1.062.617

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Egyenlők és egyenlőbbek

A szemitizmus szervezett magánhatalom

Szerző
Szerkesztő
Debrecen
Kiadó: Gold Book Kft.
Kiadás helye: Debrecen
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 406 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 15 cm
ISBN: 978-963-426-286-2
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A XXI. században csaknem kétmilliárd keresztény és 800 millió mohamedán él Földünkön. A magukat zsidónak vallók száma mintegy 12-14 millió. Ebből is látható, hogy a zsidóság egésze létszámát tekintve egy viszonylag kis vallási és népi közösséget alkot, amely kevesebb, mint a Földünkön élő hétmilliárd ember egynegyed százaléka.
A zsidóság, a judaizmus és a zsidó szervezetek befolyása azonban nem mérhető a zsidó öntudattal rendelkezők számával. Milton Himmelfarb amerikai zsidó író ezt így fejezte ki: „Minden zsidó tudja, hogy mennyire átlagember önmagában. Ha viszont együtt vesszük számításba őket, akkor nagy dolgokra képesek, és megmagyarázhatatlanok... A zsidók száma a világon kisebb, mint egy pici hiba a kínai népszámlálásban. Mi mégis nagyobbak vagyunk, mint a létszámunk. Nagy dolgok történnek körülöttünk és velünk."
A különböző országokban élő zsidó közösségek államot alkotnak az államban, és csak azt engedik be maguk közé teljes jogú tagként, aki genetikailag, etnikailag,... Tovább

Fülszöveg

A XXI. században csaknem kétmilliárd keresztény és 800 millió mohamedán él Földünkön. A magukat zsidónak vallók száma mintegy 12-14 millió. Ebből is látható, hogy a zsidóság egésze létszámát tekintve egy viszonylag kis vallási és népi közösséget alkot, amely kevesebb, mint a Földünkön élő hétmilliárd ember egynegyed százaléka.
A zsidóság, a judaizmus és a zsidó szervezetek befolyása azonban nem mérhető a zsidó öntudattal rendelkezők számával. Milton Himmelfarb amerikai zsidó író ezt így fejezte ki: „Minden zsidó tudja, hogy mennyire átlagember önmagában. Ha viszont együtt vesszük számításba őket, akkor nagy dolgokra képesek, és megmagyarázhatatlanok... A zsidók száma a világon kisebb, mint egy pici hiba a kínai népszámlálásban. Mi mégis nagyobbak vagyunk, mint a létszámunk. Nagy dolgok történnek körülöttünk és velünk."
A különböző országokban élő zsidó közösségek államot alkotnak az államban, és csak azt engedik be maguk közé teljes jogú tagként, aki genetikailag, etnikailag, vérségileg is hozzájuk tartozik. Szigorúan számon tartják, hogy saját törvényeik szerint ki számít zsidónak, és ki nem. Amikor a zsidó közösségek elkülönülnek, lényegében kizárják maguk közül mindazokat, akiket ők nem tartanak zsidónak. Vagyis szigorúan kirekesztő magatartást tanúsítanak. Ugyanakkor viszont a befogadó népektől elvárják, hogy azok ne tartsák számon azt, hogy ők zsidók, és őket minden szervezetbe pontosan ugyanolyan feltételekkel bocsássák be, mint ahogyan azt megtehetik a befogadó nemzethez tartozó személyek. Az emancipációnak és az integrációnak a legkisebb korlátozását is kirekesztésként ítélik el. De nemcsak a többség tudja kirekeszteni a kisebbséget, a kisebbség is ki tudja rekeszteni magából a többséget. Ezért ma már a maximálisan megszerveződött zsidó közösségek kvázi államot alkotnak az államban, amelynek a polgárai olyan privilégiumokat élveznek, amelyeket a többségi befogadó nemzet átlagpolgárai nem élvezhetnek. Vissza

