Előszó | 11 |
Bevezetés | |
Halmazelméleti alapfogalmak. A halmazalgebra elemei | 13 |
A halmaz fogalma, a halmazok jelölése, halmazok számosságának fogalma, a részhalmaz fogalma, halmazok egyesítése, halmazok közös része, a disztributív törvény, a kiegészítő halmaz fogalma, halmazok különbsége, halmazok karakterisztikus függvénye, a dualitási elv | |
A kombinatorika elemei (ismétlés) | 23 |
Permutáció (ismétlés nélküli), ismétléses permutáció, variáció (ismétlés nélküli), ismétléses variáció, kombináció (ismétlés nélküli), ismétléses kombináció | |
Valószínűségszámítási alapfogalmak | 26 |
A "véletlen kísérlet" fogalma, az esemény és az elemi esemény fogalma, az eseménytér fogalma, a relatív gyakoriság és valószínűség, a nagy számok törvénye | |
Ajánlott gyakorlatok | 28 |
A valószínűségszámítás alapjai | |
Események algebrája | 29 |
Események mint halmazok, események összege, események szorzata, események különbsége, az esemény algebra axiómái | |
A teljes eseményrendszer és tulajdonságai | 31 |
A teljes eseményrendszer fogalma, példák, a teljes eseményrendszer mint bázis | |
Az elemi események tulajdonságai | 33 |
Események felbontása, elemi események felbonthatatlansága, az elemi események egymástól idegenek, összetett események előállítása elemi eseményekkel, elemi események teljes rendszere, az események száma véges eseménytérben | |
A valószínűségszámítás alaptételei (axiómái) | 36 |
Az axiómarendszer, megjegyzések az axiómarendszerhez | |
Az axiómarendszer néhány következményei | 38 |
Az ellentétes esemény valószínűsége, a lehetetlen esemény valószínűsége, tetszőleges eseményösszeg valószínűsége, véges sok, egymást páronként kizáró esemény összegének valószínűsége, teljes eseményrendszer összegének valószínűsége, események különbségének valószínűsége, valószínűségek becslée, véges sok esemény összegének valószínűsége (Poincaré-tétel) | |
Ajánlott gyakorlatok | 43 |
Valószínűségek meghatározása kombinatorikai és geometriai módszerekkel | |
Valószínűségszámítás kombinatorikus úton | 45 |
Klasszikus valószínűségi mező, a klasszikus képlet, példák a kombinatorikus valószínűségszámításra, visszatevés nélküli mintavétel, visszatevéses mintavétel, a Galton-deszka, visszatevéses minta selejtes voltának valószínűsége, visszatevés nélküki minta selejtes voltának valószínűsége, példák | |
Geometriai valószínűségek | 61 |
A geometriai valószínűség fogalma, példák, a Bertrand-féle paradoxon | |
Ajánlott gyakorlatok | 64 |
Feltételes valószínűség. Események függetlensége | |
A feltételes valószínűség | 66 |
Bevezető példa, a feltételes valószínűség definíciója | |
A szorzási szabály | 68 |
Két esemény együttes bekövetkezésének valószínűsége, példák a szorzási szabály alkalmazására, két esemény összegének feltételes valószínűsége, több esemény együttes bekövetkezésének valószínűsége, alkalmazás visszatevés nélküli mintavételre | |
Két esemény függetlensége | 71 |
A függetlenség definíciója, a függetlenség következményei | |
Több esemény függetlensége | 72 |
Bevezető példa, több esemény függetlensége, egy független eseményekkel kapcsolatos tétel | |
A teljes valószínűség tétele | 74 |
A tétel megfogalmazása, egy alkalmazás | |
Bayes tétele | 75 |
A tétel megfogalmazása, egy alkalmazás, események függetlenségére vonatkozó megjegyzések | |
Ajánlott gyakorlatok | 78 |
Valószínűségi változók és jellemzőik | |
Valószínűségi változó | 80 |
Bevezető példa, a valószínűségi változó fogalma | |
Eloszlásfüggvény | 81 |
Az eloszlásfüggvény fogalma, az eloszlás fogalma, példák, az eloszlásfüggvény tulajdonságai, a folytonos valószínűségei változó fogalma | |
Sűrűségfüggvény | 87 |
A sűrűségfüggvény fogalma, a sűrűségfüggvény tulajdonságai, példák, a hisztogram | |
Ajánlott gyakorlatok | 91 |
A valószínűségi változók jellemző adatai | |
Várható érték | 93 |
A várható érték diszkrét véges esetben, a várható érték diszkrét végtelen esetben, példák, a várható érték folytonos esetben, példák a folytonos esetre, a várható érték tulajdonságai | |
A szórás | 100 |
A szórás fogalma, a szórás tulajdonságai, példák | |
A valószínűségi változók egyéb jellemzői | 102 |
A momentusom, a medián fogalma, a modusz fogalma, ferdeség és lapultság | |
A valószínűségi változók transzformációja | 105 |
A transzformáció fogalma, a lineáris transzformáció, négyzetes transzformáció, exponenciális transzformáció | |
Ajánlott gyakorlatok | 107 |
Diszkrét valószínűség-eloszlások | |
Karakterisztikus eloszlás | 109 |
Hipergeometrikus eloszlás | 110 |
Binomiális eloszlás | 110 |
Poisson-eloszlás | 112 |
A Poisson-eloszlás fogalma, egy alkalmazás | |
Geometriai eloszlás | 114 |
Ajánlott gyakorlatok | 115 |
Folytonos valószínűség-eloszlások. Csebisev és Bernoulli tételei | |
Egyenletes eloszlás | 116 |
Exponenciális eloszlás | 117 |
Cauchy-eloszlás | 119 |
Normális vagy Gauss-féle eloszlás | 120 |
A normális eloszlás fogalma, a normális eloszlás várható értéke, a normális eloszlás szórása, a háromszigmaszabály, egy alkalmazás | |
A logaritmikus normális eloszlás | 126 |
A Csebisev-egyenlőtlenség és a nagy számok törvénye | 128 |
A Markov-féle egyenlőtlenség, a Csebisev-egyenlőtlenség, a nagy számok törvénye (Bernoulli-tétel), Alkalmazások | |
Ajánlott gyakorlatok | 132 |
Többdimenziós eloszlások | |
Valószínűségi vektorváltozók és jellemzőik | 133 |
A valószínűségi vektorváltozó fogalma, a többdimenziós eloszlásfüggvény, a többdimenziós eloszlásfüggvény, a többdimenziós eloszlásfüggvény tulajdonságai, a többdimenziós valószínűség-eloszlás fogalma, többdimenziós sűrűségfüggvény | |
Kétdimenziós eloszlások | 138 |
Alaptulajdonságok, a peremeloszlás fogalma, a feltételes eloszlás fogalma, a teljes valószínűség tételének és a Bayes-tételnek az általánosítása, két valószínűségi változó függetlensége, folytonos valószínűségi változók kompozíciója, kétkomponensű valószínűségi változó várható értéke, feltételes eloszlások és összetett eloszlások várható értéke, példák | |
Kovariancia, korrelációs együttható és regresszió | 159 |
Általános megjegyzések, a kovariancia fogalma, a korrelációs együttható fogalma, elsőfajú regresszió, a másodfajú regresszió fogalma | |
Nevezetes kétdimenziós eloszlások | 166 |
Az egyenletes eloszlás, a normális eloszlás | |
Nevezetes többdimenziós és több szabadságfokú eloszlások | 169 |
A többdimenziós normális eloszlás, az x négyzet eloszlás, az x eloszlás, a Student eloszlás (t-eloszlás), az F-eloszlás | |
A centrális határeloszlási tétel | 174 |
Bevezető megjegyzések, a centrális (központi) határeloszlási tétel | |
A generátorfüggvény és a karakterisztikus függvény | 177 |
A generátorfüggvény fogalma, a generátorfüggvény tulajdonságai, komplex valószínűségi változók, a karakterisztikus függvény fogalma, a karakterisztikus függvény tulajdonságai | |
A Marjov-láncok fogalma | 180 |
Ajánlott gyakorlatok | 181 |
Szemelvények a matematikai statisztika elemeiből | |
Statisztikai minta és empirikus jellemzők | 182 |
Általános megjegyzések, a statisztikai minta fogalma, empirikus jellemzők | |
Statisztikai próbák - hipotézisek ellenőrzése | 184 |
A statisztikai próbák célja, konfidenciaintervallumok, az u-próba, a Student-próba vagy a t-próba, két várható érték összehasonlítása, az F-próba, az x négyzet próba | |
Táblázatok | |
Binomiális együtthatók | 193 |
Binomiális eloszlás | 200 |
Binomiális eloszlásértékek összege | 211 |
Binomiális eloszlású valószínűségi változó szórása | 221 |
Négyzetgyök pq értékei | 222 |
Poisson-eloszlás | 223 |
Poisson-féle eloszlásértékek összege | 234 |
Exponenciális függvény | 247 |
Normális eloszlás | 252 |
Student-eloszlás (t-próba) | 256 |
X négyzet-eloszlás (X négyzet-próba) | 258 |
F-eloszlás (F95 értékei) | 260 |
F-eloszlás (F99 értékei ) | 264 |
F-eloszlás (F99,5 értékei) | 268 |
Faktoriálisok 10-es alapú logaritmusai | 272 |
Felhasznált és ajánlott (magyar nyelvű) irodalom | 277 |
Név- és tárgymutató | 279 |