantin Filipescu
Alexandru G. Golescu
A nemzeti eszme ideológiájuk közös alapja
A forradalmi hadsereg
XIII.
A nyugati polgárság magatartása a 48-as forradalommal szemben
A 48-as mozgalom érdeme, hogy új, forradalmi irányt szabott civilizációnk fejlődésének
A forradalmárok érdeme, hogy a román kérdést európai problémává tették
Bel- és külpolitikai tevékenységük fejlődésünk új közegét teremtette meg számunkra
XIV
Nézetek a múltbeli hazafias érzésünkről
A forradalom különbséget tesz a hazaeszme és az osztályeszme között
Az államoknak, mint védelmi eszköznek a létrehozása
Ennek a magyarázatnak az elégtelensége
A történelmi materializmus a kapitalizmus egyesítő folyamatával magyarázza az államok kialakulását
Az egyesülés magyarázata az angol-francia kapitalizmus terjeszkedésével
Az egyesülés eszméje megelőzte a kapitalizmus hatását
Franciaország akcióját politikai okok határozták meg. Anglia ellenünk volt. A Párizsi Egyezmény negatív jellege
Annak az állításnak az elutasítása, hogy Nagy-Románia is a kapitalista terjeszkedés műve volna
XV
Az ad hoc dívánok kívánalmainak jellege
Cuza uralkodásának jellegzetessége
Cuza államcsínye előkészíti a liberalizmus fejlődésének polgári útját
XVI.
Alkotmányunk, mint szociológiai szükségszerűség
Iorga tradicionalizmusa alkotmányunkra alkalmazva
"Alkotmányos" eszmék a múltunkban
Ilyen alkotmányellenes eszmék alapján lehetetlen evolúciós úton alkotmányos rendszert teremteni
A modern Románia kialakulása kizárólag nyugati hatásnak tulajdonítható
A forradalmi fejlődés szükségessége egyes népeknél
XVII.
Az ideológiai forradalmat gazdasági forradalom követte
Ion Braitianu a román polgárság igazi megteremtője
A polgári liberalizmus és az agrárkérdés
Következtetés
A reakciós erők
Előszó	102
I.
A román politikai reakció szükséges volta és gyökerei
A társadalmi konzervativizmus jegyében megszületett különböző felfogások: a mozdulatlanság elmélete, tradicionalizmus, evolucionizmus
II.
A Moldva krományzási reformját előirányzó 1827. évi felirat kiváltságrendszere
A Szervezeti Szabályzat kiváltságrendszere
E rendszer vége
III.
Adózási kiváltságból politikai kiváltság lesz: bojári tervezetek "alkotmányos" felfogása 1821 után
Politikai kiváltság a karbonári alkotmányban
Politikai kiváltság a Szervezeti Szabályzat korában
A 48-as forradalom és a politikai kiváltság
Kogalniceanu megszorító intézkedései
A Konvenció és a politikai kiváltság
Cuza Statútuma és a politikai kiváltság
Az 1866-os alkotmány és a politikai kiváltság
Az új alkotmány végre lerombolja a politikai kiváltság rendszerét
IV.
A régi rendszer igazi ellenállása a földbirtok köré tömörül
A pártharcot két ellentétes elmélet uralja, amely a földbirtok történelmi jogát elemzi
V.
A tudomány is két felfogást vall a földbirtok eredetéről
Radu Rosetti és a földbirtok paraszti eredete
Iorga ugyanazon elméletet támogatja
A. D. Xenopol ugyanazt az elméletet vallja
IV.
G. Panu a földtulajdon bojári eredetét vallja, legalábbis az ismert történeti adatok alapján
C. Giurescu elmélete a jobbágyságról (rumanie) és a földtulajdonról
VII.
Az agrárkérdés történeti áttekintése: az 1829. évi drinápolyi szerződés jelentősége; szükséges behatárolások
A Szervezeti Szabályzat és az agrárkérdés
VIII.
A 48-as forradalom és az agrárkérdés
Az ad hoc dívánok és az agrárkérdés
A történelmi materializmus és az agrárkérdés
Az Európai Bizottság és az agrárkérdés
A Párizsi Konvenció és az agrárkérdés
IX
A kérdés változatlan formában tér vissza Cuza uralkodása alatt
Barbu Catargiu konzervatív kormányának tervezete
Kogalniceanu szónoklatai és magatartása
Barbu Catargiu szónoklatai és magatartása
X.
A Kogalniceanu-féle földhözjuttatás általános jellemzői
Radu Rosetti bírálata
Garoflid bírálata
Dobrogeanu-Gherea bírálata
Kifogások e bírálatokkal szemben
XI.
Az ideológiai forradalom az agrárkérdésben is megelőzte a gazdasági forradalmat
A törvényi és a tényleges állapot megléte társadalmi forradalmunk felülről lefelé irányulását igazolja
XII.
A román konzervativizmus irányvonala
Carp a nemzeti reakció történetében
XIII.
A lelki tényezők erőteljesebb ellenállása, ami a pszichikai tényezők kettősségéből ered
A legtöbb íróra jellemző reakciós ideológia
Egy példa: Costache Negruzzi
XIV.
Carp döntő szerepe Junimeánál
Alapját tekintve a zsunimizmus az egész nemzedékre jellemző lelkiállapot
A faj és a miliő a zsunimizmus szellemi kialakulásában
Kifogás a zsunimista bírálat eredetiségének hiányáról; a kifogás elhárítása
Maiorescu: az alap nélküli forma és a szerves evolúció elmélete. E teóriák bírálata
Az alap nélküli forma jelenléte nem "ártalmas"
Következtetések: a Mariorescu-féle bírálat érdemei
XV.
A szociológus Eminescu
Elméletei az államról és a társadalmi osztályokról
Elméletei részint azonosak a Junimea teóriával
Elméleteinek hangsúlyozása a gúnyirat eszközeivel
A Junimeától eltér a nemzeti miszticizmusa és parasztmiszticizmusa révén
Idegengyűlölete
Következtetések
XVI.
A társadalmi forradalom megvalósítása után, 1880-tól elkerülhetetlenül megváltozott a vele szemben tanúsított bírálat
A Semanatorul mozgalom tisztán kulturális iránya
A kultúra és a művészet egybeolvadása
A politikai semanatorizmus fejlődése
A régi moldvai szocializmus továbbra is reakciós
Az irodalmi poporanizmus
A gazdasági poporanizmus
A poporanizmus pozitív eredményei
A poporanizmus és "A modern román civilizáció története"
Dobrogeanu-Ghereát is reakciós magatartásával vádolják
XVII.
Radulescu-Motru öszegzi a román civilizáció kialakulására vonatkozó zsunimista bírálatot
A kultúra és a civilizáció közötti különbség
Nincsen román kultúra
A zsunimista bírálathoz csatlakozik a "román politizáló szenvedély" kritikája
E bírálat ellen felhozható kifogások: a politikai szellem a faj legjellemzőbb vonása
XVIII.
A forradalmi kulturális irányzat hiánya
Az irodalom önmagában véve reakciós erő
Elhatárolások a román irodalmi tradicionalizmus kérdésében, az alap és a forma közötti különbség
A kritikai magatartás első formája: a társadalmi szatíra
Alecsandri társadalmi szatírája
Caragiale társadalmi szatírája
XIX.
A nagybirtok felbomlása tükröződött az irodalomban is
Filimon Régi és új urak címó regénye
A Tanase Scatiu c. regény
Duiliu Zamfirescu, a bojárság irodalmi teoretikusa
Az eltűnőben lévő bojárság eszményítése; a moldvai irodalom
A múlt eszményítése
XX.
A társadalmi mozgást nem követte megfelelő irodalmi mozgalom
Nem az irodalmat, hanem az azt vezérlő ideológiát kell elítélni
Irodalmunk rurális jellege
A parasztmiszticizmus különféle formái és visszahatásuk
Az írók származása és alakító közegük határozza meg alapvetően az irodalom jellegét
A polgári irodalmat illető előítéletek: a román polgárság etnikai egységének hiánya
Az archaikus nyelv reakciós felfogása
A rurális nyelv reakciós felfogása
A nyelv értékét az a képessége adja, hogy magába szívja és hasznosítsa a neologizmusokat
Az új román nyelv a kialakulás folyamatában
Befejezés
A román civilizáció kialalkulásának törvényei
Előszó
I.
A kötet kiindulási pontja
Radulescu-Motru vitatja a román néplélek szerepét a román civilizáció kialakulásában
A kultúra és a civilizáció fogalmának elkülönításe
Chamberlain elmélete a civilizációról és a kultúráról
Hová vezethet az ilyen elmélet
A művészet nem egységes fogalom, tehát nem hiteles kiindulási pont
Gustave Le Bon elmélete
Más elméletek: Spencer, Durkheim, Adam Smith stb.
Radulescu-Motru kultúraelméletei
Ez a könyv a civilizáció és a kultúra közötti hasolnó különbségtételből indul ki
Radulscu-Motru ellenvetései tárgytalanok
A vita egyetlen lehetséges tárgya
II.
Radulescu-Motru cáfolja, hogy a hegeli dialektikából indultunk volna ki
A logikai párviadal a társadalmi haladás alapelve
E könyv tervezete magából a társadalmi dialketikából indul ki
III.
A történészek hozzáállását a 1848-as forradalomhoz politikai meggyőződések határozták meg
Radulescu-Motru ellenvetése a liberális párt szerepéről
A kérdést a társadalmi törvények szintjén kell felvetni
IV.
Az összefüggés törvénye
A korszellem: a középkor szelleme
A reneszánsz szellemisége
A reformáció szellemisége
A XVII. század szellemisége
A XVIII. század hagyományellenes szellemisége
Korunk demokratikus és nemzeti szellemisége
V.
A korszellemet megelőző eszmék: IV. Henrik türelmi politikája
XIV. Lajos türelmetlenségi politikája képviseli az igazi korszellemet
IV. Henrik keresztény köztársasága ugyancsak korát megelőző eszme
VI.
Krounk közlekedése gyorsabb
A jelenkori politikai, gazdasági és művészeti élet függetlensége
Kant és Locke egyetemesség elmélete
Szükséges elhatárolás: a népek jogának fejlődése
VII.
Dobrogeanu-Gherea "trövénye"
Az "összefüggés" és a "meghatározottság" törvénye
A Viata romaneasca elsőbbségi igénye az «összefüggés» törvényére
Poporanizmus vagy összefüggés?
A Viata romaneasca újabb magyarázatai
Összefüggés vagy függőség?
A mi szerepünk igazi helye az európai élet egészében
VIII.
Ellenvetések a szinkronizmussal szemben: bolsevizmus és fasizmus
Milyen távlatban kell látni a jelenkori eseményeket. Például: a reformáció ideiglenesen feltámasztja a középkor erőit
IV. Henrik szátzúzza e középkori erőket
A bolsevizmus revolúciót, a fasizmus involúciót jelent
A III. Internacionálé propagandája a szinkronizmus döntő bizonysága
IX.
A szinkronizmus alapja az utánzás
Példák: a franciaországi városi élet nagykorúvá válása a XII. században
A Rajna menti városok törvényhatósági joga
Egyedi tényező terjedéséből fakadó fogalmak: diplomácia, európai egyensúly, általános választójog
A gótikus stílus elterjedése
Következtetések korunk számára
X.
Az utánzás felülről lefelés hald
A "felsőbbrendűség" fogalma korfüggő
A nemesség szerepe az utánzásban
A nagyvárosok szrepe
XI.
E törvény alkalmazása a román civilizáció kialakulására
A felső osztályok képlékenysége
Megjegyzések az alsó osztályok konzervativizmusáról és a felső osztályok képlékenységéről
XII.
Bizonyos körülmények között az utánzás a teljesség jellegét ölti
A francia forradalomnak nincs ilyen teljesség jellege
Az utánzás teljesség jellege kizárja az evolúciós fejlődést
Az evolúciós fokozatok abszurditása más területeken
Hugo de Vries mutációs elmélete kétségbe vonja az evolúciós átalakulást a szerves élet terén is
XIII.
A teljes utánzás elméletének alkalmazása civilizációnk kialakulására
