Drops

Előszó

Mi is a helyzet ezekkel az újabb, festői faktúrákat is felmutató művekkel? Én geometrikus beállítottságú művész vagyok, és mostanában feltűnő változás mutatkozik képcsinálási módszeremben. A felületek létrehozásánál minden bizonnyal. A geometrikus megközelítés - a képalkotó elemek, formák alakjának, helyének pontos meghatározása - maradt, csak a kompozícióban szereplő motívumok redukálódtak egy körformára és egy szabálytalan, de részleteiben, görbületeiben nagyon egzakt aurára. Igen megbecsülöm a megtalált és kialakult aurát a csepp-kör körül, annyira, hogy nem is vagyok képes másként, csak precízen előállítani. Ennyiben - és ez sem kevés - visszajön a geometria érzete és hangulata.
1991 óta foglalkoztat az a viszony, ami egy geometrikus alakzat körül keletkező folt és a törzsforma között létrejön. Ennek az "aurának" még a megfelelő nevét sem találom, annyira változatos megjelenési formákat mutat. Az "aura" talán elég szimpatikus és megközelítésében is találó, bár egy kissé tekintélyes szó ahhoz képest, ahogyan általában szeretem megnevezni a dolgokat. Mivel hasonlatok tömegével kellene próbálkoznom, hogy ezt a formai helyzetet érzékeltessem, lassan (kényelemből) megbarátkoztam ezzel a kifejezéssel: AURA. Felsorolok néhányat e jelenség megnyilvánulásaiból: virágszirom halom, lehullott levelek, csikkek, papírfecnik a nedves, de már száradó aszfalton, a testek körül állandóan fogyatkozó folttal. Nem egészen világos számomra az a fizikai jelenség, hogy a járdán miért marad egy sötét, vizes terület, amely tisztes távolságból körülveszi egy levél szép rajzolatú körvonalát. Talán a levélben lévő nedvesség táplálja még egy ideig a hűséges aurát, ami lassan párologva végleg eltűnik. Különös ebben a látványban az, hogy egy fém konzervdoboz körbevágott teteje is épp így viselkedik, akárcsak minden más dolog, ami egyszer lehullott és elázott. A végső felszáradás előtt aura van. Vissza