Physika

Tartalom

BEVEZETÉS.
A physikai test s a physika fogalma 1
ELSŐ KÉSZ.
MECHANIKA.
ELSŐ SZAKASZ.
Kinematika.
Az egyenes vonalú mozgás.
1. §. A mozgásról általában 3
2. §. Az egyenletes mozgás 4
3. §. Az összetett mozgásról általában 5
4. §. A sebességek összetétele 5
5. §. A sebességek szétbontása 7
6. §. A változó mozgásról általában 7
7. §. Az egyenletesen változó mozgás 8
8. §. A gyorsulások összetétele és szétbontása 9
9. §. Az egyenlőtlenül változó mozgás 11
A görbe vonalú mozgás,
10. §. Az egyenletes körmozgás 13
11. §. A változó körmozgás 15
12. §. A lengő mozgás 16
13. §. A centrális mozgás 17
14. §. A ferde hajítás 18
15. §. Összefoglalás 20
MÁSODIK SZAKASZ.
Dynamikai elvek és alapfogalmak.
A mozgás három törvénye.
16. §. A mozgás első törvénye 21
17. §. A mozgás második törvénye . . 22
18. §. Atwood ejtőgépe 24
19. § Az erő mérése 25
20. §. A sűrűség és a fajsúly . 27
21. §. A mozgás harmadik törvénye 29
Az egy pontra ható erők.
22. §. Az erők összetétele és szétbontása 30
23. §. Az erőparallelepipedon 32
24. §. A mozgás mennyisége 33
25. §. Az erő munkája ... 33
26. §. A munka és az energia 36
HARMADIK SZAKASZ.
A merev testek kinetikája.
A merev testekre ható erők összetétele.
27. §. Alapfogalmak 39
28. §. A külömböző irányú erők resultánsa 39
29. §. Az egyenrányú parallel erők resultánsa 41
30. §. Az ellenkező irányú parallel erők resultánsa 41
Az eőo nyomatéka.
31. §. Az erő forgató nyomatéka. ... 42
32. §. A resultáns erő nyomatéka ... 43
33. §. A parallel erők statikai nyomatéka 44
34. §. Az erőpár nyomatéka 44
Az erők reductiója.
35. §. Az erőpárok összetétele 46
36. §. Az erők reductiója 47
A tömeg középpontja.
37. §. A tömeg középpontjának a fogalma 48
38. §. A geometriai idomok tömegközéppontja 49
39. §. A tömegközéppont mozgása 51
A szilárd tengely körül való forgás.
40. §. A merev testek forgásáról általában 53
41. §. Az aequivalens forgó tömegek 53
42. §. A forgás törvénye 55
43. §. Az erőpár mimkája s a forgótest energiája 56
44. §. A physikai inga 57
45. §. A megforditható inga 58
A merev testek szabad forgása.
46. §. A merev testek kinetikai energiája 58
47. §. A centrifugális erő 60
48. §. A szabad tengely 63
NEGYEDIK SZAKASZ
A merev testek statikája.
Az erők hatásainak az ellensúlyozása.
49. §. Az ellensúlyozás általános föltételei 65
50. §. A nehézségi erő hatásának az ellensúlyozása 65
A gépek.
51. §. A gépekről általában 67
52. §. Az emelő 68
53. §. Az egyenlő karú mérleg 69
54. §. A mázsáló ... 71
55. §. A hídmérleg 71
56. §. A hengerkerék 72
57. §. A csiga 72
58.§. A lejtő 73
59. §. Az ék 74
60. §. A csavar 74
61. §. Az erők munkája a gépeken. . 75
ÖTÖDIK SZAKASZ
A szilárd testek deformatiója.
A szilárd testek ruganyossága és erőssége.
62. §. A ruganyosságról általában. . . 77
63. §. Az absolút s a visszaható ruganyosság 77
64. §. A relatív ruganyosság s a torsió 78
65. §. A szilárd testek erőssége 79
Az ütközés,
66. §. Az ütközésről általában 80
67. §. A rugalmatlan golyók egyenes ütközése 81
68. §. A ruganyos golyók egyenes ütközése 81
69. §. A ferde ütközés 82
A mozgás akadályai,
70. §. A tapadás s a súrlódás 82
71. §. A. közeg ellenállása s a kötelek merevsége 84
72. §. A perpetuum mobile 84
HATODIK SZAKASZ.
A folyékony testek mechanikája.
A folyékony testek statikája.
73. §. A folyékony testekről általában 85
74. §. A nyomás egyenletes továbbterjedése 85
75. §. A folyadék felszíne 86
76. §. A hydrostatikus nyomás 87
77. §. A közlekedő edények törvénye 89
78. §. Archimedes törvénye ; a testek úszása 90
79. §. A szilárd és folyékony testek sűrűsége 91
80. §. A felszín feszültsége 93
81. §. A felszín az oldalfalak közelében 95
82. §. A hajcsövek tüneményei 96
83. §. Az oldás, a diffusio s a diosmosis 97
A folyadékok mozgása.
