A szóbeli befolyásolás alapjai I-II.

Tartalom

I. kötet
Bevezetés 9
van Dijk, T. A. - W. Kintsch:
A stratégiai beszédfeldolgozás modellje felé 14
A beszéd tanulmányozása 14
Történeti háttér 14
Szövegnyelvészet 14
A társadalomtudományok és a beszédelemzés 15
Pszichológia és mesterséges intelligencia 16
Alapfeltevések 17
Kognitív feltevések 18
Kontextuális feltevések 20
Korlátok 21
A modell áttekintése 24
Általános tulajdonságok 24
Propozíciós stratégiák 28
Lokális koherencia stratégiák 29
Makro stratégiák 30
Sematikus stratégiák 31
Produkciós stratégiák 31
Egyéb stratégiák 32
Labov, W. - D. Fanshel:
Átfogó beszédelemzés 35
A terápiás interjú: a szituáció meghatározása 36
A beszéd területei 41
Keresztmetszeti elemzés 42
Egységek és egységekre osztás 43
A szöveg 46
Központozás 46
A beszéd területei 47
Paralingvisztikai támpontok 47
Átírás 48
Értelmezés 51
Kiterjesztés 54
Propozíciók 57
Interakció 64
Interakciós kifejezések 66
Meta-akciók 66
Reprezentációk 68
Kérések 69
Kihívások 70
Az interakció módja 71
A keresztmetszet általános szerkezete 74
Szintézis: A beszélgetés folyása 75
Argyle, M.:
A társas készségek és a szituációk és beszélgetések elemzése 77
Beszélgetések 78
Társas készségek és beszélgetési szekvenciák 73
Szomszédsági párok, kétlépéses szekvenciák 73
Interakció-ciklusok 79
Epizódok 80
Szabályok 81
A motoros készségek modell 82
Szekvenciák különféle szituációkban 84
Reagálás és kezdeményezés 84
Szekvencia és társas kompetencia 85
Az ügyes teljesítmény elemzése 85
Jártasságra valló szekvenciák 87
Általános konklúzió 87
Fillmore, C. J.:
A nyelvészet mint a beszédelemzés eszköze 90
Nyelvi viszonyok 90
Nyelvészet és nyelvi feldolgozás 93
A nyelvészet felosztásai 97
Fonológia 97
Nyelvtan és lexiko-grammatikai kategóriák 97
Szemantika és a lexikon 98
Pragmatika és szövegnyelvészet 98
Minta szövegelemzés: A Bohémélet 99
Háttér információ 101
Első említés 101
Tájékoztatás előfeltevés révén 101
Olvasás a sorok között 104
Nézőpont 105
Konklúzió 106
Függelék: A szegmentált szöveg megjegyzésekkel 106
Goldberg, J. A.:
A beszélgetés koherenciájának leírása felé 119
Generatív modellek 121
Globális modellek 121
Lokális modellek 122
Lexikai-szintaktikai 122
Illokuciós 125
Egy leíró modell: a lépések 127
A beszélgetés összefüggősége 128
A lépésrendszer 128
Lépések lokuciókhoz rendelése 128
Lépéstípusok 128
A lépésmodell előnyei 129
A lépésmodell alkalmazásai 130
Beszédrészecskék 130
Az interakció minősége és típusa 132
A beszéd folyamának leírása 135
Végkövetkeztetés 135
Jegyzetek 138
Duranti, A.:
A beszéd szociokulturális dimenziói 139
Bevezetés 139
Híd 142
Néprajzi nézőpont 144
Beszédszituációk és beszédesemények 146
A beszédesemény modell 147
Egy beszédesemény definíciója 149
Célok 149
Egy esemény térbeli-időbeli szervezése 151
Határtípusok és határjelzők 152
Résztvevők 154
Aktus-sorok 157
A beszélgetés 157
Üzenetforma és üzenettartalom 159
Kulcs 160
Eszközök 161
Normák 163
Zsánerek 165
Konklúziók 165
Jegyzetek 168
Harder, P. - Ch. Kock:
Az előfeltevések kudarcának elmélete 170
Minta a PF-helyzetek köréből 173
Naivitás S részéről 174
Szándékos, megvalósított, komoly névelejtés 174
Szándékos, elvetélt, komoly névelejtés 175
Szándékos, megvalósított, komolytalan névelejtés 176
Szándékos, elvetélt, komolytalan névelejtés 177
A diagrammok megkülönböztető jegyei 178
Komolyság és komolytalanság 178
Hibák 178
Fölény 179
Kommunikációs egyensúly 179
