kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Vörösváry Kiadóvállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Félvászon |
Oldalszám: | 432 oldal |
Sorozatcím: | Lélek és természettudomány |
Kötetszám: | 26 |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 13 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | 4 színes műmelléklettel, 121 egyszínű fényképpel, 66 szövegközi ábrával illusztrálva. Töredék kötet. |
I. KÖTET | |
Előszó | 5 |
Emberi hasonlóságok és különbözőségek | 22 |
Alkat és egyéniség | 22 |
Külső-testi és belső-lelki különbségek | 23 |
A tipológia és a karakterológia jogosultsága (Népies emberismeret) | 24 |
Hasonló külső, hasonló jellem? | 26 |
Érzelmi és értelmi osztályozások. Az első benyomás | 27 |
Az orvosi rátermettség | 28 |
Az individuális és az "intraindividuális" alkalmazkodáson múlik az élet iskolája | 30 |
Állatokra emlékeztető embertípusok (A "vamp") | 31 |
A polaritás (A tipológia és a páros ellentétesség elve) | 34 |
A dvanda, a yang és a yin | 38 |
A hímnemű purusa, a nőnemű prakriti, és Májá, a "Nagy Szemfényvesztés" | 40 |
Az élet-harmonia (Pythagoras) | 41 |
A férfi-nő ellentétesség és az élőnyelvek hím- és nőnemű szavai | 42 |
Bonctani gondolat és a szellemi lélek | 43 |
Az agyvelő és a szövetnedvek | 45 |
Testi, lelki és szellemi alkat | 46 |
A diéta kihatása a test-lélekre | 48 |
Öröklött alkat és szerzett állapot. Geno-, para- és pheno-típus | 49 |
"Végtelen adottságok és végtelen fejlődhetés" (Pikler) A modern orvos több mint "halál elleni védőügyvéd" | 50 |
Grammokban akarták lemérni az embert! | 51 |
"Pszichoaktív és pszichopasszív konstitúció, ill. karakter és hipnofilitás" | 52 |
A fejlődés mélyíti a nemi elkülönülést | 54 |
Elsődleges és másodlagos nemi szervek (Az agyvelő mint lelki nemi szerv) | 55 |
Nők, akik lelkileg férfiak és férfiak, akik lelkileg nők | 56 |
Erosz és szexualitás | 57 |
A testi és lelki szerelem ellentétei | 59 |
Férfi a nőben és nő a férfiben | 60 |
A faji fejlődés elsődleges szabályozója a - lelki erotika | 61 |
Testi éls lelki nemi csökevények | 62 |
Férfiak gyógykezelése női hormonokkal és megfordítva. "Az ondó vegetatív hatása a női szervezetre" | 65 |
A nők "elférfiasítása"? | 67 |
A nemiség relatív fogalom? (A "termon"-ok) | 68 |
Más a nő és más a férfi! | 70 |
Férfiúi és női hivatás | 73 |
Mindenki csak a maga helyén találhatja meg boldogulását | 74 |
A lelki befolyásolhatóság (Reflexibilitás, szuggesztibilitás, hipnofilitás és a perszuázió) | 75 |
Az érzelmek és értelem antagonizmusai | 76 |
Aktív egyéniségek és akik szégyenlik, hogy a világon vannak | 77 |
Orvos és páciens | 79 |
"Magnetometerek" és a hipnotizáló képesség | 81 |
A szuggesztibilitás mint családi és faji vonás | 82 |
Szívigazságok és észigazságok | 84 |
Az értelmi lény és a tudatalatti "Acheron" | 85 |
Heteroszuggesztibilitás és autoszuggesztibilitás | 86 |
A lelki "puhányok" betegséghajlamai | 87 |
Akik már voltak és akik még lesznek az idegorvosi rendelőkben | 88 |
A páciens tipológiája | 90 |
Örökölhető-e a vérbaj, a tuberkulózis és a rák? Alkat és fertőzés | 92 |
Alkati-tipológia és karakterológia nélkül általános orvoslástan, sem lélektan, sem tudományos lélekgyógytan nem lehetséges! | 94 |
Az alkat, az egyén "végzete" szintén befolyásolható! | 96 |
Alkat, jellem és vérmérséklet | 99 |
A "lélekszervek": agyvelő, szövetnedvek és a hormonok | |
A konstitucionalizmus | 99 |
Az alkattan örök problémái | 102 |
A négyféle szövetnedv és a négyféle temperamentum | 104 |
La Bruyére tipológiája és K. G. Carus, a modern alkattan előőrse | 104 |
Lavater és a fiziognómia | 106 |
Különleges alkattani kutatások | 112 |
A szem karakterológiája | 112 |
A hajzat- és a bőrszín | 115 |
Izom-, bio- és pszicho-tónusok | 116 |
Az orr és a homlokszöglet | 118 |
Az "astheniás alkati betegség" (Stiller B.) | 119 |
Az enteroptosis, az atónia, a dyspepsia és a neuraszténia | 119 |
A "repülő tizedik borda" | 120 |
A neuraszténia mint alkati sajátosság | 120 |
"Végtelenül individualizáló eljárás a pszichoterápia" (Schaffer) | 121 |
"A halandók életének vezére és parancsolója a lélek" (C. Sallustius Cr.) | 122 |
Nemi (alkattani) differenciák az egyén agyveleje és mirigyei között | 124 |
Egyidejű testi és lelki gyógymódok. A beteg teljes "exisztenciája". Más a tbc. fertőzöttség és más a tbc. betegség | 125 |
A "funkcionális betegség" dogmája | 127 |
A súlyos szervi betegségekben szenvedők mind hálás médiumai a pszichoterápiának! | 128 |
Bántalmak, melyekről már régen kitűnt, hogy szervi betegségek | 128 |
A szervezet tartalék energiáinak hipnotikus mozgósítása | 130 |
A lelki beállítottság | 131 |
A lélek formálja a testet! Nem a test a lelket | 132 |
"Pszichogen" és "organogen" bántalmak | 133 |
Minden lélekorvosi ténykedés vezérfonala: a karakterológia | 134 |
Az ember külső képe és mozgása (Mátrai) | 135 |
A különböző bio-pathológiai típusok | 136 |
A "central-vegetatív-endokrin körforgalom" | 139 |
Az élőket nem "futószalag" módszerrel gyártotta az Úristen. Minden karakterológia elvezet a metafizikához | 140 |
A jellem és a karakterológia hivatása | 141 |
A szaktudósok "egyéni nyelvezete" | 141 |
Lélekalkattani és szellemtudományos irányzatok | 144 |
Az új "embereszme" | 145 |
Mi a karakterológia? Mi a jellem? | 146 |
Mi az "én"? | 147 |
A karakterológia, mint lélektani antropológia. (Schütz A.) | 148 |
A "villámdiagnózis" | 150 |
A jellem változhatatlan? | 151 |
Az egyén folyton változik! | 151 |
A modern ember legfőbb problémája: az Ember | 155 |
Az "exisztenciális karakterológia" (Zemplén Gy.) - A "principium individuationis" | 157 |
Természettudományi, bölcseleti és teológiai szempontok | 158 |
Az egyén a mindenségben | 159 |
Kretschmer és tipológiája | 161 |
Elindulás az elmebetegek felől (A lélek, mint epiphenomen?) | 161 |
Az alkat, a jellem és a vérmérséklet meghatározása Kretschmernél | 161 |
Az érzelmesség, ingerlékenység, hangulat és az ösztönök | 164 |
Testalkati és lélekalkati felosztások Kretschmernél | 165 |
A skizofréniásoktól és a mániás-depressziós elmebetegektől - az épelméjűekig? | 168 |
A skizofrénia "Augias-istállója" és bizonyos statisztikák | 170 |
Elmegyógyászati anomáliák társadalmi és büntetőjogi bonyodalmai | 173 |
A hosszú soványak és a vastagnyakú köpcösök | 178 |
Mi marad az emberi személyiség számára? (Zemplén Gy.) A szellemiséggel szembeni negatív álláspont | 179 |
Kretschmer tipológiája az "egyéb testi", saját tipológiánk főként a lélek-alkati szempontokra épít | 182 |
A skizofrénia nem antipólusa a cirkuláris elmebajoknak (A skizoid temperamentum sem a cikloidnak) | 184 |
A skizofréniás tünetek elsősorban az agysejtek neurális elváltozásain, a cirkuláris zavarok elsősorban a szövetnedvi (humorális) változásokon alapszanak | 185 |
Ideg-elmebajok shokk kezelései | 187 |
A "kísérő mozzanatok". A skizoidokból cikloidok lesznek? | 188 |
Heterogén előfeltételek, heterogén tünetek | 191 |
A nőknél gyakoribbak a ciklikus lelki-temperamentumbeli megnyilvánulások, bár ők ritkábban piknikusok | 191 |
Tragédiák a "kretschmerizmus" következtében | 191 |
További biológiai és fiziológiai típusrendszerek | 194 |
Régebbi alkat- és jellemtani felosztások (Bleuler, Lipmann, Häberlin) | 194 |
H. F. Hoffmann és K. Kleist "rétegződési elmélete" | 195 |
E. Jaensch tipológiája: integráltak (eidetikusak) és dezintegráltak | 197 |
A "synästhetikus típus" | 199 |
Pende és Ewald "biotónusai" | 200 |
Pfahler asszociációs és perszeverációs típusa és struktúra fogalma - Objektív-szubjektív (Binet), színlátó-, formalátó- (Scholl), primer és szekunder (Gross), közvetlen és közvetett (Mátrai), valamint szilárd és labilis (Szöllősy) típusok | 201 |
Ortéga: a "magánál lét" és a "magánkívüli lét" férfias és nőies típusai | 202 |
A pszichoanalitikus iskolák | 203 |
A tudatalatti fölfedezése | 203 |
A pszichoanalízis, mint a hipnózisgyógymódok leányágazata. Sohasem lehet kizárni az orvos aktív szuggesztív befolyásait | 205 |
Álomfejtések - analitikus alapon. Analízis, szintézis és pszichagógia | 206 |
Az erotikus és a nárcisztikus típusok. (Freud) A "mélységpszichológia" érdemei | 208 |
Az "infantilis korban átélt libidó" | 209 |
"Ich" und "Es" | 210 |
Az ősök szellemei uralkodnak életünkön | 211 |
Adler individualpszichológiája ("Wille zur Macht" und "Wille zur Gemeinschaft") - A "nyáj-ösztön" és az egyéni érvényesülés | 212 |
"Minderwertigkeitsgefühl" és "Organminderwertigkeit" | 213 |
A "hiperkompenzáció" (Adler) | 214 |
C. G. Jung: "Extra- és introvertált típusok" | 216 |
A libidó, mint a "szexuális és a lelki energiák összesége". "Psychologische Typen" | 216 |
Az "intro- és az extravertált típus" | 217 |
Az érző, gondolkodó, intuitív és érzelmi alosztályok". Jung intuíció fogalma | 220 |
A gyakorlati gyógyítási szempontok hiányossága. Különböző munkaelmélete, azonos eredmények | 222 |
Az egyes lelki készségek inkongruenciái - Az erkölcsi érzék hiánya | 224 |
"A kollektív tudattalan" (C. G. Jung) és az "ős-tudat" (Freud) | 226 |
Az emberi lélek igazi (exisztenciális) terjedelme | 231 |
A Jung-féle tipológia kritikai értéke | 235 |
Ludwig Klages bölcseleti karakterológiája - és hozzászólásunk | 237 |
A szellem, mint a lélek és az élet ellensége (?) Az életmagnetikus összefüggések | 237 |
Klages, mint metafizikus és grafológus. Az új "embereszme" | 238 |
A szellem és az élet, "a két kozmikus erő". "A Sors, mint a lélekért bosszúálló Végzet" (?) | 240 |
Nietzsche "Übermensch"-e és Klages sötétenlátó "démonológiája" | 241 |
A többi sötétenlátó. Lázítók és lázadók | 242 |
A test-lélek egysége Klages szerint | 244 |
"Vital-Seele" - Geist, polaritás | 245 |
A Klages-féle karakterológiai zónák | 247 |
Önátadás és önérvényesítés (ösztön és érdek) - A képek és "ellentétek": a fogalmak | 248 |
Trializmus, a fokozatos agyosodás és a lelki fejlődés | 249 |
Az élő sejt csodája | 252 |
A bacillus-plazma vitalitása | 253 |
Gondolkodom, tehát vagyok (?) | 254 |
A minőleges emberi különbségek | 255 |
Panpszichizmus (?) | 256 |
A szellem nem ellensége sem az életnek, sem a léleknek | 258 |
A lázadó bölcselő torz világképe | 259 |
A biosz és a logosz közös célja: fejlesztés | 260 |
A magyar néplélek józan kritikája | 261 |
A tények bosszút állanak az elméletek hibáin! | 262 |
Világszemlélet, struktúra és polaritás, mint karakterológiai kiinduló pontok | 264 |
A "homo colens" és "homo urbanus" (Prinzhorn) A gondolkodó és akaró ember elvesztette ösztöneit (Nietzsche) | 264 |
"Angst" és "Sorge", mint az emberi élet alapmotívumai (?) | 265 |
"Innenwelt-Umwelt" - A polaritás, mint a karakterológia antinómiája | 267 |
Strukturális lélektanok | 269 |
A világszemlélet problémái | 272 |
