Csongrádvármegye története I-III.

Tartalom

I. kötet
ELSŐ IDŐSZAK.
Csongrádvármegye a mohácsi vész előtt.
I. Csongrádvármegye földrajzi fekvése, - természeti és földtani viszonyai ; - őskori képe 1
II. Az őskor. - Kőkori, réz és bronzkori, - vaskori régészeti leleteink.
- A római és népvándorláskori műveltség, - hunnok, germánok,
avarok, szlávok, magyarok 9
III. A magyarok régi élete ; - bejövetele Csongrád vidékére. - Pusztaszeri nemzetgyűlés. - Melyik nemzetség szállotta meg ezt a földet ?
- A nemzetségek letelepülései és szállásai. - A szlávok beolvadása 24
IV. A kereszténység elterjedése Csongrádban. A vármegye alapítása.
Az ősvármegye határai. Az ősvármegyei élet 34
V. Ősi falvak és városok Csongrádvármegyében 40
VI. Ősi plébániák és apátságok Csongrádban. A csongrádi és szegedi
főesperességek. Csongrádvármegye műveltségi állapota a tatárjárás
előtt 51
VII. Tatárjárás Csongrádvármegyében. A vármegye újra népesítése.
A csongrádi kir. várbirtokok elenyészése. A kunok betelepítése. IV.
László küzdelme a kunokkal. A hódmezei csata . 58
VIII. Kun telepek Csongrádvármegyében és azok elnéptelenedése . 68
IX. Uj magyar nemzetségek települése Csongrádvármegyébe. Ezekből eredő és beszármazó nemesi családok birtokfoglalása és letelepítései. - Rácz telepek 71
X. A királyi vármegye elenyészése és a nemesi vármegye alakulása
Csongrádban
XI. Csongrádvármegye kiterjedése és határai a török hódítás kora előtt 82
XII. Csongrádvármegye várai, városai, községei és birtokosai a mohácsi vész előtt ^5
XIII. Közigazgatás és törvénykezés; - városi és vármegyei tisztviselők. Főispánok - 109
XIV. Egyház és papság. Első plébániák, monostorok és zárdák . . 120
XV. Földesurak és jobbágyok. - Gazdasági viszonyok 130
XVI. Őstermelés. Halászat, állattenyésztés, földmivelés 135
XVII. Ipar, czéhek, kereskedés, vásárok, közlekedés 141
XVIII. Közművelődés. - Első iskoláink. - Külföldi egyetemeken járt
csongrádvármegyei ifjak 148
XIX. Művészet; egyházi építészet. Nemesi kúriák 154
XX. Visszapillantás a mohácsi vész előtti korra. - A Dózsa-féle lázadás pusztításai. - Mohács 158
MÁSODIK IDŐSZAK.
Csongrádvármegye a török hódoltság korában.
I. Politikai zavart állapot 1526-1552. - két király egyszerre. -
Cserni Iván, - Csongrádvármegye Erdélyhez csatoltatik; majd a
török uralma alá kerül. - Szeged veszedelme 1552 163
II. Csongrád a török kezében ismét Erdélyhez csatoltatik. - Állandó
harczok, - kettős adóztatás ; - a tatárok pusztításai Szeged vidékén. - Csongrád az egymás ellen harczoló felek éléskamrája. -
A török uralom vége 1686-ban 182
III. Török közigazgatás, - szandsákságok, - Csongrád, részint a
szegedi, részint a szolnoki szandsákságba osztatik. - A meghódolt
vidék mint török kincstári birtok. Földesúri illetékek, - adók nemei 192
IV. Csongrádvármegye törvényhatósági élete. - Először Pest, majd
Heves- és Borsodvármegyékhez csatoltatik. - Megyei gyűlések és
tisztviselők; - adózás a porta értelme. A közrend és fegyelem felbomlása, - rablók és kóborlók elszaporodása. E feletti panaszok 204
V. Vallási és közművelődési állapotok. - Török és ker. vallás, - a
szegedi ferenczrendi szerzetesek működése. - A ref. terjesztése
Szegedi Kis István és Abádi Benedek által. Előkelő családok elfogadják a reformatiót. Tóth Mihály üldözi a protestánsokat 218
VI. Birtokviszonyok; királyi és fejedelmi adományozások. Előkelő
nemesi családok. - Káptalani ős szegedi birtokok. - Jobbágyok
és úrbéri szolgáltatások 232
VII. Nemzetiségi viszonyok. - Községi élet. Szeged elnéptelenedése;
- elöljárók kötelességei - zaklattatásai. A nép foglalkozása, őstermelés, ipar és kereskedelem
VIII. A török világ után német uralom következett. Szerbek elszaporodása Csongrádban; - ezeknek magaviselete. A marosmenti határőrvidék felállítása, - Az új szerzeményi bizottság működése;
új birtokosok. Az állapotok tarthatatlanokká lesznek. II. Rákóczy
Ferencz Csongrádban híveket szerez. Szeged ostroma, a polgárháború vége 267

II. kötet
HARMADIK IDŐSZAK.
Károly és Mária Terézia kora. (1712-1780.)
I. Csongrád önálló vármegyévé lesz. - A rácz katonai határőrvidék
megszűnik. - A vármegye újra szervezkedik. - Csekély határát
Békés, Heves, Külső-Szolnok, Bács, Pest-Pilis-Solt vármegyék felé
nagyobbítani igyekszik 1
II. A vármegyének nincs központja, - főispáni interregnum. - B.
Szentiványi delegált főispán - tisztújítás. - B. Révay Mihály
1730-ban kineveztetik, - ünnepélyes beiktatás. - A vármegye czimert kap. - Valódi és kétes nemesek. - Első szabályrendelet ... 11
Hl. Politikai viszonyok, országgyűlések és közteher. - A Rákóczy
név felhasználása. - Pero-féle lázadás. - Rendelet Rákóczy József
ellen. - Pethő-Törő-féle lázadás. - Az insurrectió, Haller-féle katonák bűnténye. - Vásárhely a kaszárnya ellen folyamodik ... ... 24
IV. Küzdelem a hatósági jogért: Pest-Pilis-Solt, Heves és Külső-Szolnok Békés, Bácsbodrog vármegyék és Szeged városa ellen ... ... 37
V. A székhely kérdése. - Gr. Forgách János főispán és gr. Erdődy
György ellenkező nézetei. - A helytartótanács nézete, - Mária
Terézia királyné döntése 1761-ben. - Uj viták, végre Csongrád és
Szeged mellőzésével Szegvár lesz a győztes 1776-ban. ... 49
VI. Vármegyei élet. - Főispánok, tisztviselők, restauratiók, orsz. követek. - Közigazgatási teendők, adó kivetése, behajtása, katonaszállásolás, fuvarozás, ajándékok. - Csapások, árviz, szárazság, tűzvész, pestis. - Egészségügyi intézkedések 66
VII. Törvénykezés, igazságszolgáltatás. - Földesúri szék és vármegyei törvényszék a parasztság felett önkényesen itél. - Tolvajok
büntetése, - kínvallatások, - ezek eltörlése. - Házasságtörés, istenkáromlás és boszorkányság büntetése. - Pénzbírság, - törvényszéki
költségek, - ügyvédek. - Úrbéri pör ... - - 87
VIII. Egyházi állapotok. - A r. kath. egyház uralma, rendeletek sokasága a protestánsok ellen. - Althán váczi püspök a Károlyi-féle
rendelet ellen. - A helyt, tanács nincs megelégedve a vármegye
lanyhaságával. - A földesurak vallási buzgalma; kath. egyházak
1754-ben. A szentesi ref. templom elvétele, uj építése - elégése
1760-ban. - Uj templom és toronyépitési gondnok. - Belső egyházi
viszonyok 95
IX. Iskolai állapotok, - felekezetiség. - A nép elvadulása, - jó tankönyvek hiánya. - A vármegye jelentése a nemkatholikus népiskolákról; - felsőbb iskolák. - Közművelődési állapotok; - könyvek
elkobzása. - A külföldi egyetemeken volt ifjak hatósági felügyelet
alatt - 117
X. Birtokviszonyok; leghatalmasabb földesurak : gr. Károlyi Sándor,
- B. Harruckern György, - gr. Erdődy György, és utódaik. - Szeged város, műit nagybirtokos; - harcza a kún pusztákért, - községek benépesítése. - Úrbéri viszonyok rendezése 130
XI. Gazdasági állapotok. - A kormány intézkedései a fűzfák és más
hasznos fák ültetése-, a selyembogár és házi állatok tenyésztése
ügyében. - Szántás-vetés : termények ; munkás viszonyok. - Ipar
és a czéhek; visszaélések és az 1761-ki rendelet. - Kereskedelem
a görögök és zsidók kezében. Élelmi czikkek árai. - Pénzértékek
és mértékek. - Közlekedési utak; posta és delizsáncz ... ... ... 152
NEGYEDIK IDŐSZAK.
II. József és a franczia háborúk kora. (1780-1825.)
I. II. József intézkedései ellen Csongrád erélyesen küzd. Feliratai a
korona elvitele és a német nyelv behozatala ellen. - Csongrád egyesítése Békéssel és Csanáddal. - Pálffy főispán elbocsáttatik. Gr.
Teleki Sámuel és gr. Haller József administrátorok. A vármegye
felir, kéri az alkotmány viszaállítását, - mely be is következett ... 174
II. Az alkotmány visszaállítása az első megyei közgyűlésen Szegeden
1790. ápril 20-án. - A főispán beszéde, - tisztújítás, országgyűlési
követek és az azoknak adott utasítás... __ ... ... 191
III. Csongrád politikai ébredése. - A franczia háború kitörése. -
Pálffy főispán törekvései, - a vármegye készségét a király elismeri.
- A franczia forradalom hatása, - nemesi általános felkelés, ujonczozás. Kerületi parancsnokok, tisztek. Országgyűlés, uj felkelések.
Csongrád áldozatkészsége, pénz-zavarok 214
IV. Vármegyei élet, - határkérdések, összeírások, czigányok rendszabályozása. - Főispán nevezi ki a tisztviselőket. Páffy főispán erélyessége, - a vármegyei tisztviselőkkel való meghasonlása. - Bellosics jegyző szerepe. - A viszály megvizsgálására kir. biztos jelenik meg. - Pálffy lemond a főispánságról 1795. Utódai gr. Brunswick
1808-ig és herczeg Grassalkovics Antal 1825-ig - 238
V. Adózási viszonyok; a nép nyomora. - Közbiztonsági szomorú állapotok - hatósági intézkedések. - A vármegye küzd a kormány
humánus rendeletei ellen. - A nép romlottsága és az ellene való
védekezés. - A kormány kénytelen a halálbüntetést - sőt a statáriumot is elrendelni. - Egészségügy ; - orvosok - gyógyszertárak 250
VI. Egyházi viszonyok; - a türelmi parancs hatása; intézkedések a
kath. ünnepeken való harangozás, a stóla és az áttérések ügyében.
- A gör. nemegyesültek Szentesen és Vásárhelyen. - Az 1790 1-ki
vallásügyi törvény hatása. - A r. kath. lelkészek bajai. - A közoktatás és nevelés ügye; - a szegedi, vásárhelyi és szentesi középiskolák; a ref. lelkészek irodalmi működése. - Dugonics András hatása 267
VII. Közgazdaság, - a vármegye statisztikája, Nagy uradalmak; a
földmívelés, rosz termések, ínség. - Ipar és kereskedelem ; élelmi
szerek. - Közlekedés, posta. - Pénzügyi bajok; gyakori pénzváltoztatás, és - az 1811-iki devalvátió hatása. A vármegye felirata,
- megdorgáltatása. A nemesség indolentiája ... ... ... - 295
VIII. Csongrád vármegye rendelnek gondolkodásmódja. - Nem volt
vezéreszméjök, - csak II. József és II. Lipót korában kezdenek
ébredezni. -- A nép helyzete, viselete, életmódja és szokásai. A nemesség életmódja, magyarsága. - A vármegye kezd érdeklődni a
hazai kulturális haladás iránt, - melyet a kormány akadályozott. -
Tilalmazott könyvek; uj korszak hajnala... 319

III. kötet
ÖTÖDIK IDŐSZAK.
A reformok és küzdelmek kora. 1825-1848.
I. A haladás szelleme felébred ; a király összehívja az országgyűlést
1825. szept. 11-re. - Követválasztás, - országgyűlési utasítások,-
követi jelentések. - Az 1830-iki országgyűlésre küldött követek
utasításai ... ... 1
II. A haladni akarók pártja megalakul, - bizottsági tárgyalások, -
közigazgatási észrevételek. - Követválasztás 1832. - Klauzál Gábor. - Utasítások. - Küzdelem a kormány ellen, - a követek
nézeteltérése. - Szólás-szabadság védelme. - Csongrád az országgyűlés helyét Pestre kívánja áttétetni. - Kossuth törv. tudósításait
és az országgyűlési ifjakat pártolja. - Megdorgáltatik. Felírás, tiltakozás. - Klauzál kitüntetése. - További oppositio 18
III. Csongrádvármegye követei útján követeli a sérelmek orvoslását.
- Felír a magyar nyelv joga és Erdély egyesítése ügyében. - Az
1843/4-iki követi utasítások a reformoknak egész sorát követelik. -
A nemesek önkényt vállalkoznak adófizetésre. ... ... 35
IV. Vármegyei élet. - Főispáni helytartók, fényes beiktatások, táblabírák kinevezése, restauratiók. - Gr. Keglevics Gábor, 1825-27. -
B. Orczy Lőrincz, 1827-30 47
V. Gr. Károlyi Lajos főispáni helytartó 1830/37. fényes beiktatása és
hatása. - A kolera 1831. - Tisztújítás 1835. - Tajnay János,
1837/39. udvarpárti. - Gr. Károlyi György 1839-1841. Földváry
Gábor 1842-45. - Bene József 1845-48-ig főispáni helytartók működése és elveik - 64
VI. A bíráskodás - közbátorság - gyenge lábon áll. - Kecskemét
panasza. Rablások és ezek ellen a rögtönitélő bíróság felállítása. -
Rablók szervezete, - Rózsa Sándor. - A vármegye intézkedései.
- Börtönügy. - Táblabírák teendője. - 96
VII. Úrbéri dolgok. - A nép elnyomott helyzete és felszabadulási
törekvései. - Szentes örökváltsága. - Boros Sámuel szereplése. -
A város önállósága érdekében folyt harczok 1836- 48-ig, - az uradalom és a vármegye ellen. - A többi községek örök megváltási
törekvései 10G
VIII. Egyházi viszonyok. - A vallási szabadság biztosítása érdekében
folyt harczok. - Az 1844-iki vallástörvény. - Csongrád vármegye
utasítja az alispánt, hogy a törvény értelmében járjon el. - A kath.
papság tevékenysége. - Szentesi róm. kath. templom építése. - A
gör. keletiek bajai. - A protestánsok és zsidók - ezeknek emancipátiója. „ ... ... 131
IX. Közoktatás, tanfelügyelet. - Római kath. iskolák. - A vármegye
gondoskodása 1836-ban. - A megyei bizottság jelentése 1845-ben.
- A szegedi, vásárhelyi és szentesi középiskolák ... ... ___ ... 142
X. Gazdasági viszonyok. - A felszabadult nép iparkodása, védekezése
a marhavész ellen. - Selyemtenyésztés. - Szőlők, - az 1817-iki
inség. - Az ipar és kereskedelem. - Közlekedési utak. - Széchenyi a Tiszán gőzhajózást létesít, - hitelviszonyok. - Első takarékpénztárak. ... 158
XI. A Tiszaszabályozás Csongrádban - e század elején. - Az 1830-ki
árvíz hatása. - Csongrád a Tisza szabályozását sürgeti a mellékfolyók szabályozása előtt. - Széchenyi István törekvései. - Leutazik Csongrádba, létre hozza az úgynevezett Tiszavölgyi Társulatot, - javaslatokat készít 1847-ben 172
HATODIK IDŐSZAK.
I. Általános lelkesedés, - követi utasítások szelleme. - Első magyar
független minisztérium. - Az 1848. márcz. 31-ki megyei gyűlés. A
béke és rend fentartására bizottságok küldettek ki; nemzetőrség
szerveztetett. Május 2 iki megyei gyűlésre az összes lakosság meghivatott. - Kárász Benő főispánná lesz - beiktatása. - Tisztújítás,
- országos képviselőválasztás ... 182
II. Szomorú hírek a szomszédból. - Május 28-ki és jun. 15-ki közgyűlések. A lázadó szerbek elleni intézkedések. - Nemzetőrség
fegyver nélkül. A vármegye a kormánytól kór fegyvert. - A csongrádi nemzetőrök Ó-Becsére vonulnak. - Uj veszedelem. - Kossuth
személyesen jön le a nép közé - sereget toborzani. - Honvédek',
kormánybiztosok és megyei hatóságok zavarai, áldozatai. Népfelkelés szervezése, Rózsa Sándor csapata. Szőreg. - Kossuth levele ... 198
III. Uj erőfeszítések; gr. Batthyányi Kázmér kormánybiztos intézkedései. - Csongrádvármegyei nemzetőrök. - A „hűtlenek" - A
Habsburg-ház detronizálását a vármegye megünnepelte. Orosz interventió elleni „keresztes hadjárat." - Csongrád veszedelme. - Szegedi zavar, a lőporraktár felrobbanása. - Az ellenség közeledése. - Szőregi csatavesztés, - ország bukása- ... 227
IV. Az úgynevezett Bach-korszak küzdelmei. - Temesváry kir. biztos működése. - Gaal Ede kir. főbiztos. - Uj szervezéskor ennek
helyét Cseh Ede, amazét Bonyhády István foglalja el. - Ennek túlbuzgósága. - Néphangulat. - Jombart főnöksége ... 247
V. A Bach-korszak utáni dolgok. - Az alkotmány részbeni visszaállítása nagy lelkesedést idéz elő. - Tomcsányi József főispán a deczember 18 -20-ki megyei gyűlésen elfoglalja szókét. - A restaurátió. - Lelkes határozatok. - Kir. rendelet rossz vért szül. - Az
országgyűlés szétoszlása után erős hazafias beszédek, - provizórium. 267
VI. Provizórium. - Az uj kormány törvénytelen rendeletei lemondásra
kényszerítik a tisztikart. - Tomcsányi leveli. - Petrovics István
főispáni helytartó. - Uj megyei tisztikar, - népszerűtlensége. -
Megyei gyűlések. - Rozgonyi Bertalan főispáni helytartó, - bukása.
Tomcsányival újra alkotmányos élet kezdődik. - Kárász B. főispán,
tisztújítás. - Városi bajok - rossz adminisztrátio. - Rónay L. főispán, - székhelykérdés Szentes javára dől el. ... ... 286
VII. Törvénykezés - szervezése a Bach-korszakban. - Elterjedt bűnök. - Oroszy Miklós esete. - A betyárvilág elterjedése, - vakmerő rablások. - Rózsa S. hőstettei. - A vármegye rendszabályai.
- Rablók szervezete, jelei, titkos nyelve. - Gr. Ráday kiirtja a
betyár bandákat. ... ... ... ... ... - - 325
VIII. Egyházi viszonyok. - Kath. papság a Bach-korszakban, - régi
templomok és romok összeírása - Püspöki látogatások. Szentesi és
többi egyházközségek kegyurai. - A protestánsok helyzete ; szentesi ref. papválasztás 1845. Révész Imre. - A pátens elleni harcz,
- nazarénusok. - Gör. keleti egyházak Szentesen és Vásárhelyen.
- Izraeliták. ... ... ... ... ... ... ... ... - - - - 338
IX. Közoktatásügyi állapotok. - Uj „létszeresítés". - Kath. népiskolák. - Protestáns iskolák. - A vasárnapi és más iskolákról szóló
jelentés 1856-ban. - Vásárhely megjegyzései. - Az alkotmány
visszaállítása után Csongrád gondot fordít a szellemiekre is. - Az
új törvény hatása. - A vásárhelyi, szentesi és szegedi főiskolák
ügye. - A közművelődés iránti érdeklődés 1848 előtt. - A Bachkorszakbeli kaszinók és lapok nehéz helyzete. - Uj élet 360
X. Irodalmi férfiak, kik részint Csongrádon születtek, részint más
vidékről jővén, itt működtek ... ... - - 388
XI. Mezőgazdasági viszonyok. - A jobbágyság megszüntetésének hatása. - A föld kataszteri fölmérése egyes járások szerint. - Magtermelés; a dohánykertészségek megszüntetése. - Palásty esete. -
Az 1863-i aszály és az 1866 iki fagy. Székely verséből. - Egy
gazdasági intézet iránti lelkesedés. - Munkáskórdós. - Faültetés. 429
XII. Csongrádvármegyei czéhek, ezeknek új szervezése, iparkamarák
felállítása. - Mesterek és kontárok. Iparosok száma 1856-ban. -
Törvény általi rendezés 1872-ben és 1884-ben. - Gyárverseny hatása. 450
XIII. Kereskedelem; iparosok vásárai. - Pénzintézetek keletkezése,
szaporodása. - Mérték és pénz változása. - Heti vásárok. Árszabás 1853-ban. - Közlekedési utak, -. azok fentartása. - Vasutak
terveztetése és kiépítése. - A Tisza szabályozásának folytatása és
befejezése ... ... .. ... ... ... ... .. 457
XIV. A csongrádi nép ragaszkodása földjéhez. - A nép pusztai életében történt nagy változás. - Régi erkölcsök és szokások. A nép
valláserkölcsi élete. - Házi rend és tisztaság; bútorzat és viselet,
- 1848 előtt és után. - Keresztelési, lakodalmi és temetkezési szokások 480
XV. A csongrádi nép szeret danolni. - Tiszai dalok. - Kanászdal,
betyáros dal, pásztordal, fonódal, arató dal, felgyői búcsudal. - Históriák, elbeszélések Nagy Sándorról, Kinizsi Pálról, Mátyás királyról és II. Rákóczi Ferenczről. Olvasási kedve, hazafisága, politikai
jóhiszeműsége, magyarsága. - Befejezés. ... ... 500

Témakörök