A Viata romaneasca "kritikai szelleme" is a teljes utánzás törvényének mellőzéséből indul ki
XIV.
Az áthasonítás az utánzás-mechanzmus második szakasza
Példák: a szocializmus áthasonlítása népek szerint
A vallások áthasonítása
A nyelvek kialakulása áthasonítás révén
Áthasonítás a művészetben
A faj jelentősége és behatároltsága a civilizáció létrehozásában
A teljes áthasonítás és az áthasonítás ciklikusan követik egymást
E törvény alkalmazása civilizációnk kialakulására
XV
Tarde szerint az utánzás belülről kifelé indul
Valójában az utánzás kívülről befelé indul
Az alap és a forma közötti ellentét természetes volta
XVI.
Az intézmények és a társadalmi idealizmus jelentősége; Kant, Condorcet, Auguste Comte, Locke, John Stuart Mill, Lazarus, Lotze, stb.
Az intézmények jelentőségének tagadása: P. von Lilienfeld, Steinthal, Kolb, Klemm
Gustave Le Bon
Az intézmények igazi jelentősége
A formától az alapig és az alaptől a formáig haladás kettős folyamata
A tradicionalisták és a marxisták is az alaptól a forma felé haladás elvéből indulnak ki
XVII.
A múlt utánzása
A múltutánzás eltérő jellege a civilizáció külöböző területein
A múlt utánzása még a feltalálásban is
A hagyománykultusz a társadalmi egoizmus egyik formája
A reneszánsz
Chamberlain fenntartásai a reneszánszot illetően
Fenntartásainak hatástalansága
XVIII.
A hagyomány nem egységes, hanem összetett; például a francia demokrácia hagyományalapot találhat a XIV. és XV. századi rendi országgyűlésben (États généraux)
A királyok akciója elfojtotta ezt a hagyományt, és abszolutizmust vezetett be
A XVIII. század felfogása e hagyománnyal szemben
A francia romantika irodalmi hagyománya is a faj germán elemében keresendő
Milyen okai vannak annak, hogy egyetlen francia hagyomány rögzült
XIX.
Miként látjuk a tradicionalizmust civilizációnkban
E tradicionalizmus romantikus jellege
Várjuk a hagyományos elemek összefoglalását
Az új intézmények bírálata inkább amolyan szójárás
Andrei Radulescu és a törvénykönyvünk
Következtetések a román tradicionalizmus lehetséges voltáról
XX.
A román civilizáció forradalmi kialakulása csekély reakciót váltott ki
Oroszország gazdasági és politikai fejlődési szakaszai: a központi hatalom állította akadályok
Oroszország kulturális fejlődési szakaszai
Következtetések Oroszországra és reánk nézve
XXI.
Japán nyugatosítása a miénknél is gyorsabb volt
A Japán-Európa viszony rövid történelmi áttekintése
Az európaiasítás 1868-ban hirtelen kezdődött
A nemzeti lelkület meghasonlása hevesebb volt, mint nálunk
A japán politikai rendszer hibái
Következtetések
XXII.
Következtetése: a modern román civilizáció kialakulásának kezdete a XIX. század
Civilizációnk forradalmi kialakulásának alapja a modern élet szinkronizmus-törvénye
A nyugati civilizáció átültetésének törvényei
Függelék
C. Filitti historizmusa avagy bírálata	295
V. Barnoschi dilletantizmusa avagy bírálata	296
A névtelen szakértelem avagy az Ideea europeana c. folyóirat bírálata	299
A Viata romaneasca rosszhiszeműsége avagy bírálata	301
Jegyzetek Lovinescu időszerűségéről	306
Jegyzetek	313
Kiegészítő jegyzetek	340
Névmutató	343

Témakörök

E. Lovinescu

E. Lovinescu műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: E. Lovinescu könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Állapotfotók

Megkímélt állapotú példány.

Állapot: Jó

960 Ft

480 ,-Ft 50

7 pont kapható

Kosárba

Állapotfotók

Állapot: Jó

960 ,-Ft

14 pont kapható

Kosárba

1.117.306