Dubrovszky

Előszó

Részlet a műből:

"Évekkel ezelőtt élt egyik birtokán Trojekurov Petrovics Krila, orosznemesember, a régi fajtából való. Vagyona, régi nemessége, kiterjedt és befolyásos összeköttetései nagy tekintélyt adtak neki a kormányzóságban, ahol birtokai voltak. Elkényeztették az ünneplések, mikkel mindenfelől körülvették, és így nem tudta fékezni úri szeszélyeit és féktelen módon áldozott büszkeségének, önteltségének és gőgjének. A szomszédok örömmel teljesítették minden kívánságát, a kormányzósági tisztviselők reszkettek tőle. Petrovics Kirila az előzékenység minden bizonyítékát úgy fogadta, mint köteleles adót. Számtalan vendéget látott majdnem naponta, kiknek gondoskodniok kellett szórakoztatásáról és részt vettek lármás, gyakran duhaj tivornyáin. Senki se merte visszautasítani, senki se mulasztotta el az év meghatározott napjain Pokrovskoje urának személyesen átadni a legnagyobb tisztelet és megbecsülés kijelentéseit. Petrovics Kirla igen vendégszerető volt és erőteljes teste ellenére, bizonyos rendben, hetenként kétszer szenvedett mértéktelensége következményeitől, és este mindég emelkedett hangulatban volt.
Pokrovskoje tulajdonosának foglalkozása egyedül abban állott, hogy időnként meglátogatta kiterjedt birtokait, nagy ünnepeket rendezett és naponta új tréfákat eszel ki, miket rendesen egy új ismerős vagy egy régi barát rovására megvalósított. Kivételt azonban az utóbbi vonatkozásban Dubrovszky Gavrilovics Andrejjel tett. Dubrovszky, szolgálatonkívüli gárdahadnagy, volt Trojekurov, ki még magas állású személyiségekkel való közlekedésében is gőgös és fennhéjázó, Dubrovszkyt, ámbár ez szegény volt, a legnagyobb kedvességgel kezelte. Évek előtt bajtársak voltak és Trojekurov tanulta megismerni barátja szilárd és büszke jellemét. Vissza