Előszó
Nehéz kenyér előszót írni a magyar és a zsidó humor doyenjének kötetéhez. Különösen, ha a szerkesztő naponta nagykanállal meríthet Szilágyi György történeteiből a Centrál kávéházban, a szerző...
Tovább
Előszó
Nehéz kenyér előszót írni a magyar és a zsidó humor doyenjének kötetéhez. Különösen, ha a szerkesztő naponta nagykanállal meríthet Szilágyi György történeteiből a Centrál kávéházban, a szerző törzsasztalánál. A történész korabeli leírásokból tudja, hogyan zajlott le a végzetes Mohácsi csata, mi történt Pesten március 15-én vagy október 23-án. Ha arról akarunk tudni, hogyan éltek a pesti vurstli mutatványosai több mint száz éven keresztül, jórészt Szilágyi György kutatásaira és írásaira vagyunk utalva. O, aki még ismerte a régi Pest e nagyvilági színterét, és egy életen át szenvedélyesen kutatta és gyűjtötte a vurstli alakjaihoz fűződő dokumentumokat, fényképeket, plakátokat, ebben a kötetben ismét megeleveníti a régi Városliget jeles alakjait: a becsali kikiáltókat, a szomorú tekintetű bohócokat, a hantás hintáslegényeket, az artistákat, a legkülönbözőbb szemfényvesztő fenoméneket és komédiásokat, akiknek látására egykor özönlött a nép a pesti vurstliba.
A kötet bevezető tanulmányában a vurstli és a Városliget történetével ismerkedhetünk meg, hiteles források alapján, hogy aztán az írói fantázia és a valóság sajátos elegyeként elénk táruljon sok felívelő karrier, ami egykor a pesti vurstliból indulhatott el a világhír felé.
Humanista korunkban üde kivételnek hat, ahogyan "állati" hőseinek emléket állít a szerző, lett légyen az jól nyelvelő papagáj, éneklő víziló vagy emberszabású "gorilla".
Szilágyi György nyelvi leleményei, legendás és valóságos hősei, humorának nyelvformáló sziporkázásai rabul ejtik az olvasót és megállítják, sőt visszapergetik a rohanó időt. Egy örökre letűnt világ létező és kitalált hősei vonulnak fel e kötet lapjain, az életrajzi karcolatok és a kifogyhatatlan anekdoták során.
Vissza