| Bevezetés | 5 |
| Tartalom | 11 |
| A történelmi háttér | 21 |
| Délkelet-európa népei a római hódítás előtt | 21 |
| A római uralom Délkelet-Európában | 22 |
| Az albánok | 27 |
| A szlávok | 30 |
| A szlávok bevándorlása a Balkán-félszigetre | 30 |
| Helynevek és földrajzi nevek a Balkán-félsziget volt római tartományaiban | 31 |
| Bulgária az államalapítástól a 12. századig (Az első bolgár birodalom) | 33 |
| A román nép történetének első korszaka: Kr. u. 976 - A 13. század első fele | 37 |
| Bizánci források adatai a vlachokról a 10-12. században | 37 |
| A vlachok Bulgáriában | 41 |
| A vlach-bolgár birodalom | 41 |
| Szerb kolostorokban talált adománylevelek adatai vlachokról (12-15. század) | 42 |
| A románok nyomai Szerbiában és Bulgáriában | 44 |
| Román eredetű földrajzi-, hely- és személynevek | 44 |
| A román hatás szerb nyelvjárásokra | 46 |
| A román hatás a bolgár nyelvre | 47 |
| A délszláv nyelvre kifejtett román hatás jelentőségéről | 49 |
| A vlach települések kora a Balkán-félszigeten | 50 |
| Vlachok és albánok egymás szomszédságában | 51 |
| Klasszikus latin - késői latin - közös román | |
| A latin nyelv a római birodalom délkelet-európai tartományaiban | 53 |
| Létezett-e egy sajátos "délkelet-európai latin"? | 53 |
| A római birodalom délkelet-európai tartományai | 53 |
| A latin nyelv helyi változatai | 54 |
| Az itineráriumok | 55 |
| A romanizáció Délkelet-Európában | 56 |
| Az újlatin nyelvek kialakulásának előzményei | 56 |
| Újítások a latin nyelvben a császárság korában | 56 |
| Újítások, amelyek nincsenek meg a románban | 57 |
| A császárkori változások a latin nyelvben, különös tekintettel a románra és az olaszra | 62 |
| Hangtan: A magánhangzók | 64 |
| A mássalhangzók | 64 |
| Morfológia és szintaxis | 70 |
| Az ige | 70 |
| A főnévi igenév -re végződésének eltűnése | 70 |
| Az összetett múlt idő kialakulása | 71 |
| A jövő idő | 71 |
| A határozott névelő | 72 |
| A névmások | 72 |
| A klitikumok | 73 |
| Szókincs | 74 |
| Általános következtetések Migliorini szerint | 77 |
| Jelentésváltozások | 79 |
| Speciális terminológiák (földművelők, pásztorok, katonai szakszavak, konyhai szakszavak, a kereszténység) | 80 |
| A prefixumok fokozódó használata a késői szövegekben | 83 |
| Összefoglalás: a román az újlatin nyelvek egyike | 86 |
| Itália, Isztria, Dalmácia latin idiómái; az albán és a délszláv nyelvekbe átment latin elemek és a román közötti viszony | 88 |
| A szárd | 89 |
| Az isztriota | 89 |
| A dalmát | 90 |
| Az albán | 92 |
| A latin nyelv hatása a délszláv nyelvekre | 92 |
| Olasz nyelvjárásokkal közös elemek a románban | 92 |
| Hangtan | 93 |
| Szókincs, tükörfordítások | 94 |
| A Balkán-félszigeten beszélt latin határai | 95 |
| A közös román vagy ősromán | 97 |
| Általános fogalmak | 97 |
| Hangtan | 97 |
| Morfológia | 100 |
| Szókincs | 100 |
| A közös román egységének és területének kérdése | 102 |
| Vannak-e dák, thrák, vagy illír elemek a románban? | 104 |
| A Balkán-félszigeten beszélt nyelvek az ókorban | 104 |
| A dák és thrák eredetű román szavak kérdése | 106 |
| A szubsztrátum | 109 |
| A vizsgálat módszeréről | 109 |
| A vizsgálat eredménye | 110 |
| Hangtan | 110 |
| Morfológia | 111 |
| Ragok | 112 |
| Szókincs | 112 |
| A román és az albán viszonya | 113 |
| Hangtan | 113 |
| Morfológia: a főnév. A semleges nem | 116 |
| A hátravetett artikulus | 119 |
| A névmások | 120 |
| Határozószók | 120 |
| Szóképzés | 120 |
| Ragok | 121 |
| Az ige - Frazeológia | 121 |
| Az albán nyelv latin eredető szavai | 121 |
| A kutatás feltételei | 122 |
| A történelmi helyzet | 122 |
| Új, csak az albánban és a románban meglevő jelentés | 123 |
| A latin jelentés megőrzése, a többi újlatin nyelvekben új jelentés | 124 |
| A román és az albán szókincs közös elemei | 125 |
| A szubsztrátum feltételezése | 154 |
| A szubsztrátum feltételezésének nehézségei | 155 |
| A közös szavak hangtanáról | 156 |
| A valószínűbb etimológiák áttekintése | 157 |
| Kimutatható-e a szubsztrátum a román nyelvben? | 158 |
| Mit mutat a lehetséges etimológiák földrajzi vonatkozása? | 159 |
| A tárgyalt közös elemek jelentéstani kategóriák szerint | 159 |
| A legnagyobb jelentéstani csoport: a pásztor szakkifejezések | 160 |
| A Balkáni Nyelvi Unió | 161 |
| A görög hatás | 162 |
| Morfológia és szintaxis | 162 |
| Az ige - a jövő idő képzése | 162 |
| A főnévi igenév kerülése | 163 |
| Szókincs - görög kölcsönszavak a románban | 164 |
| A balkáni nyelvekben előforduló görög kölcsönszavak | 166 |
| A balkáni nyelvek vallási terminológiájának görög eredetű szavai | 166 |
| Görög eredetű igék a románban | 167 |
| Görög kölcsönszavak a románban bolgár, albán és török közvetítéssel | 167 |
| Tükörfordítások | 168 |
| A bibliafordítások hatása | 169 |
| A balkanizmusok | 170 |
| Hangtan, morfológia, szintaxis | 170 |
| Szókincs | 171 |
| Frazeológia | 171 |
| A szláv hatás a román nyelvre | 172 |
| Az ószláv réteg | 172 |
| A délszláv nyelv hangváltozásai a 8-13. század között | 173 |
| A román nyelv legrégibb szláv kölcsönszavai | 173 |
| Latin szavak a románba - szláv közvetítéssel | 175 |
| Tükörfordítások | 175 |
| Hasonlóságok a román és az albán között az ószláv hatásban | 176 |
| Az ószláv hatás a szóképzésben: ószláv eredetű ragok | 177 |
| A számnevek | 178 |
| A délszláv és az északi román viszonya | 179 |
| A délszláv hatás az északi románban | 180 |
| Hangtan | 180 |
| Morfológia | 180 |
| Szókincs | 181 |
| Tükörfordítások | 185 |
| A délszláv hatás jelentősége | 186 |
| A román nyelvjárások: északi román és isztro-román; aromán és megleni román | 187 |
| Az északi román | 187 |
| Az északi román változatai | 189 |
| Kritériumok, a változatok száma | 189 |
| Petrovici kritériumai | 191 |
| Hangtan | 191 |
| Szókincs | 191 |
| Tájszavak, melyek az ország területét több részre osztják | 193 |
| Összefoglalás: alacsony területi differenciálódás az északi románban | 194 |
| Mi a helyzet Erdélyben? | 194 |
| Az isztro-román nyelvjárás | 195 |
| Az aromán | 196 |
| A megleni román | 197 |
| Az Aldunától északra fekvő területek népei a 4-13. század között | 199 |
| A dákok, karpok, szarmaták gótok hunok, gepidák és avarok | 199 |
| A szabad dákok és a karpok | 199 |
| A szarmaták | 200 |
| A gótok | 201 |
| A hunok | 203 |
| A gepidák | 203 |
| Az avarok | 205 |
| A szlávok | 206 |
| A szlávok Románia Kárpátokon kívüli részeiben | 207 |
| A szlávok Erdélyben | 208 |
| A bolgár uralom a Dunától északra | 209 |
| A szlávok és Románia földrajzi- és helynevei | 209 |
| A szláv eredetű toponímia | 209 |
| Az ókori folyónevek | 212 |
| A magyarok Erdélyben és Bánságban | 215 |
| Krónika | 215 |
| Régészeti leletek | 215 |
| A korai magyar helynevek | 216 |
| Népek a helynevek tükrében | 218 |
| A magyar helyneveknél régebbi román helynevek feltételezése | 218 |
| A románok által kölcsönzött magyar helynevek | 221 |
| A legkorábbi kölcsönzés ideje | 221 |
| A román helynevek megjelenése és első átvétele a magyarba (14. század) | 222 |
| Német (szász) helynevek | 223 |
| Az erdélyi folyók nevei | 224 |
| Török népek a Kárpátokon kívül (10-13. század első fele) | 225 |
| A besenyők | 225 |
| A kunok | 227 |
| A kun nyelv nyomai a román toponímiában | 228 |
| A román nép történetének második szakasza: a vlachok elfoglalják a kunok helyét az Aldunától északra | 230 |
| A vlachok vándorlásai az Északi Kárpátokba, Morvaországba, Lengyelország déli részeibe és Ukrajnába | 232 |
| A dákoromán folytonosság elmélete | 235 |
| Az elmélet történetéről | 235 |
| A dáko-román kontinuitás-elmélet érvei | 238 |
| A román nép írott történetének első szakaszáról | 238 |
| A római Dacia tartomány (Kr. u. 106-271) | 239 |
| A dákok | 239 |
| A romanizáció | 242 |
| A rómaiak kivonulása Daciából | 244 |
| Dacia a római kor után: dáko-románok jelenlétének bizonyítására felhozott érvek | 244 |
| A krónikák adataiból | 244 |
| A birodalommal fenntartott kapcsolatok kérdése a 4-6 században | 248 |
| Kereskedelmi kapcsolatok | 252 |
| Justinianus törvényei | 253 |
| A kereszténység terjedése | 254 |
| Irodalmi adatok | 255 |
| Dáko-románok jelenléte mellett szóló érvek (régészet) | 257 |
| Városok 271 után | 259 |
| Az Erdélyben felfedezett települések, amelyekben Protase (2000) dáko-románokat tételez fel Kr. u. 271 és a 7. század között | 260 |
| A római időből továbbélő települések | 262 |
| A 271 után, feltételezett dáko-románok által alapított települések | 264 |
| A dáko-románnak tartott települések élettartama | 265 |
| Protase 2000 áttekintése a dáko-románnak tartott települések élettartamáról Erdély területén | 266 |
| Élet jelei a volt római erődítmények területén | 268 |
| Élet jelei a volt római villae rusticae területén vagy közelében | 271 |
| Temetők és sírok | 272 |
| A volt római Dacia területén felfedezett keresztény jellegű tárgyak | 277 |
| Római ércpénzek forgalma a volt Dacia tartomány területén | 279 |
| Két latin nyelvű szöveg | 283 |
| Az 5-6. század | 285 |
| Anonymus Gesta Hungarorum | 286 |
| A román nyelv | 288 |
| A "dunai latin" | 288 |
| Az ősi (mag)területek (Kerngebite) elmélete | 289 |
| Aur és pácurá az ősrománban | 291 |
| A román vallási terminológia | 291 |
| A román és az albán kapcsolata | 291 |
| A román nyelv viszonya a dalmáthoz | 293 |
| A szláv hatással kapcsolatos érvek, Petrovici elmélete | 293 |
| A szláv hatás időtartama | 294 |
| A szláv-román együttélés területe | 294 |
| A Balkáni Nyelvi Unió | 295 |
| Az ó-germán elemek hiánya a román nyelvben | 296 |
| "Thrako-dák" és latin eredetű földrajzi és helynevek kérdése a dunától északra | 298 |
| Magyarázatok az ókori (latin vagy dák eredetű) toponímia hiányára | 299 |
| A román nyelvjárások kialakulásáról. A szlávok szerepe? | 301 |
| Az északi román nyelvjárás viszonylagos egységességének és erdélyi nyelvjárás hiányának magyarázata | 301 |
| Néhány külföldi kutató álláspontja | 302 |
| Dákoromán kontinuitás-elmélet kritikája | 307 |
| Két krónika a vlachok északra vándorlásáról | 307 |
| Joannis Lutii szövege a 16. századból | 307 |
| A Stoica Ludescu-nak tulajdonított havaselvi krónika | 307 |
| A dáko-román kontinuitás-elmélet változásai | 308 |
| A kommunista korszak: a kontinuitás-elmélet az állam hivatalos álláspontja lesz. Különböző változatok | 309 |
| A folytonossági elmélet az 1989-es változás után | 312 |
| Általános kritika | 322 |
| Alapfogalmak | 322 |
| "dáko-román" - a fogalom meghatározása | 322 |
| Az "autochon lakosság" fogalma | 323 |
| Nyelvterületek bizonytalan meghatározása | 324 |
| Egyéb általános kritika | 324 |
| A római Dacián kívüli romanizáció feltételezése | 324 |
| Helyes alapok - indokolatlan következtetés | 324 |
| A kontinuitás-elmélet érveinek elemzése | 326 |
| A római Dacia (Kr. u. 106-271) | 326 |
| A római Daciában élt dákok kérdése | 326 |
| A krónikák adatai | 326 |
| Az ősi toponímia, adatok a hadseregről, latin feliratok, a román nyelvben feltételezett dák szavak | 327 |
| Régészeti leletek: a települések | 328 |
| A civitas peregrinae hiánya | 329 |
| A dák istenek hiánya | 330 |
| Összegezés | 331 |
| A tartomány benépesítése - a romanizáció | 332 |
| A városok lakossága | 333 |
| A vidéki települések lakossága | 334 |
| A temetők | 335 |
| A latin nyelv Daciában | 336 |
| A rómaiak kivonulása Dáciából | 336 |
| Dacia a római kor után (Kr. u. 271- kb.600) | 336 |
| Dáko-románok bizonyítására felvetett érvek (krónikákból) | 336 |
| A feltételezett kapcsolatok a római birodalommal | 340 |
| A kereszténység terjedésének jelentősége | 344 |
| A régészeti leletek elemzése | 345 |
| A római anyagi kultúra hatása Európában | 345 |
| A római anyagi kultúra hatása Skandináviában | 347 |
| A volt római Daciában talált anyagi maradványok | 350 |
| Dáko-román népesség jelenlétének kérdése a volt római Daciában | 351 |
| Kritériumok a dákorománok meghatározására: "római tartományi stílusú" anyag | 351 |
| Hiányosságok a leletek leírásában | 351 |
| A dáko-román jelleg kérdése | 352 |
| A dák és a római kerámia közötti kapcsolat kérdése | 352 |
| Nem római népek | 355 |
| A temetők | 358 |
| Összefoglalás: a települések és a temetők etnikai jellege | 358 |
| A települések élete: kezdet, virágzás, megszűnés | 359 |
| A városok | 359 |
| A vidéki települések | 359 |
| Összegezés: a dáko-románnak tartott települések élettartama | 361 |
| Speciális anyagi maradványok, amelyeket dáko-románok jelenlétének bizonyítása céljából vettek számba | 361 |
| A keresztény jellegű tárgyak | 362 |
| A római pénzek | 363 |
| Két latin szöveg | 366 |
| A volt római erődítmények körül keletkezett civil települések | 366 |
| Villae rusticae | 366 |
| A temetők | 367 |
| Összehasonlítás más római tartományokkal | 367 |
| A római jelleg | 367 |
| A települések élettartama | 368 |
| Az 5-6. század | 368 |
| Anonymus: Gesta Hungarorum | 370 |
| Mit tudott Anonymus a 9. századi Kárpát-medencéről? | 371 |
| Események | 371 |
| Népek | 371 |
| A dáko-román kontinuitás mellett felhozott nyelvi érvek elemzése | 373 |
| A "dunai latin" | 373 |
| Az ősi (mag)területen (Kerngebiete) | 373 |
| Aur és pácurá | 376 |
| A román vallási terminológia | 377 |
| Az albán és a román viszonya | 377 |
| A román nyelv viszonya a dalmáthoz | 377 |
| A szláv hatással kapcsolatos érvek | 378 |
| A bolgár jelleg | 378 |
| A szláv hatás időtartama | 378 |
| A szláv hatás területe | 378 |
| Ószláv elemek a román nyelvben - ilyenek hiánya románia toponímiájában | 378 |
| A Balkáni Nyelvi Unió | 379 |
| Ó-germán elemek hiánya a román nyelvben | 380 |
| A latin vagy bennszülött eredetű toponímia kérdése a Dunától északra | 385 |
| Magyarázatok a latin és bennszülött eredetű toponímia hiányára | 384 |
| Ősi helynevek a dák királyság központi területein sincsenek | 385 |
| A román nyelvjárások és a kontinuitás elmélete | 385 |
| A határ nem az Alduna | 385 |
| A szláv betelepedés szerepe | 386 |
| Az erdélyi nyelvjárás hiánya | 386 |
| Néhány külföldi kutató álláspontjának elemzése | 387 |
| A román történetírás másik oldala | 390 |
| Összefoglalás | 393 |
| Függelék | 402 |
| Irodalom | 404 |
| Dokumentáció | |
| A fonéma-változások és az etimológia jelentőségéről: a nyelv mint ökológiai rendszer | 419 |
| Térképek jegyzéke | |
| A római birodalom Közép- és Délkelet-Európában a Kr. u. első században | 24 |
| Román eredetű, vagy a vlach népnevet tartalmazó szerb és bolgár hely- és hegynevek a Balkán-félszigeten | 46 |
| A római birodalom Délkelet-Európában a késői latin korban (Kr. u. 4-7. század) | 89 |
| A latin és a görög nyelvterület határa a Balkán-félszigeten | 96 |
| Délkelet-Európa a 9. században | 103 |
| A román nyelvjárások a Balkán-félszigeten | 189 |
| A római uralom az Aldunától Északra: Dacia (Kr. u. 106-271) | 237 |
| Római erődítmények az Alduna mentén a 3-5. században; a Nagy Konsztantin által elfoglalt terület a 4. században | 252 |
| Táblázatok | |
| Néhány fontosabb adat a római tartományokról Délkelet-Európában | 25 |
| Az északi román hangtani változatai | 198 |
Folytatás Microsoft-tal