Tartalom

Előszó 9
Kiválasztottság - a szemitizmus lényege 14
A vallási kiválasztottság 14
A reformjudaizmus és a kiválasztottság 18
Az iszlám és a zsidók kiválasztottsága 22
Disraeli és a zsidók kiválasztottsága 23
A fehér faj és a zsidó kiválasztottság 24
Nietzsche a zsidók kiválasztottságáról 27
Az etnikai-faji kiválasztottság 37
Járható út-e a szeparatizmus? 48
A zsidóság mint genetikai közösség 52
Szemitizmus mint az etnikai megmaradást biztosító stratégia 53
A kiválasztott nép mint szervezett érdekközösség 57
Válasz a judaizmusra és a szemitizmusra 65
Van-e bolsevizmus zsidók nélkül? 69
Miért van zsidókérdés? 69
Elkülönülés egyrészről, keveredés másrészről 72
Hogyan alakult a szervezett zsidóság és a politikai baloldal kapcsolata? 78
Lehet-e legitim módon bírálni a zsidóság kollektív magatartását? 91
A zsidóság bírálata tabutéma 94
Az elkülönülés és a kettős mérce gyökerei a judaizmusban 94
Van-e zsidó fensőbbrendűség? 100
A zsidók különálló népet alkotnak 101
A Chabad-Lubavitch-szekta a zsidók és a nem zsidók viszonyáról 108
Jó-e az a zsidóknak, ha Európa elveszíti identitását 113
Kettős állampolgárság és kettős lojalitás 116
Az antiszemita zsidóképe csak „fantazmagória" 119
„Zsidók nélküli antiszemitizmus" 121
Mi a szemitizmus? 121
Miként lehet megoldani a magyar zsidóság dilemmáját? 122
Melyek a zsidó kettős lojalitás gyökerei? 130
Az etnikai különállás szerepe a kémkedésben 131
A Cambridge-i Ötök és a kettős lojalitás 136
A szervezett zsidóság és a bolsevik forradalom 137
Jacob H. Schiff a szovjetrendszer egyik létrehozója 140
Mikor történt fordulat Jacob Schiff magatartásában? 141
Melyik az a hatalom, amelyhez lojális a XXI. században a szervezett
zsidóság? 143
A CHS mint Izrael washingtoni érdekérvényesítője 145
Kihez lojálisak elsősorban az Amerikában élő zsidók? 147
Irányítóközpont a cionista hegemónia létrehozására 150
Mi jellemzi a vezető cionisták életútját? 151
Etnikailag meghatározott igazság 152
A Cionista Hatalmi Struktúra és a kulturális marxizmus uralma
Amerikában 154
A cionista hatalom globalizálódása 156
A zsidó cionista hegemónia Amerika kulturális és politikai életében 159
Van-e alternatíva a cionista hegemóniával szemben? 166
Ellenezni kell kettős állampolgárok kinevezését a kulcsfontosságú
kormányzati állásokba 168
A frankfurti filozófiai iskola és a kulturális forradalom 169
A Frankfurti Iskola viszonya a judaizmushoz 177
Mi a zsidó identitás lényege? 178
Jonathan Sachs főrabbi a zsidó identitásról 179
Goldwin Smith professzor a zsidókérdésről 188
A zsidó nép reneszánsza 196
Mi jön a világnép legsikeresebb évszázada után? 196
A zsidó szupremácia és a cionizmus 202
Mi a zsidó ideológia lényege? 208
A zsidó évszázad és a bolsevizmus 213
Zsidók nélkül nincs bolsevik hatalomátvétel 225
A bolsevik bonapartizmus 228
Van-e a zsidóságnak kollektív önkritikája? 236
Miért tartják különlegesnek magukat a zsidók? 243
Megoldja-e a zsidókérdést az eltávolításuk? 246
A zsidóságnak választania kell a nyitottság és az elzárkózás között 247
Lehetséges-e a zsidó kollektív tudat megváltoztatása? 249
Izrael magatartása kihat a zsidóság egészének a megítélésére 250
A Sámson-alternatíva nem old meg semmit 251
Keresztény cionizmus 253
Mi az, ami különleges a diszpenzácionalisták tanításaiban? 256
Az amerikai protestáns egyházak tanításai 258
Az amerikai elnökök és a keresztény cionisták 260
A keresztény cionizmus történelmi gyökerei 262
Mi jelenti Izraelt a keresztény cionisták számára? 265
Armageddon felgyorsítása 269
Az arabokkal szembeni ellenszenv 270
A palesztinok elűzése 270
Iszlámellenes érzelmek eluralkodása 9/11 után 273
A békefolyamat ellenzése 273
A keresztény cionisták isteni megbízatása 274
A keresztény cionizmus politikai jelentősége 275
Izrael Samir a keresztény cionizmusról 276
Az I. világháború hosszú távú és mélyebb okai 279
A pénzhatalmi elit világuralmi stratégiája 279
A szervezett pénzhatalom kifejlődése a Brit Birodalomban 288
Az I. világháború oroszországi gyökerei 290
Amerikát is felkészíti a pénzkartell a világháborúra 294
Az orosz cár segítsége az Unió győzelméhez 299
A porosz-osztrák háború 300
III. Napóleon hadat üzen Poroszországnak 300
A „három császár szövetségének" megújítása 301
A pénzhatalmi világelit felkészül a világháború ki robbantására 306
Miért akart a pénzhatalmi világelit egy nagy háborút? 309
Száz évre visszatekintve hogyan látják a történészek
az I. világháborút? 311
A szabadkőművesség a pénzhatalom kiszolgálója 319
Németország „hátba döfése" és Wilson elnök 14 pontja 322
A pénzhatalmi világelit átvált a pacifizmusra 327
A szabadkőművesség a cionizmus szolgálatában 329
Erich Ludendorff a szabadkőművesség és a zsidóság kapcsolatáról 333
Hogyan viszonyul egymáshoz a judaizmus, a kereszténység
és a szabadkőművesség? 339
Bizonyítható-e, hogy a zsidóság irányítja a szabadkőművességet? 345
A szabadkőművesség ideológiai háborúja 347
A szabadkőművesség mint a pénzhatalmi elit élcsapata 349
Száz éve robbant ki az I. világháború 356
A pénzkartell és a nemzetközi szabadkőművesség átrendezi Európát 356
A szabadkőművesség a nemzetközi pénzkartell szolgálatában 364
Az angol szabadkőművesek és a pénzkartell perszonáluniója 370
A cionista pénzkartell Amerikát is bevonja a világháborúba 378
A cionizmus és az I. világháború 380
A szervezett zsidóság és a szabadkőművesség viszonya 383
Miért ellenzi a szabadkőművesség a halálbüntetést? 387
Izrael illegális háborúja a Gázai övezet lakói ellen 389
A gázai földgázra van Izraelnek szüksége 389
Milyen kötelezettségei vannak Izraelnek mint megszálló hatalomnak? 394
Az izraeli haderő megszállja a Gázai övezetet 398
Mi volt az izraeli támadás valódi célja? 399

Drábik János

Drábik János műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Drábik János könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem