Fülszöveg
Gazdag költői és műfordítói munkásság fémjelzi már Dudás Kálmán nevét, nemcsak a vajdasági, hanem az erdélyi és felvidéki folyóiratokban is, amikor első kötete (Déli szél, 1939, Szabadka) megjelenik. A magyar Vajdaság költőjeként tűnt fel, a Bácska színeit és ízeit adta lendületes, fiatalosan üde verseiben - Weöres Sándor és Csorba Győző is így méltatta. Második kötetében (Vád helyett, Budapest, 1941) a kisebbségi sorskérdéseknek adott hangot. A Magyar Csillag is fölfigyelt rá, Takáts Gyula hangsúlyozta bírálatában: "Egy fiatal költő, aki eddig minden antológiánkból kimaradt, pedig tehetséges, és nemzedékünkhöz tartozik." Harmadik kötetét (Egy marék föld, Budapest, 1944) szinte elnyelte a fegyverek zaja, - noha lírája elmélyülését figyelhette volna meg benne a kritika. A költő életében beállt törés folytán csak 1961-ben jelent meg régi és új verseinek gyűjteménye (Szeredillat). Szerelmi és tájlírája kiteljesüléséről tanúskodik ez a kötet, és arról, hogy a költő filozófiai...
Tovább
Fülszöveg
Gazdag költői és műfordítói munkásság fémjelzi már Dudás Kálmán nevét, nemcsak a vajdasági, hanem az erdélyi és felvidéki folyóiratokban is, amikor első kötete (Déli szél, 1939, Szabadka) megjelenik. A magyar Vajdaság költőjeként tűnt fel, a Bácska színeit és ízeit adta lendületes, fiatalosan üde verseiben - Weöres Sándor és Csorba Győző is így méltatta. Második kötetében (Vád helyett, Budapest, 1941) a kisebbségi sorskérdéseknek adott hangot. A Magyar Csillag is fölfigyelt rá, Takáts Gyula hangsúlyozta bírálatában: "Egy fiatal költő, aki eddig minden antológiánkból kimaradt, pedig tehetséges, és nemzedékünkhöz tartozik." Harmadik kötetét (Egy marék föld, Budapest, 1944) szinte elnyelte a fegyverek zaja, - noha lírája elmélyülését figyelhette volna meg benne a kritika. A költő életében beállt törés folytán csak 1961-ben jelent meg régi és új verseinek gyűjteménye (Szeredillat). Szerelmi és tájlírája kiteljesüléséről tanúskodik ez a kötet, és arról, hogy a költő filozófiai érdeklődése mind szervesebb egységben találkozik legszemélyesebb problémáinak verssé formálásával.
Dudás Kálmán 1948 óta Budapesten él. Mint a délszláv líra, próza és dráma kitűnő fordítója közel harminc művet jelentetett meg.
Ötvenen túl megélheti a férfi
hogy menedéknek hitt szerelmeit
s más önfecsérlő kedvteléseit
ne halogassa többé átcserélni
tartósabb szenvedélyre.
- írja kötetnyitó versében Dudás Kálmán. Új verseskönyve ennek a magatartásnak nemcsak ígérete, hanem megvalósítása is: egy rendhagyó élet törvényeinek lírája. Verseiben múlt és jelen összefüggéseit, a történelem mozgásirányát kutatja, a maga helyét a változó világban - oly sok hányattatás után. - A nagy impresszionisták formakultúrájához visszanyúló, ám modernebb és fanyarabb költeményeiben az Adria-part tájait énekli meg - de nem parnassien tárgyilagosággal, hanem tulajdon vívódásait vetítve az illékony látványba. Boldog önfeledkezés találkozik itt fájdalmas vallomásokkal, korunk nagy problémái ötvöződnek a Pillanat feledésre ítélt kínjaival és felejthetetlen szépségeivel.
Vissza