Előszó
Bevezetés.
1. §. Fogalom az egélyröl (religióról.)
Egély alatt Isten megismerését és tiszteletét, vagyis egy legfőbb, túlvilági lény megismerését, és az ezen ismereteknek megfelelő gondolkodás-...
Tovább
Előszó
Bevezetés.
1. §. Fogalom az egélyröl (religióról.)
Egély alatt Isten megismerését és tiszteletét, vagyis egy legfőbb, túlvilági lény megismerését, és az ezen ismereteknek megfelelő gondolkodás- és cselekvésmódot értjük.
2. §. Az egély általánossága.
Egélyt tettleg az egész emberiségnél találunk, s az minden időben létezett. Nincs, és a világ kezdetétől fogva nem is volt soha olyan nép, mely Istenben nem hitt, s Isten iránt tiszteletet nem nyilvánított volna. Sőt nem csak, hogy az egész emberiségnél föltalálható az egély, hanem az egyszersmind a népek életében mindenkor a legfontosabb elem és buzditó erő volt, valamint jelenleg is az.
3. §. Az egély alapja és eredete.
Az egélynek kivétel nélkül, minden emberfaj közötti létezését föltalálhatni; ez onnan magyarázható, hogy annak alapja magában az ember szellemi természetében rejlik. Az ember t. i. ezen eszmét: Isten, önmagában hordozza; mihelyt öntudattal bir és némileg már gondolkodik, azonnal felismeri, hogy egy legfőbb lénytől függ, t. i. Istentől, ki minden létezőnek alkotója és föntartója, (ha bár ezen ismeret nem mindenkiben egyenlően tiszta, világos, helyes és élénk is); s bensőleg érzi magát ösztönöztetve arra, hogy Istent mint legfőbb és leghatalmasabb lényt tisztelje. Egyes ember Isten létét ugyan tagadhatja, s Tőle a tisztelet adóját megvonhatja ; de akkor természete ellen cselekszik, - esze és lelkismerete akarata ellenére az általa tagadott Istenről tanúskodnak, és szive remeg, ha Istenre gondol, kit hiába igyekszik elméjéből kivetni.
Vissza