Természettudomány és szellemtudomány - A természettudomány mitológiája | 274 |
A világnézeti beállítottság, mint a jellem és a lélek irányítója | 276 |
Objektív, szubjektív, relatív típusok (Dilthey) | 277 |
Spranger, Adickes és Jaspers spekulatív karakterológiája | 278 |
Müller-Freienfels "komplex-típusa" | 280 |
Régebbi elméleti karakterológiák - A szellemi-lelki alkati feltételek elsődlegessége (Platon) | 280 |
A befolyásolhatóság problémája. Szenzitivitás és szuggesztivitás | 283 |
Panta rei! | 283 |
A női szervezet jobban alá van vetve a folyadékok hullámzásainak, mint a férfié | 284 |
A férfié a nap, a nőé a hold szimbóluma | 285 |
A Hold, az életritmusok és a karakterológia | 286 |
Paracelsus és a hipochondria | 287 |
Az eddigi tipológiák és a befolyásolhatóság nyílt kérdése - Rendszerezésünk alapja a befolyásolhatósági jelenség és problémakor | 289 |
Tipológiánk átfogó távlatai | 290 |
Ami Carnegie "Érvényesülési iskolájából" kimaradt | 293 |
Jellem-vérmérséklet felosztás helyett: "Alkat és állapot" | 296 |
Az endogen és az exogen karakter-tényezők - Az öröklött előfeltételek kihatásai erősebbek a szerzetteknél | 297 |
Az aktív vagy passzív lelkiséggel nem a részletek tekintetében foglalkozunk (Abszolút típusok nem léteznek) | 298 |
Tipológiánk négy fő "csomópontja" | 299 |
Néhány gyakorlati konklúzió | 300 |
A szuggesztió, mint folyamat, a hipnózis, mint állapot | 301 |
Diagnózis, alkat, prognózis | 302 |
A hisztéria és a neuraszténia fogalmainak "kisajátítása" | 303 |
A hisztériások hetero-, a neuraszténiások inkább auto-szuggesztibilisek | 304 |
A fokozatos "agyosodás" (Economo) | 304 |
Az "agylétra" fokainak fokozatos kikapcsolódása az alvás, részleges kikapcsolása a hipnózis | 305 |
A homlokagy fejlettsége és a vasomotoros viszonyok | 307 |
A hipnofilitás külső és belső diagnosztikai jelei - A főbb "reakciós mechanizmusok": a hisztéria mint a vegetatív-, érzelmi-, a neuraszténia, mint az értelmi szférák mechanizmusa | 308 |
Hisztériás alkat és neuraszténiás állapot? A megfelelő pszichológiai módszerek tipológiai megválasztása | 309 |
Típusfelosztásunk általános érvénye és differenciál-diagnosztikai jelentősége | 310 |
Aktív hipnotizáló képesség és passzív hipnózisfogékonyság | 311 |
Mindenki hipnotizálható, aki aludni szokott (Még a gyermekek és elmebetegek is!) | 312 |
"Mesterséges" hipnotizáló eljárások | 314 |
A betegek vágyakozása és ellenkezése a hipnózissal kapcsolatban | 316 |
Az idegorvos alkalmazkodása a beteg lelki alkatához | 316 |
A pszichopasszív alkat vasomotoros labilitása | 317 |
A félelem és kritika, valamint az önfegyelmezés szerepe a hipnózisnál | 318 |
"Reakciós-gátlás" az állatoknál (Steiniger) és kataplexiás hipnózis az embereknél (Völgyesi) | 320 |
Az érzelmi és az értelmi befolyásolás előfeltételeinek alkati különbözősége. Az "eidetikus" egyén (E. Jaensch) | 322 |
"Hisztériás tünetek" (betegségek) és a "hisztériás egyének tünetei" (betegségei) | 324 |
Alkati hibaforrások és a tüneti következmények (A pszichopasszívak "következetlensége") | 325 |
Statikus-dinamikus exisztencia. A betegségek elviselési módja és színezete | 327 |
A "spanyolfal" gyógymód. Azonos diagnózis, azonos gyógyítás? | 328 |
Primitív elképzelések és "valóság ismeretek" | 330 |
A testi és lelki nemi jelleg | 331 |
Négy betegségcsoport és azonos testi-lelki alkat | 332 |
Hisztéria-neuraszténia, női lélek - férfi lélek, érzelmi-értelmi befolyásolhatóság, pszichopasszivitás-, illetve pszichoaktivitás - mint poláris ellentétek | 335 |
A hisztéria | 338 |
Hisztéria és az anyaméh | 338 |
