Fülszöveg
MAGYAR JOHANNA (1964-65)
II. Rákóczi Ferenc édesanyja, Zrínyi Hona, akit magyar Jeanne d'Arc-nak is neveznek, harcok, szerelmek, árulások közt példát ad fiának és az utókornak magyarságból és emberségből.
JOSEPHUS (1971)
Dráma Josephus Flaviusról, az ókori történetíróról, alá a kis népek és nagyhatalmak szükségszerű kapcsolatainak történelmi törvényeit írta meg. Az idegen hatalom foglyaként, azt védelmezve és kiszolgálva, ugyanakkor népével mégis együtt érezve vergődik az érdek és lelkiismeret csapdahelyzetében.
HYPATIA (1974)
Az V századi pogány-keresztény hitviták elől Hypatia, a világtörténelem első filozófusnője, az Alexandriai Akadémiába vonul vissza, s csak tanítványainak élne, ha hagynák. Az ellentmondó ideológiák összecsapása azonban utána nyúl és állásfoglalása életébe kerül, de tanítványai Perzsiába menekítik gondolatait.
DÍSZPOLGÁROK (1984-85)
Dráma a magyarországi 1980-as évek földcsuszamlásszerű változásairól, az ország széthullásáról, az erők...
Tovább
Fülszöveg
MAGYAR JOHANNA (1964-65)
II. Rákóczi Ferenc édesanyja, Zrínyi Hona, akit magyar Jeanne d'Arc-nak is neveznek, harcok, szerelmek, árulások közt példát ad fiának és az utókornak magyarságból és emberségből.
JOSEPHUS (1971)
Dráma Josephus Flaviusról, az ókori történetíróról, alá a kis népek és nagyhatalmak szükségszerű kapcsolatainak történelmi törvényeit írta meg. Az idegen hatalom foglyaként, azt védelmezve és kiszolgálva, ugyanakkor népével mégis együtt érezve vergődik az érdek és lelkiismeret csapdahelyzetében.
HYPATIA (1974)
Az V századi pogány-keresztény hitviták elől Hypatia, a világtörténelem első filozófusnője, az Alexandriai Akadémiába vonul vissza, s csak tanítványainak élne, ha hagynák. Az ellentmondó ideológiák összecsapása azonban utána nyúl és állásfoglalása életébe kerül, de tanítványai Perzsiába menekítik gondolatait.
DÍSZPOLGÁROK (1984-85)
Dráma a magyarországi 1980-as évek földcsuszamlásszerű változásairól, az ország széthullásáról, az erők átrendezéséről. A nagyapák útja nem folytatható, az apák nyugatiasságát elutasítják, az eszmearisztokráciát felváltja a pénzarisztokrácia.
LE VAGYOK GYŐZVE (1995)
József Attila két kortársának viaskodása arról -; miért fáj az élet és igazság, lehet-e szavakkal ölni, s miként válik József Attila utolsó verse anarchista jelmondattá, a jövő évezred szimbólumává.
FALANSZTER UTÁN (1997)
Napjaink groteszk víziója az embereket elválasztó szakadékról, a jó és a rossz küzdelméről, az új emberfaj - az antiember - túlélési lehetőségeiről az új antagonizmusok között.
Vissza