84. §. Toricelli törvénye 98
85. §. A kiömlő folyadék mennyisége 99
86. §. A hydraulikus nyomás 99
87. §, A víz mozgató ereje 100
HETEDIK SZAKASZ.
A gázak mechanikája.
A gázak statikája.
88. §. A gázakról általában 101
89. §. A levegő nyomása 102
90. §. A barométer 104
91. §. Boyle-Mariotte törvénye 106
92. §. A magasságok barometrikus mérése 107
93. §. A légszivattyú 108
94. §. A levegő nyomásának az alkalmazása 110
A gázak mozgása.
95. §. A gázak kiömlése 111
96. §. A belső erők hatása a gázaknái 112
NYOLCZADIK SZAKASZ.
Akustika.
A hanghullámok; a hang magassága.
97. §. A hullámmozgásról általában 114
98. §. A hangról általában 117
99. §, A hang magassága 118
100. §. A hangskála 120
A hullámok találkozása.
101. §. Az egyirányú hullámok interferentiája 122
102. §. Az ellenkező irányú hullámok interferentiája 124
103. §. A külömböző irányú rezgések interferentiája 126
104. §. A hangiebegés 127
A hangszerek.
105. §. A hangforrásokról általában . 128
106. §. A húrok transversális rezgése 130
107. §. Az ajaksíp 180
108. §. A pálczák és lemezek 132
109. §. A nyelvsíp 133
A hanghullámok továbbterjedése.
110. §. A pontrendszer rezgése, Hnygens elve 135
111. §. A hang sebessége 137
112. §. A hullámok s a hang visszaverődése 139
113. §. A hullámok törése és inflexiója 141
114. §. A resonantia s a fül 142
KILEXCZEDIK SZAKASZ
A fény isotrop közegben.
115. §. A fény egyenes vonalú továbbterjedése 144
116. §. A fény sebessége 147
117. §. A fényforrás intensitása 148
A fény visszaverődése.
118. §. A visszaverődésről általában. 150
119. §. A síktükör 151
120. §. A vájt gömbtükör 154
121. §, A domború gömbtükrök 156 '
A fény egyszerű törése.
122. §. Az egyszerű törésről általában 157
123. §. A teljes visszaverődés 159
124. §. A planparallel lemezek 160
125. §. A prisma 162
126. §. A fénytörés gömbfelületen 163
127. §. A sphaerikus lencsékről általában 105
128. §. A domború lencsék 166
129. §. A vájt lencsék 168
130. §. A sphaerikus eltérés a lencséknél 169
A fény dispersiója.
131. §. A nap színképe 170
132. §. Az izzó testek színképe 172
133. §. Az absorptiós színképek 174
134. §. A testek színe . 175
135. §. A teljes színkép 176
136. §. Az elnyelt fény melegítő és chemiai hatása 176
137. §. A fluorescentia s a phosphorescentia 177
138. §. A szivárvány . . 178
139. §. Az achromatismus 180
A szem.
140. §. Az emberi szem szerkezete. . . 182
141. §. A szem alkalmazkodó képessége 183
142. §. A tiszta látás föltételei 185
143. §. Az irradiatio 186
144. §. A látás két szemmel 187
A nagyítók s a messzelátók.
145. §. Az egyszerű nagyító 190
146. §. A napmikroskop 191
147. §. Az összetett nagyító 191
148. §. A messzelátóról általában . . 193
149. §. Az astronomiai vagy Keplerféle messzelátó 194
150. §. A földi s a Gralilei-féle meszszelátó 195
151. §. Tükrös messzelátók 196
A fényre vonatkozó hypothesisek.
152. §. Newton hipothesise 197
153. §. Huygens hypothesise 197
154. §. A fénytalálkozás 200
155. §. Newton színüvege 2o3
156. §. A fény elhajlása 205
157. §. A fény sarkítása 207
158. §. A kettős törés 209
HARMADlK RÉSZ.
A MELEG S AZ ANYAG SZERKEZETE.
TIZEDIK SZAKASZ.
A melegtünemények.
A testek térfogatváltozása.
159. §. A melegről általában 213
160. §. A thermométer 214
161. §. A szilárd testek térfogatváltozása 216
162. §. A folyadékok térfogatváltozása 217
163. §. A gázak térfogatváltozása ... 219
A melegmennyiség mérése.
164. §. A melegegység és a fajmeleg fogalma 222
165. §. A fajmeleg meghatározása. . . 223
166. §. A fajmeleg törvényei 226
A halmazállapot változása.
