Erőtánc

Fülszöveg

Mindig lenyűgöztek a szabad emberek. Akik leiki beállítottságuknak megfelelően élnek. Ez nem egy könnyű feladat. Hisz rettentő nehéz dolog a szabadság. Óriási felelősség. Sokan nem is bírják el ezt a hatalmas terhet. Sorozatom egy olyan ember történetét próbálja elmondani, aki nem megszökik saját valósága és szabadsága elől, hanem éli azt.
Éli, még ha nem is így képzelte el egykoron.
Részegh Botond 2013. november 23.
Kalodában
Részegh Botond munkáihoz
Részegh Botond, grafikusművészként hosszú ideje szervezi sorozatokba puritán formai eszköztárral megalkotott, laza és érzékeny vonalvezetésű rajzait és gesztusszerű kompozícióit, amelyeknek fő témája az örökké szenvedő, vergődő, olykor pedig magasztos ember. Kétségtelenül az élet drámája foglalkoztatja, amelynek kíméletlen súlya könnyed vonalakba sűrítve bukkan fel lapjain, legyen szó akár önálló grafikáról, könyvillusztrációról vagy újabban festményeiről. Illetve pontosítsunk! Festményein, amelyeken továbbra is az emberi... Tovább

Fülszöveg

Mindig lenyűgöztek a szabad emberek. Akik leiki beállítottságuknak megfelelően élnek. Ez nem egy könnyű feladat. Hisz rettentő nehéz dolog a szabadság. Óriási felelősség. Sokan nem is bírják el ezt a hatalmas terhet. Sorozatom egy olyan ember történetét próbálja elmondani, aki nem megszökik saját valósága és szabadsága elől, hanem éli azt.
Éli, még ha nem is így képzelte el egykoron.
Részegh Botond 2013. november 23.
Kalodában
Részegh Botond munkáihoz
Részegh Botond, grafikusművészként hosszú ideje szervezi sorozatokba puritán formai eszköztárral megalkotott, laza és érzékeny vonalvezetésű rajzait és gesztusszerű kompozícióit, amelyeknek fő témája az örökké szenvedő, vergődő, olykor pedig magasztos ember. Kétségtelenül az élet drámája foglalkoztatja, amelynek kíméletlen súlya könnyed vonalakba sűrítve bukkan fel lapjain, legyen szó akár önálló grafikáról, könyvillusztrációról vagy újabban festményeiről. Illetve pontosítsunk! Festményein, amelyeken továbbra is az emberi létezés kétpólusú „skizofréniáját" vizsgálja, már szó sincsen könnyedségről. Drámai hangulatú munkáin a fejek aszottak illetve elgyötörtek, mimika és tekintet híján a személyiségét veszített ember arctalan portréi. Előzményük és kiindulópontjuk azonban nagyon is valóságos személy; a híreshírhedt orosz oligarcha Mihail Hodorkovszkij, aki 17 évnyi börtönnel bűnhődik az általa valóban elkövetett vagy épp mások által ráosztott bűnökért. Részegh Botond festményei nem ítélkeznek és nem moralizálnak. Mert valójában teljesen mindegy, hogy az orosz olajmágnás vagy a történelem sodrában nyomtalanul eltűnt és elfeledett „bűnösök" állnak-e előttünk, példájuk ugyanarról szól: legyen az ember önmaga kalodájának foglya vagy a külső környezet vasketrecébe zárva, nem tehet egyebet, minthogy az önmegismerés fájdalmas, kíméletlen ugyanakkor végtelenül magányos útján lecsupaszítva és porén szembenéz saját magával Ez Részegh Botond játéka az élet legnehezebb helyzetével.
Szabó Noémi
(Élet és Irodalom. 2012. június 29.) Vissza