A férfiak hisztériája | 339 |
A hisztéria "a betegségek hőskölteménye"; lényege az agyidegrendszer-alkatban rejlik | 340 |
Férfi hipochondria = női hisztéria? | 341 |
Briquet és Charcot, Mesmer, Braid, Pinel és a hisztéria | 342 |
A pszichoterápia fejlődésének "nem hivatalos" vonala | 343 |
Charcot és hisztéria-iskolája | 344 |
A hisztériás egyén és a hisztériás stigmák | 345 |
Hiszterogén zónák | 346 |
A kis- és nagy hisztéria | 347 |
Reflexek-szuggesztibilitás (Bernheim) | 348 |
A hipnózis, mint mesterséges hisztéria | 349 |
A hisztéria és a hipnotizmus közös kultúrtörténeti jelentősége. Azamtól az I. és II. nancy-i hipnózis iskoláig | 350 |
A szomatikus és a szuggesztív elméletek. A hisztériás úgy reagál, mintha hipnotizálták volna | 353 |
Egyéniséghasadások (kettős "én"-ek) Azam, Janet és Bleuler közleményében | 354 |
"Prediszponáló-, és alkalmi okok" (Pitres) | 356 |
"Pithiatisme" és az "állati állapot" (Babinsky) | 357 |
Az "okkult-hisztéria" és a szimuláció | 359 |
"D'ordre moral" "Demisimulation" és a "Flucht in die Krankheit". "Hospitalizmus" | 361 |
"Pszichés infantilizmus" (Dubois) "Worte der interbestialen Sprache" (Neutra) | 362 |
A "hipnoid állapotok". Breuer és Freud a hisztériáról | 363 |
Hisztériás kedélyállapot. Pszicho- és szerv-neurózisok (Freud) A pszichokatarzis és a panszexualizmus | 367 |
A csökkentértékűség (Adler) és a libidó (Jung) - Az egészségtudat zavarai és a szenzációk (Kohnstamm, Lewandowsky) | 368 |
Ami szervi és ami nem szervi: "Pszichogen" (Moebius) | 370 |
A pszichaszténia (Janet) és az idegszövetek jelentősége (Bumke) Évezredes bajok az idegekkel | 372 |
A hisztériás affektivitás (Binswanger) és az "Unfertigkeit" (Hansen) | 374 |
A "vitális érzések" és a "neurobiológiai alaptörvény" (Kretschmer) | 375 |
A "thalamus agy" jelentősége a hisztériában | 376 |
A hiponoiás és a hipobuliás reakciók, valamint a hisztériás pszichomotilitás | 377 |
A hisztériás mozgásviharok és az állathipnózisok. "Jeder Mensch is hysteriefähig!" (Hoche) | 378 |
A hisztéria: hajlam abnormális reakciókra (Gaupp) | 380 |
Az infuzóriumok, bogarak, rákok és halak "hisztériája" | 381 |
A lelki alvilág és a hisztériás nagy roham - A szanatórium Kretschmer szerint | 383 |
Kretschmer hisztéria-definíciója - A hisztériás betegségekről általában | 385 |
"Csupán hisztéria?" | 387 |
Polipragmázia és az "ideges diszpepszia" | 388 |
Achilia és anaciditás. "Csepp-szív" és zsigeri ptózisok | 389 |
Hisztériás nők frigiditása? | 391 |
Fékezetlen erotika | 393 |
A "nagy sikoly" és az autoszuggerált "szexuális hidegség" | 395 |
Férjezett virgók (Szexuális fóbiák a nőknél) | 396 |
Szomatikus és vegetatív neurózisok és a hisztériás alkat | 397 |
Vegetatív túlérzékenység és "stigmatizáltság" | 399 |
Az élet színésznői. Szimuláció és disszimuláció | 400 |
Szertelen, rapszódikus megnyilatkozások | 401 |
A legváltozatosabb, a legérdekesebb, egyben a leghálásabb beteganyag: a hisztéria! | 402 |
Mi az oka a hisztériának? | 403 |
Különös hisztéria-magyarázatok és az "eros paidagogos" | 404 |
Magyar pszichiáterek: a hisztéria és a homlokagy | 405 |
Néhány konklúzió a hisztériáról: 1. A hisztéria nem kivétel, hanem alkati sajátosság | 412 |
2. A hisztéria a szervezet női elemeinek a biomechanizmusa | 414 |
3. Reflexibilitás, szuggesztibilitás és rábeszélés - a nőknél | 415 |
Agylétra és hisztéria | 417 |
Hisztériás világban élünk | 419 |
A tömeg és a hisztériás egyének cselekedeteiért mindig a környezet és a vezetők felelősek | 426 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.