Szolidaritás és a szolidaritás hiánya 179
Szónoki magatartás 181
Megvalósított szónoki magatartás 182
Terrorizálás 183
Megtévesztés 184
Gyanú 185
Megvalósult és elvetélt s-viselkedés 186
Mennyire bonyolultak is a PF-szituációk 186
Álnokság 188
Manipuláció 188
További kérdések és kilátások 189
A dinamikus aspektus 190
Függelék: Egy bonyolult eset 192
Sperber, D. - D. Wilson:
Kölcsönös tudás és relevancia a megértés elméletében 195
I. Bevezetés 195
II. A kölcsönös tudás néhány kérdése 196
A. Okoznak-e a megértésben problémát a kölcsönös tudás azonosításának nehézségei? 196
B. A kontextushoz tartozásnak elégséges feltétele-e : a kölcsönös tudás? 199
C. A kontextushoz tartozásnak szükséges feltétele-e a kölcsönös tudás? 200
III. Alternatív keret 204
A. Relevancia 204
B. A relevancia fokai 207
C. A kontextus kiválasztása: egyszerűsített változat 209
D. A kontextus kiválasztása: némi finomítás 213
IV. Végkövetkeztetés 217
Jegyzetek 218
Kopperschmidt, J.:
Az argumentáció elemzése 219
Az "argumentum" kifejezés magyarázata 219
Az argumentációelemzés módszerei 220
A probléma meghatározása 221
A vitatott állítás megfogalmazása 221
Az érvek földarabolása 222
Az argumentáció sávjainak rekonstrukciója 223
Egy argumentatív globális szerkezet rekonstrukciója 223
Szerepelemzés 224
Az argumentatív potenciál elemzése 225
Formális elemzés 226
van Eemeren, F. H.:
Argumentációelmélet 228
Az alapvető argumentációs modell 228
Magyarázó megjegyzések 231
A szociális valóság és a szituáció 231
Érvek 232
Ki nem mondott állítások 233
Az érvelés szerkezete és az argumentációs séma 236
Érvek megfogalmazása és értelmezése 240
A kiindulópontok és az argumentációs sémák megállapítása 242
A modell átültetése a gyakorlatba 245
Centralizált árammérés: hogyan nem szabad 245
Összegzés 247
Az argumentációs szerkezet elemzése 247
Az elemzés magyarázata 250
Az argumentációelmélet premisszái és céljai 252

II. kötet
Goffman, E.:
A homlokzatról: A rituális elemek analízise a társas interakcióban 3
A homlokzatóvás alaptípusai 9
Az elkerülő eljárás 9
A kiigazító eljárás 11
Pontszerzés - a homlokzatóvás agresszív felhasználása 14
A helyes homlokzatóvás megválasztása 15
Együttműködés a homlokzatóvásban 16
Az én rituális szerepei 18
Szóbeli érintkezés 19
A homlokzat és a társas viszonyok 24
A rituális rend természete 25
Jegyzetek 27
Brown, P. és S. Levinsont:
Univerzáliák a nyelvhasználatban: az udvariasság jelenségei 31
1.00 Bevezetés 31
1.1 Prológus 31
1.2 A probléma 33
1.3 A módszer 34
2.00 Az összegzett érvelés 36
3.00 A gondolatmenet: intuitív alapok és levezetett definíciók 37
3.1 Feltevések: Az interakció résztvevőinek tulajdonságai 37
3.1.1 Homlokzat 38
3.1.2 A homlokzat mint igények együttese 38
3.1.2 Racionalitás 41
3.2 Intrinszikus HFA-k 42
3.2.1 Első különbségtétel: fenyegetett homlokzattípusok 42
3.2.2 Második különbségtétel: H homlokzatának vagy B homlokzatának fenyegetése 44
3.3 A HFA-k stratégiái 46
3.4 A stratégiák megválasztását befolyásoló tényezők 49
3.4.1 A nyereségek: a priori megfontolások 49
3.4.2 A körülmények: szociológiai változók 52
3.4.2.1 A HFA súlyának kiszámítása 53
3.4.2.2 P, D és R kontextusfüggése 56
3.4.2.3 P, D és R mint független változók 57
3.4.2.4 Kétértelműség és egyértelművé tétel mint P, D és R bizonyítéka 59
3.4.3 A nyereségek felmérésének és a kockázat súlyozásának integrálása a stratégia kiválasztásában 61
4.00 A modell természetéről 62
4.1 Megjegyzések alternatív modellekről 62
4.2 Egy formalizálási lehetőség 65
5.00 Az udvariassági stratégiák nyelvi megvalósításai 69
5.1 Bevezetés 69
5.2 Pőrén mikrofonba stratégia 73
5.2.1 A homlokzati fenyegetés nem minimalizálásának esetei 74
5.2.2 A pőrén a mikrofonba stratégia alkalmazásának HFA-ra irányuló esetei 75
5.3 Pozitiv udvariasság 76
5.3.1 Állits közös alapot 78
5.3.2 Közvetitsd, hogy B és H együttműködő partnerok 83
5.3.3 Elégitsd ki H vágyát valamilyen X után 85
5.4 Negatív udvariasság 86
5.4.1 Légy közvetlen 86
5.4.2 Ne előfeltételezz 90
5.4.3 Ne kényszerítsd rá akaratodat H-ra 96
5.4.4 Közöld B-nek azt a kívánságát, hogy nem akar összeütközésbe kerülni H-val 98
5.5 Mikrofon mellé stratégia 103
5.5.1 Hivj elő beszélgetési implikaturákat 107
5.5.2 Légy homályos vagy kétértelmű: sértsd meg a Mód Parancsolatát 112
Jegyzetek 114
Bavelas, J. B., L. E. Rogers és F. E. Millar:
Interperszonális konfliktus 116
Bevezetés 116
Az interperszonális konfliktus tanulmányozása 117
Brenneis és Lein /1977/; Lein és Brenneis /1978/ 117
Camras /1977/ 119
Labov /1972/ 120
Watzlawick, Beavin és Jackson /1967/ 122
Gottman /1979/ Párok interakciójának értékelési rendszere 123
Rogers és Farace /1975/: Viszonykommunikációs kontroll-rendszer 128
Wiener és Mehrabian /1968/; Bavelas és Chovil /1985/ 129
Összegezés és javaslat 131
A diádok és csoportok típusai 131
A konfliktus-adatok beszerzésének módjai 131
Hírközlési eszközök 132
Kutatási módszerek 132
Coulmas, F.:
Beszélgetési rutin 134
Heritage, J.:
Híradó interjúk elemzései a hallgatóság számára előállított beszéd aspektusai 144
Bevezetés 144
Kérdés-válasz szekvenciák és harmadik lépésbeni fogadtatásuk 145
A hír formulázása 149
A formulázások néhány szabványos alkalmazása a híradó interjúkban 153
A hívószó 153
Az együttműködő visszatérés 154
A következtetéssel kidolgozó szonda 156
Az interjú-beszéd és intézményi háttere 160
Jegyzetek 163
Atkinson, M.:
Tapscsapda 165
A taps kiváltásának eszközei 165
Egy név bedobása 166
Hármas listák 172
Kontrasztpárok 186
Általánosság és egyszerűség 194
Fowler, R.:
Hatalom 196
A nyelv mint társadalmi gyakorlat 196
A hatalom és szolidaritás névmásai 198
Direktív és konstitutív nyelvi gyakorlat 199
Ideológia a szociolingvisztikai változatokban 201
Nyelvészeti lajstrom 203
Lexikai eljárások 204
Tranzitivitás 205
Szintaxis 206
Kihagyás 206
Sorrend 207
Komplexitás 207
Modalitás 208
Implikatura 209
Beszélőváltás 209
Megszólítás, megnevezés és személyes referálás 210
Fonológia 210
Rövid példa 210
Drew, P.:
A bírósági interakcióban használt nyelv elemzése 218
Bevezetés 218
A bírósági nyelv kutatása 219
A résztvevők orientációja a kontextusra 229
A keresztkérdezés harc jellege: egy eset elemzése 223
A leírások miként implikálhatnak alternatív magyarázatot 226
Az elemzés összegzése 228
Konklúzió 229
Ekman, P.:
Hazugság, kiszivárogtatás és a csalás árulkodó jelei 232
Jegyzetek 243
Fine, G. A.:
Szóbeszéd és pletykázás 245
A szóbeszéd és pletyka definíciója 245
A szóbeszéd tartalmi kategóriái 246
A szóbeszéd és pletyka szisztematikus megközelítései 247
Funkcionális felfogás 247
Stratégiai felfogás 248
Tranzakcionális nézőpont 248
Konfliktus nézőpontok 249
Csere perspektíva 249
Szituációs megközelítés 250
A mendemonda szerkezete 251
Hosszúság és részletesség 251
Mód és idő 252
Keret 253
A szóbeszéd és pletyka vizsgálata 253
Konklúziók 256
Irodalom 259

Témakörök