167. §. Az olvadás s a fagyás 227
168. §. A párolgás 229
169. §. A forrás 230
170. §. A telített s a nem telített gőzök tulajdonságai 232
171. §. A gőzök feszítő ereje és sűrűsége 235
172.§. A levegő nedvessége 237
A meleg továbbterjedése.
178. §. A melegvezetés 240
174. §. Az áramlás 241
175. §. A melegsugárzás 242
A munka és a meleg.
176. §. Bumford és Davy kisérletei 245
177. §. Mayer és az energia megmaradásának az elve . 246
178. §. Jonle és Hirn kisérletei 248
179. §. A meleg átalakulása munkává 249
TIZENEGYEDIK SZAKASZ.
Az anyag szerkezete.
Hypothesisek az anyag szerkezetéről és a melegről.
180. §. A chemiai rokonság 253
181. §. A vegyülés általános torvényei 255
182. §. Az anyag szerkezetére vonatkozó hipothesis 256
183. §. A melegre vonatkozó hypothesisek 259
184. §. A gázak mechanikai elméletéből 261
185. §. A molekuláris súly meghatáirozása 263
186. §. Dubng- és Petit törvénye. . . . 265
187. Az égésmeleg 266
Az egyszerüb'b vegyületcsoportok.
188. §. A typikus rendszer 267
189. §. 0xid, basis, sav és só 269
190. §. A szénhidrogeniumok 270
191. §. Alkoholok, aetherek, szerves savak és basisok 271
NEGYEDIK RSZ,
A MÁGNESSÉG S AZ ELEKTROMOSSÁG.
TIZENKETTEDIK SZAKASZ.
A mágnesség.
A mágnesség alaptörvényei.
192. §. A természetes és a mesterséges mágnesek 273
193. §. Coulomb törvénye 275
194. §. A mágneses mező 276
195. §. A mágneses megosztás 277
196. §. A mágneses nyomaték 278
197. §. A mágnesek kölcsönös hatása 279
A földmágnesség.
198. §. A mágnestű elhajlása és lehajlása 280
199. A vízszintes intensitás meghatározása 282
TIZENHARMADIK SZAKASZ.
Elektrostatika.
Az elektromosság két alaptörvénye.
200. §. Az elektromosság alaptüneményei 284
201. §. Coulomb törvénye 286
202. §. Ramsden elektromos gépe. . . 288
Az elektromos erők hatásának az ellensúlyozása.
203. §. Az elektromos potential 289
204. §. Az elektromos mező 291
205. §. Az elektromosság elhelyezkedése . 292
206. §. Az elektromos sűrűség 294
Az elektromosság megosztása.
207. §. Az elektromos megosztásról általában 296
208. §. Az elektrophor és Holtz elektromos gépe 298
209. §. A sűrítő 299
210. §. A quadrans-elektrométer. . . . 301
Az elektromos kisülés.
211. §. Az elektromos energia 302
212. §. Az elektromos kisülés. 303
213. §. A levegő elektromossága. . . . 304
TIZENNEGYEDIK SZAKASZ.
Elektrodynamika.
A galván áram.
214. §. Volta alapkisérlete 306
215. §. Az első és másodrendű vezetők 308
216. §. A galván áram 309
217. §. A galván elemek . 312
218. §. Ohm törvénye 313
219. §. A galván elemek összekapcsolása 315
220. §. A belső ellenállás s az elektromotoros erő meghatározása.. 317
221. §. Kirchhoff törvényei 317
222. §. A vezetők ellenállásának a meghatározása 318
Az áram meleg-, fény- és chemiai hatása.
223. §. Az áram meleg- és fényhatása 320
224. §. A hőelektromosság 322
225. §. Az áram chemiai hatása 323
226. §. A polarisatio . 326
Az áram mágneses s az áramok kölcsönös hatása.
227. §. Az áramnak a mágnestűre való hatása 328
228. §. Az elektromágneses s praktikus egységek 329
229. §. A tangensbuszola 331
230. §. Az elektromágnes 333
231. §. A telegraph 334
232. §. Az áramok kölcsönös hatása . 335
Az inductio
233. §. A voltainductio 338
234. §. A magnetoinductio s az extraáramok 340
235. §. A telephon 341
236. §. A magnetoelektromos s az dynamogép alapelve 342
FÜGGELÉK.
A kosmographia elemei.
A földnek tengelye körül való forgása.
237. §. Az éggömb naponkinti látszólagos forgása 344
238. §. A horizontális s az aequatoriális rendszer 346
239. §. A földrajzi szélesség és hoszszuság 347
240. § A föld alakja és dimensiói... 348
241. §. A földnek tengelye körül való forgása 349
A naprendszer
242. §. A nap évi látszólagos mozgása 350
243. §. A naptár 352
244. §. A napnak a földtől való távolsága 354
245. §. A bolygók látszólagos mozgása 356
246. §. Kepler törvényei ; az évszakok 357
247. §. A gravitatio 360
248. §. A hold 363

Témakörök