Közlekedési büntetőjog

Fülszöveg

A gépkocsiközlekedés elterjedésével és ennek egyik következményével, a közúti közlekedési balesetek számának növekedésével együtt jár, hogy a bűnügyi statisztikában is egyre nagyobb arányban szerepelnek korunk új típusú bűncselekményei, a közlekedési bűntettek és vétségek. Sokat közülük - bár tettesüket büntetés fenyegeti - nem ítél el erkölcsileg a társadalom, elkövetőjüket nem tekinti "bűnöző"-nek a közvélemény. Világszerte emiatt is észlelhető olyan törekvés, hogy e bűncselekmények jelentős részét kiiktassák a büntetőjogból, más, nem-büntetőjogi eszközökkel lépjenek fel velük szemben. Dr. Viski László c. egyetemi tanár e műve ezért elsőként azt a kérdést vizsgálja: indokolt-e ténylegesen ez az irányzat, valóban mindenkor - vagy csak bizonyos esetekben - helytelen és felesleges-e büntetőjogi következményekkel sújtani a közlekedési balesetek okozóit, a szabályok megszegőit. Hogy ezekre a kérdésekre válaszolhasson, a szerző főbb vonásokban áttekinti a szabályszegéshez vezető gépjárművezetői magatartás jellemzőit, a járművezetői teljesítményt befolyásoló testi-szellemi tényezőktől a gépkocsivezetés pszichológiáját keresztül a személyiség egészének közrehatásáig. Külön foglalkozik a könyv az autóközlekedés szociológiájával és azzal a kérdéssel, hogyan befolyásolják szociálpszichológiai tényezők a gépjárművezetők magatartását, etikáját. Helyet kap természetesen az emberi agresszió létezésének és közrehatásának vitakérdése is. Ezekre a pszichológiai és szociológiai alapokra épül fel azután a könyv következő fejezete, amely most már a gépjárművezetői magatartás jellemzőinek, a szabályszegésre vezető folyamatoknak az ismeretében vizsgálja meg: vajon egyáltalán befolyásolható-e a közlekedési magatartás alakulása a jog eszközeivel, elsősorban pedig a büntetés alkalmazásával. Miután a szerző válasza egyértelműen igenlő, azt is kifejti - az erkölcs és jog összefüggéseire történő kitekintés nyomán -, hogy a büntetések körében a kriminális szankcióknak, a bűntetőbíróságok fellépésének hol és milyen szerepük lehet a közlekedési szabályszegések megelőzésében. Fejtegetései eredményeképpen a szerző kidolgozza az önálló közlekedési bűntetőjog koncepcióját és rámutat arra, hogy e joganyag alapvető problémája a következő: milyen fajtájú szabályszegésekre milyen büntetéssel kell a társadalomnak reagálnia. Az eldöntésre váró legfontosabb kérdés pedig ezen belül az, hogy milyen körben indokolható vagy szükséges egyáltalán a szabadságvesztés-büntetés alkalmazása. A könyv mindezekre válaszolva részletes kriminálpolitikai javaslatokat tesz és kifejti, hogy szerzőjének megítélése szerint hogyan volna indokolt a jövőben a törvényben szabályozni a közlekedési bűncselekményeket. A zárófejezet végül azokat a sajátos büntetőjog-elméleti problémákat tárgyalja, amelyek a közlekedési cselekmények megítélésénél merülnek fel, különös figyelmet fordítva olyan dogmatikai kérdésekre - és gyakorlati következményeikre -, mint pl. az okozati összefüggés, az eltűrt rizikóvállalás, a bizalmi elv alkalmazása, a szabályszegés bűnössége stb. A könyv fejezeteit a hazai és nemzetközi irodalmat - a szerző alapul szolgáló doktori értekezése kéziratának elkészítéséig, 1971 végéig - feldolgozó részletes jegyzetek egészítik ki. Vissza