Drávamenti horvát települések II.

Előszó

Részlet a könyvből:

"A Drávamenti horvátok lakta települések áttekintése

Boros Gyevi László, az ismert helytörténész és egyházi személy a drávamenti települések múltjának avatott szakembere és kutatója az e térségben élő horvát lakosság kulturális és művelődéstörténeti hagyományait három időbeni szakaszra osztotta fel.
1. Az első időszak a 13. század végéig tartott. A lakosság nemzetiségi összetételét tekintve vegyes, horvát és magyar volt. A magyarok jelenlétére következtethetünk a települések magyar elnevezéseiből, így pl. Senmartun, Reufali, Poton stb., a horvátok ittlétére pedig, egyebek mellett, az a 13. századból származó hiteles latin nyelvű püspöki oklevél utal, amely számos horvát nyelvű és eredetű földrajzi illetve határrész nevet tartalmaz, mint pl. otologa (lug), malachyha (mlaka). osturga (struga) stb.
2. A második un. horvát időszak a 16. századdal kezdődik. A korszak időbeni meghatározása a török hódításokkal hozható összefüggésbe. A szomszédos Szlavónia elestével az elpusztított és elnéptelenedett drávamenti települések újból benépesednek, túlnyomórészt horvátokkal, de új települések is keletkeztek. Az itt említett eseményekkel magyarázhatók a települések elnevezéseiben bekövetkezett változások is, így pl. Ujfalu helyett a térképeken és oklevelekben megjelenik a Nogusel illetve Nowaves, így lesz a Sztaraból Totsara, Senmartunból Waska S. Martin."
Vissza