Görög nyelvtan

Szerző

E. Bornemann

E. Risch

Fordító

Mayer Péter

Lektor

Tegyey Imre

Székesfehérvár

'E. Bornemann: Görög nyelvtan ' összes példány

Kiadó:	Lexika Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Székesfehérvár
Kiadás éve:	1999
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	367 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar Görög
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:	963-9092-81-9
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: LX-0077.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

E. Bornemann és E. Risch könyve évtizedek óta hasznos és elismert segédeszköze külföldön az ógörög nyelv elsajátításának. Magyarra történő átültetésével immár a hazai érdeklődők is közérthető, tömör, ugyanakkor alapos útmutatót kaphatnak kezükbe Homéros, Sophoklés és az Újszövetség nyelvének megismeréséhez.

Tartalom

Rövidítések	13
Bevezetés: a görög nyelv története, sajátossága és jelentősége	14
Hangtan
Írás és kiejtés	16
A görög betűk
A mássalhangzók hangértéke és kiejtése
A magánhangzók hangértéke és kiejtése
Hehezet és hangsúly
A központozás és egyéb írásjelek
Szótagok és szótagolás
A szótagok hosszúsága
A görög hangsúlyozás lényege
A hangsúlyozás szabályai
A hangsúlytalanság, más néven proklisis
A simulás, más néven enklisis
A legfontosabb hangtörvények	26
A magánhangzók változásai	26
A hangzórövidülés és a hosszúságcsere
A pótlónyújtás
A hangzóösszevonás
A mássalhangzók változásai	28
Mássalhangzók találkozása: Bevezető megjegyzés
Zárhang egyéb mássalhangzó előtt
Orrhang és folyékony hangzó egyéb mássalhangzó előtt
A mássalhangzó után álló (egykori) j hangzó
Az erős hehezet és a hehezetes mássalhangzók
A szóvégre vonatkozó szabályok: A szóvégre vonatkozó általános törvény	35
A mozgó végmássalhangzók
A hangzókiesés (elisio)
A krasis
A tőhangzóváltás (Ablaut)	38
A tőhangzóváltás fogalma és megnyilvánulási formái
A szótagképző folyékony hangzók és orrhangok
Alaktan
A főnevek és a melléknevek ragozása (declinatio)	41
Általános megjegyzések
A névelő
Melléknevek ragozása az első és második névszóragozásban
A harmadik névszóragozás	49
Bevezető megjegyzések
A mássalhangzós tövű névszók ragozása
A magánhangzós és diftongus-tövű névszók
A harmadik névszóragozás rendhagyó ragozású főnevei
Melléknevek a névszóragozás különböző osztályaiban: Az eddig tárgyalt típusok áttekintése (kiegészítésekkel)
Két tövű melléknevek
Függelék: a melléknév helye a mondatban
A melléknév fokozása	65
A rendhagyó fokozás
A határozószó és fokozása	68
A melléknevekből (szabályszerűen) képzett határozószók
A nem melléknevekből képzett (rendhagyó képzésű) határozószók
A névmás	71
A személyes névmás
A visszaható személyes névmás
A birtokos névmás
A mutató névmások
A vonatkozó névmások
A kérdő és a határozatlan névmások
Megfeleltetés a különböző névmások között
Megfeleltetés a különböző névmási határozószók között
A számnév	80
A névszók dualisa	82
Ritkábban előforduló sajátosságok az attikai próza névszóragozásában	83
Az ige	85
Általános megjegyzések az igetövek képzéséhez és az igeragozáshoz	85
Az igealak	85
Igeidő és aspektus	86
Az igealak képzésének általános jellemzői	87
Igető és actio-tő	88
A ragozás eszközei: módjelek és ragok	90
Az augmentum és a reduplikáció: Az augmentum; A reduplikáció; Augmentum és reduplikáció az összetett igéknél; Az augmentum és a reduplikáció sajátosságai	92
Hangsúlyozás az igeragozásban	96
Az első két imperfectum-osztály igéi	99
A magánhangzós tövű igék
A zárhang-tövű igék
A folyékony-hangzás tövű igék
Erős képzésű igealakok
Az igenemek használatával kapcsolatos alaktani sajátosságok
Az első két imperfectum-osztály igéinek törzsalakjai
Egyéb imperfectum-osztályokhoz tartozó, un. rendhagyó igék	147
Mondattan
Általános bevezetés a mondat felépítéséhez (A szintaktikai eszközök)	166
A szófajok és szóalakok mint mondatrészek	168
A névszói szófajok és szóalakok	168
Az ige a mondatban	214
A partikulák	261
Az egyszerű mondat	272
Az egyszerű mondat általános leírása	272
Az alany és az állítmány	273
A jelző és az adiunctum praedicativum	276
A bővített mondat fajtái	281
Az önmagában álló mondat mint főmondat	281
A mellérendelő főmondat-csoport	284
Az alárendelő mondatkapcsolat	285
A függő beszéd	308
Függelék
A szóképzéstan vázlata
Általános megjegyzések: A szóképzés eszközei	310
Szóképzés levezetéssel
Főnevekből levezetett melléknevek	312
Igékből levezetett melléknevek	312
Főnevekből és melléknevekből levezetett főnevek	313
Igékből levezetett főnevek	315
Főnevekből és melléknevekből levezetett igék	316
Más igékből levezetett igék	317
A határozószók képzése	318
Az összetett szavak képzése	319
A homérosi nyelv	324
Általános jellemzők	324
Hangtani sajátosságok	324
A főnevek és a melléknevek ragozása	326
A melléknevek sajátossága	328
A névmások	329
Az igeragozás sajátosságai	330
Mondattani jelenségek	335
A görög verstan	339
Általános megjegyzések	339
A jambikus trimeter	340
A trochaikus tetrameter	341
A daktilikus hexameter	341
A daktilikus pentameter	342
Index
A mondattannál szereplő példamondatok forrásai	343
Mondattani fogalmak jegyzéke	351
Görög szavak jegyzéke	355
Rövidítések

Témakörök

Idegennyelv > Idegennyelvű könyvek > Többnyelvű könyvek
Nyelvészet > Idegen nyelvek > Nyelvtana
Idegennyelv > Nyelvtanulás > Nyelvek > Görög

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem