Bevezető | 5 |
A dinamikus gazdaságföldrajz alapproblémái és tudománytörténeti előzményei | 9 |
A tudományos technikai forradalom hatása a tudomány és az oktatás fejlődésére | 10 |
A leíró jellegű földrajz szemléletbeli problémái | 17 |
A hagyományos gazdaságföldrajz dinamizálásának problémái. (A gazdaságföldrajz és a térgazdaságtan kapcsolatrendszere) | 20 |
A dinamikus gazdaságföldrajz főbb rendezőelvei | 24 |
A térelmélet-kutatás mint a gazdaságföldrajz alapproblémája | 28 |
A térrel kapcsolatos filozófiai és földrajzi nézetek fejlődése | 32 |
A társtudományok körében kialakult különböző térfelfogások | 41 |
A marxista gazdaságföldrajz térszemlélete és a rayon-iskola | 53 |
Irodalom | 60 |
A dinamikus térelmélet alapjai | 65 |
A tér mint strukturális rendszer és ökoszisztéma | 65 |
A struktúra fogalma, főbb alaptípusai és fejlődési szakaszai | 68 |
A területi munkamegosztás és a specializáció strukturális vetületei | 81 |
A struktúraátalakítás módja, üteme, forrásai és az egyensúly problémája | 87 |
Gazdasági autarchia, a nivellálás és a polarizálódás problematikája | 97 |
A fejlődés szakaszossága, törései és a strukturális robbanások | 107 |
A funkcionális terek és a "háromosztatú tér" problémája | 112 |
A társadalmi tér jellemzői | 125 |
Irodalom | 131 |
A térfejlődés dinamizmusa és mechanizmusa | 139 |
A gazdasági erőtér és erővonalprobléma tudományos előzményei | 139 |
Az erővonalak kialakulásának folyamata | 147 |
Növekedési pólusok és fejlesztési centrumok | 157 |
A gazdasági fejlődés szakaszossága (Koncentráció-dekoncentráció. A gazdasági prosperitás diffúziójának elmélete) | 163 |
A dinamikus iparágak jellemzői és fejlesztési hatásmechanizmusa | 168 |
A világgazdaság nagy akciócentrumai és főbb jellemzői | 179 |
A centrum- és perifériaprobléma strukturális és földrajzi megközelítése | 185 |
Nagytérségi problémák és az integrált piacok elmélete | 191 |
Irodalom | 194 |
A dinamikus telephelyszemlélet főbb rendezőelvei | |
A telephelyválasztás nagy-, közép- és mikrotérségi kritériumai | 206 |
A telepítési nyereség fogalma és főbb forrásai | 221 |
A természeti infrastruktúra hatása a telephelyválasztásra | 229 |
A nyersanyag-lelőhelyek és -beszerzési források, valamint az energiahordozók szerepe | 235 |
A közlekedés és szállítás jelentősége | 251 |
A technika és technológia fejlődésének hatásai | 258 |
A munkaerő és a szellemi infrastruktúra | 274 |
Az intézményi és politikai infrastruktúrák hatása | 281 |
Irodalom | 289 |
Dinamikus város- és településelmélet | 293 |
Az urbanizáció fogalmának szélesebb körű értelmezése | 293 |
A város fogalmi kérdőjelei. A dinamikus városelmélet előzményei | 300 |
A város mint strukturális rendszer | 306 |
A város növekedéselméleti problémái és területi megjelenési formái | 315 |
Az agglomerációs övezetek további strukturális sajátosságai | 327 |
A nagyvárosok "válsága". A robbanásszerű növekedés ellentmondásai | 333 |
A magyar mezőváros-probléma megítélése | 342 |
A falvak helye és szerepe az urbanizált társadalmakban | 351 |
A településhálózat mint integrált rendszer | 357 |
Irodalom | 366 |
A világ gazdaságföldrajzának dinamikus képe | 376 |
A világ főbb társadalmi-gazdasági rendszerei és főbb ideáltípusai | 377 |
A fejlett tőkés országok gazdasági struktúráinak főbb jellemzői és akciócentrumai | 385 |
A fejlett tőkés országok mezőgazdasága térszerkezetének jellemzői | 395 |
A szocialista országok gazdasági térszerkezetének jellemző vonásai | 402 |
A szocialista országok mezőgazdasága térszerkezetének jellemző vonásai | 409 |
A fejlődő országok gazdaságának területi jellemzői | 414 |
A fejlődő országok mezőgazdasága | 419 |
Irodalom | 425 |
Tartalom | 427 |