A budai szőllőművelés története

Előszó

Részlet a könyvből:

A bortermelés szerepe a magyar városok gazdasági fejlődésében.

A városoknak mindig nagy szerep jutott Magyarország történetében. A középkorban a városok voltak a jólét és kultura megalapozói és őrei. Mig a nemesség és a jobbágyág a földművelő elemet szolgáltatta, az iparosok a kézmüáruk nagyobbméretü értékesítését biztosító városokba tömörültek, ahol megalkották a polgári osztályt. Iparuk, kereskedelmük, intenziv gazdálkodási rendszerük folytán meggazdagodtak s ebben királyaink is támogatták őket. A nyugati városok példájára kiváltságokat adtak nekik, kivették őket a megyék fennhatósága alól és egyenesen királyi személyüktől tették függővé.
A városok gazdagsága királyainkat gyakran megsegítette, amikor pénzre volt szükségük. A bőkezűen osztott kiváltságok ilyenkor meghozták gyümölcsüket.
A magyar városok fellendülése három: ipari, kereskedelmi és agrár jellegű forrásból eredt. Bár Pozsonyt, vagy Budát az itteni polgárok nagyszabású kereskedése, az adományozott árumegállitó, vagy vásártartási jogok emelték hatalomra, a későbbi időkben ismét az adott nekik általános tekintélyt, hogy kiterjedt szőllőgazdaságuk a városi polgárságot még teljesebb és általánosabb jólétbe juttatta. Nem kerülheti el figyelmünket, hogy Magyarországon a bortermelés első nyomait kizárólag városokban, vagy sűrűn telepedett, azaz városkörnyéki helyeken találjuk meg. Csak a városi polgárnak volt olyan tőkéje, hogy azt bizonyos ideig heverni hagyhatta, mert megélhetése egyébként biztosítva volt. így a tőke lassú és biztos hasznát nyugodtan várhatta. Szent István korából már van adatunk a nagyobbméretü bortermelésről. Első királyunk a pécsváradi apátságnak 110 vinitort és 6 kádárt ajándékozott. Vissza