A magyar üvegesipar története

Tartalom

Előszó 3
I. Fejezet. Az ókori Kelet üvegkultúrája 7
Egyiptom (9), Fönícia (16), Szíria és Júdea (17), Asszíria és Perzsia (18), Görögország (19), Róma (19) ókori üvegei.
II. Fejezet. Az ókori Róma üvegkultúrája 21
Az üveg megjelenése és elterjedése Itáliában (21). Az első táblaüveg (23). Az üveg átterjedése a provinciákba: Hispániába (24), Galliába (24), Germaniába (25). Pannónia és Dacia (25). A római üveg Hazánk területén (26). Az üvegmivesség hanyatlása a római
birodalom bukása után (35). Bizánc, a Rajnavidék és Velence átmenti az üveget a középkorba (36).
III. Fejezet. A magyar üvegesipar első nyomai (1308-ig) 38
A honfoglaló magyarság ipara (38). Első királyaink korában az udvarnokok és szolganépek űzik az ipart (39). Az első építkezés módja (40). A román stílussal az üvegfestészet is bevonul hazánkba; emiekeink (41). Városaink kialakulása, telepítések (46). A keresztes hadjáratok hatása (48). Várak építése (49). Városaink fellendülése (50). Velence, Németország hatása (51). A csúcsíves stílus és az üvegfestészet (53). Első üveges-adatunk: Kassa, 1307 körül (55). Első céheink (56).
IV. Fejezet. Az első magyar üvegescéhek kora (1308-1541-ig) 58
A városi kultúra kialakulása a kései középkorban (58). A céhek élete 1376 előtt (59). Első adataink a magyar üvegesiparról: üvegfestészet (62). Nagy Lajos 1376-i céhszabályzata (63). Erdélyi üvegfestők (67). Első üveghutánk: Teplicz, 1350 (68). Az Anjou-kori művészet (69). Zsigmond és a polgári rend (71). Első adataink a felvidéki üvegesekről (73). Mátyás és a renessaince (75). A pilisi üveghuta kérdése (76). Az első magyarországi üvegleletek (77). Mátyás palotája és a főurak művészetpártolása (82). Magyar üvegfestők Ausztriában és külföldön (85). Az első üveges-céhlevél: Buda, 1476 (88). Nyelvemlékeink (92). Az üveg elterjedése Magyarországon (93). A szebeni és brassói üvegescéh levele 1520 és 1523 (93).
V. Fejezet. A török hódoltság kora (1541-1715-ig) 101
Buda elestével új világ keletkezik Magyarországon (101). A török megszállás elsöpri a magyar ipart (103). Felsőmagyarország és Erdély üveggyártása (106). A külföldi üvegipar fejlődése (115). Üveggyáraink termelése (118). Az üvegfeldolgozó ipar munkaterülete (119). Az üveg alkalmazása a magyar háztartásokban (125). Üvegfinomító iparunk (127). A felsőmagyarországi és az erdélyi városi élet (131). A céhek belső életének teljes kialakulása (135). Üvegescéhek: 1580 Selmecbánya, 1615: Marosvásárhely, 1640: Gölnicbánya, 1642: Medgyes, 1699: Esztergom, 1703: Szombathely (147). Az első önálló üvegescéh: Kassa, 1714 (151). Limitatiok (158).
VI. Fejezet. A céhek megrendszabályozásának kora (1715-1805-ig) 157
A török kiűzésével német világ támad Magyarországon (157). A bécsi gazdaságpolitika megrendszabályozza a céheket és elnyomja a magyar üvegesipart (159). Üveggyártásunk extenzív fejlődése (167), Üvegkereskedelmünk első statisztikai adatai (188). A barokk-korszak (190). Limitatiok (192). E korszak 21 új üvegescéhe (195). A céhek életében rendszer alakul ki (201). A pesti üvegescéh első évtizedei (206). Zsidók az üvegesiparban (212). Legrégibb cégeink (218).
VII. Fejezet. A céhek hanyatlása és megszűnése (1805-1860-ig) 219
A bécsi kormány céhintézkedései és gazdasági politikája (219). Üveggyáraink elterjedése és működése (227), A magyarországi üvegescéhek (233). Az üvegescéhek belső élete különös tekintettel a pesti üvegescéhre (242): küzdelem a kereskedés képesítéshez kötéseért (242), inasok (245), legények (248), felvétel a céhbe (255), mesterremek (257); vidéki mesterek (260); kontárok (262); zsidó üvegescéh (268); szociális gondoskodás (271); céhgyűlések (272); az üvegesipar átalakul beüvegezéssé (276). Az üvegesipar differenciálódása (277). Limitatiok (281). Üvegkereskedelem (282). Régi cégek (283).
VIII. Fejezet. Az üvegesség szabad iparrá lesz (1860-1901-ig) 286
Harcok a céhek fennmaradásáért (286). Az 1872:VIII, és az 1884:XVII. t. c. (287), A magyar üvegesiparnak 1901-ig nincsen érdekképviselete (290). Üveggyáraink működése és termelési viszonyai (290). Az üvegesipar átkerül az üvegkereskedő munkaterületére (307). Néhány üvegfeldolgozó cég (309). Külföldi áruforgalmunk (313).
IX. Fejezet. Harc a képesítésért az első szabad érdekképviseletben (1901-1922-ig) 315
Az Üveg- és Porcellánkereskedők és Üvegesek Országos Egyesületének megalakulása és működése (315). Az első üvegipari szaklap (316). Harcok a képesítésért, a házalás, biztosítás, és a vándoripar ellen (517). Érdekképviseleti élet. Árvédelemre és áregyezményre törekvés (323). Az üvegesipar rokonszakmáinak kifejlődése (324), Üveggyáraink fejlődése (328), A kereskedelem helyzete (339), A magyar üvegesipar virágkora (339), A háború derékbetöri az ipar fejlődését (340). Trianoni veszteségeink (347), Az új ipartörvény előkészítése a szakma részéről (347),
X. Fejezet, A képesítéshez kötött üvegesipar kora (1922-1938-ig) 350
Az 1922:XII, t. c. 13, szakasza 72, pontjának hibái (350), Gyáriparunk (355): Zagyvapálfalva (356), Miskolc (362), Ajka (364), Párád (367), Sajószentpéter (370), Salgótarján (373), Tokod (377), Újpest (378). A Budapesti Üvegesek, Üvegcsiszolók stb. Ipartestületének megalakulása (381). Érdekképviseleti élet (386). Az üvegkereskedők hozzávágásának joga (396), Árvédelem (397), Küzdelem az árrombolók ellen (403), Harc a kontárok ellen (405), Harc az ipartörvény 45. szakasza ellen (406). Az üvegesszakma foglalkoztatottsága (407). Üvegbiztosítás (409). Más érdekképviseletekkel való kapcsolat (411). A szakmai sajtó (412). Jóléti intézmények (413). Az ipartestület önálló hatáskörrel rendelkező szervei (415). Tanoncügy (415). Az ipartestület anyagi ügyei (416). A szakmai kereskedelem (417). Kitüntetések (418).
XI. Fejezet. Mai üvegesiparunk. A fejlődés iránya 421
Néhány technológiai kérdés (421). Az üveg mint építési anyag (422). Táblaüvegfajták (426), Az üvegezés (427), üveghomályosítás (426), síkcsiszolás (428), burkolás (428), üveghajlítás (429), tükörkészítés (430). Műüvegezés (430), táblaüvegfestés (430), üvegedzés (434), mozaikművesség (435). Az üveggyapot (435). Az öblösüveg feldolgozása: öblösüvegcsiszolás (437), üvegvésés (439), üveg-, porcellán- és fayencefestés (440). Üvegtechnikai iparunk (445). Üvegkereskedelmünk (447). Az üvegmívesség jelentősége (450).
Befejezés 451
Függelék. (Céhlevelek) 452
A budai festők, drágakőmüvesek, aranymivesek, szobrászok és üvegesek céhszabályzata 1476 körül (452). A nagyszebeni asztalosok, festők és üvegesek céhszabályzata 1520-ból (454). A brassói asztalosok, festők, képfaragók és üvegesek céhszabályzata 1523-ból (457). A marosvásárhelyi lakatos, csiszár, szíjgyártó, nyerges és pajzsgyártó céh szabályzata 1615-ből (458). Az esztergomi asztalosok, esztergályosok, üvegesek és ácsok céhszabályzata 1699-ből (462). A szombathelyi asztalosok és üveggyártók céhszabályzata 1703-ból (467). A pesti üvegescéh kiváltságlevele 1756-ból (473). A nagykanizsai egybeállott szűcs, szabó, csizmadia, takács, kovács, lakatos, kerékgyártó, kötélgyártó és üvegescéh kiváltságlevele 1777-ből (479). A pesti üvegescéh kiváltságlevele 1826-ból (484). A céhenkívüli jogosított zsidó üvegesiparosok egyezménye 1845-ből (497).
A felhasznált forrásmunkák jegyzéke 500

Témakörök