1.062.261
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának története 1635-1985
,
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Egyetemünk régi szép hagyománya, hogy a százados és félévszázados évfordulók alkalmával visszatekint a maga mögött hagyott útra. A tradíció ápolásának jegyében határozta el az Egyetemi Tanács, hogy... TovábbElőszó
Egyetemünk régi szép hagyománya, hogy a százados és félévszázados évfordulók alkalmával visszatekint a maga mögött hagyott útra. A tradíció ápolásának jegyében határozta el az Egyetemi Tanács, hogy az alapítás 350. évfordulója alkalmából újból megíratja az egyetem történetét. Az egyetem egészének történetét csakúgy, mint az egyes karok történetét, legalábbis addig az időpontig terjedően, míg ez utóbbiak az egyetem kebelébe tartoztak.Jelen kötettel az egyetem legrégibb és mindmáig az egyetem kebelében működő fakultásának, a Bölcsészettudományi Karnak a történetét veszi kézbe az olvasó. Az idő rostáján lepergett háromszázötven esztendő során persze ez a fakultás is sokat változott. Az első több mint kétszáz év során csupán az volt a feladata, hogy előkészítsen a teológiai, illetve a jogi karon folytatandó tanulmányokra, és csupán a múlt század közepén nyerte el a többi fakultással való egyenjogúságot. E század közepén a tudományok differenciálódásának megfelelően önálló fakultássá alakulva kiváltak belőle a természettudományi szakok, és a Bölcsészettudományi Kar ettől kezdve csak a humán tudományokat foglalta magába. Az ötvenes évek során rövid időre még maga a Bölcsészettudományi Kar is két önálló fakultásra oszlott. A jellegben és a struktúrában mutatkozó változások ellenére ebben a fakultásban mutatkozik meg leginkább háromszázötven éves egyetemünk folyamatossága. Az alapítás után ezen a karon indult meg először az oktatás, és ennek a karnak a kapui az eltelt háromszázötven esztendő során minden szeptemberben megnyilottak.
A kötet szerzői ennek a háromszázötven esztendős, megszakítás nélküli történetnek a bemutatására vállalkoztak. Az első századok történetét rövidre fogták. Részint azért, mert a kar történetét az első világháború végéig terjedően Szentpétery Imre a háromszázadik évforduló alkalmával nagy részletességgel megírta, részint azért, mert ennek az időszaknak a forrásanyaga nagyrészt veszendőbe ment. Pázmány Péter annak idején azért jelölte ki Nagyszombatot az egyetem székhelyéül, hogy alapítását a háború pusztításaitól megóvja. Viharos évszázadunkban sajnos a háború az egyetem későbbi székhelyét, fővárosunkat is elérte, és a bölcsészeti kar iratanyagának nagy része a tűz martaléka lett. Az első századokkal foglalkozó fejezetek szerzői bőven meríthettek viszont az örvendetesen gyarapodó felsőoktatástörténeti és tudománytörténeti irodalom termékeiből, és ebben a vonatkozásban hasznosan egészíthették ki a kar történetéről korábban meglévő ismereteket. Az utolsó évtizedek története jóval részletesebb, tekintettel arra, hogy az ott közöltek nagyobbik része új információ.
A kötet szerzői márcsak terjedelmi korlátok miatt sem foglalkozhattak részletesen a kar egyes tanszékeinek történetével. Az ezzel kapcsolatos tájékozódáshoz a tanszékekről és a tanszékek vezetéséről a függelékben közölt összeállítás nyújt információt. Ugyancsak a függelékben található a bölcsész rektorok és a bölcsészkari dékánok 1935-ig visszanyúló jegyzéke.
Budapest, 1987. július
A szerkesztő Vissza
Tartalom
Előszó. 5I.
A jezsuita korszak 1635-1773 7
A bölcsészeti kar létrejötte 7
A kar szervezete és működése 10
A jezsuita lelkiség és a tanítás módszertana 14
A bölcsészkari tantestület és a hazai tudomány 19
A bölcsészkar a XVIII. században 23
II.
A felvilágosodás kora és utóélete 1773-1794 27
Az államosított egyetem tanrendszere 29
A jozefinizmus oktatási szabályzata 31
A tanszékek tudományos és oktatói munkássága 33
III.
A reakció időszaka és a reformkor 1794-1847 37
A kormány felsőoktatási politikája 37
A reformországgyűlés oktatásügyi tervei 38
Az oktatás és a tanszéki kutatás 38
A kar belső élete 42
A hallgatóság 44
IV.
A forradalom és az abszolutizmus időszaka 1848-1866 49
A forradalom felsőoktatási reformtervei 49
Az osztrák felsőoktatási rendszer bevezetése 50
A tudományos kutatás 52
V.
A dualizmus kora 1867-1918 55
A tanszabadság elve és értelmezése 55
Az oktatási struktúra és a tanszéki felépítés 58
A tudományos kutatás 62
A kar hallgatósága 70
A kar épületei 73
VI.
A két forradalom időszaka 1918-1919 75
A kormánybiztosság létrehozása 76
A tanári kar megrostálása 77
A hallgatói bázis kiszélesítése 78
A kötött tanterv bevezetése 79
VII.
Az ellenforradalmi korszak 1919-1945 81
Az ellenforradalmi korszak felsőoktatási politikája 81
A kar tanulmányi rendje 83
A tanszéki struktúra 86
A tudományos kutatás 88
A kar hallgatósága 96
A kar mindennapi élete 98
VIII.
A népi demokrácia időszaka 1945-1949 101
Az egyetemi élet újraindulása 101
Az esti tagozat létrehozása 104
A felvételi vizsga és a szakérettségis tanfolyam 106
Az általános iskola létrehozása és a tanárképzés reformtervei 107
IX.
A szocialista felsőoktatáspolitika első időszaka 1949-1958 111
A természettudományi kar különválása 112
A kötött tanterv bevezetése 113
A hallgatóság és a tanulmányi rend 115
A tanári kar és a tantervi programok 120
A tanszéki struktúra változásai és a bölcsészeti kar kettéosztása 122
Kísérletek az egyetemi jelleg helyreállítására 124
X.
A felsőoktatási reformok jegyében 1958-1969 131
A tananyag és az oktatás módszereinek korszerűsítése 131
Az esti és levelező tagozat módosulása 133
Új felsőoktatási jogszabályok 134
A felvételi rendszer megváltoztatása 135
A szakok és a szakpárosítás új rendszere 136
XI.
A közelmúlt eredményei és problémái 1969-1985 139
A szervezeti és működési szabályzat 139
A tanszékek és tanszékcsoportok 139
Az oktatói kar 142
A kar épületei 143
A tanszéki és tanszékcsoporti könyvtárak 144
A hallgatóság 145
A hallgatók elhelyezkedése és továbbképzése 149
A modern nyelvi oktatás reformja és az 1984-es tantervi reform 151
Irodalom 155
Függelék 163
Az egyetem vezetése az 1936-37-es tanévtől 163
A Bölcsészettudományi Kar vezetése az 1936-37-es tanévtől 165
A Bölcsészettudományi Kar tanszékcsoportjai és a tanszékcsoportok vezetése 1970-1985 167
A tanszékek tanszékcsoporti beosztása 1985-ben 169
A Bölcsészettudományi Kar tanszékei és a tanszékek vezetése 1935-1987 171
Témakörök
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal