Bevezetés | 5 |
A szövetkezeti demokrácia a szocialista demokrácia szerves része | 5 |
A szocialista demokrácia lényege és érvényesülésének fő területe | 5 |
A szövetkezeti demokrácia | 10 |
Első rész | |
Az általános fogyasztási és értékesitő szövetkezetek önállósága | 13 |
Az AFÉSZ-ek egyenjogusága, müködő- és fejlődőképessége az állami szabályozás alapján | 15 |
Az egyenjoguság kérdése | 16 |
A fejlődés biztositásának kérdése | 17 |
A szövetkezeti sajátosságok érvényesülése az állami szabályozásban | 18 |
A tevékenységi kör alakitásának lehetőségei | 18 |
A vagyon feletti rendelkezés | 21 |
A jövedelem feletti rendelkezés | 22 |
A szövetkezet és a tagok kapcsolati formáinak, érdekeltségi viszonyainak megállapitásával, a szervezet és a belső munkarend meghatározásával kapcsolatos kérdések | 27 |
Az ÁFÉSZ-ek és a szövetkezeti szövetségek kapcsolatainak néhány kérdése | 35 |
A szövetkezeti szövetségek uj funkciói a gazdaságirányitási reform és a korszerü szövetkezetpolitikai elvek kialakitása után | 35 |
A szövetségek néhány különösképpek időszerü feladatai | 39 |
Második rész | |
Az önkormányzat elveinek érvényesülése az általános fogyasztási és értékesitő szövetkezeteknél | 41 |
A szövetkezeti önkormányzat törvényes biztositékai | 42 |
A szövetkezeti tagok jogai és kötelességei | 42 |
Az önkormányzat alapkövetelményei | 43 |
A tagsági döntések fórumrendszere | 43 |
Az ÁFÉSZ-ek tagsága és összetétele, rétegződése alapján levonható következtetések | 49 |
A szövetkezeti tagság és a lakosság számának viszonya | 51 |
Az ÁFÉSZ-ek tagságának nemek szerinti megoszlása | 51 |
A tagság kor szerinti összetétele | 53 |
A tagoknak a családban elfoglalt helye | 55 |
A tagok iskolai végzettsége, kultúrális szinvonala | 58 |
A szövetkezeti tagság foglalkozás szerinti rétegződése | 61 |
A jövedelem szerinti rétegződés | 64 |
A lakóhely, település szerinti rétegződés | 67 |
A szövetkezeti tagság tájékozottsági szinvonala | 73 |
A szövetkezet tevékenységének ismerete | 73 |
Az alapszabály ismerete | 77 |
A tagsági jogok és kötelességek ismerete | 79 |
Az informáltsági szinvonal értékelése alapján kialakitott következtetések | 80 |
A szövetkezetek tagságának személyi aktivitása | 85 |
A tagok funkcióbeli helyzete | 85 |
A rendezvényeken való részvétel | 86 |
Vélemény-nyilvánitási aktivitás | 91 |
Az 1977. évi rendezvények során nyert további tapasztalatok | 92 |
A szövetkezeti tagok véleménye az alapszabályról, a szövetkezet üzletpolitikájáról és tevékenységéről | 94 |
Az alapszabályról alkotott vélemény | 94 |
A tagok véleménye a szövetkezet üzletpolitikájáról, tervéről | 95 |
Vélemények a szövetkezet tevékenységéről | 97 |
Következtetések a vélemények alapján | 99 |
A szövetkezeti tagok és a szövetkezet gazdasági kapcsolatai, a tagok anyagi érdekeltsége | 104 |
A szövetkezet tevékenységében a tagsági érdekek érvényesülése | 105 |
A tagság közremüködésének anyagi elismerése | 110 |
A tagság vagyoni részvétele, s ezzel kapcsolatos anyagi érdekeltsége | 122 |
A szövetkezet szociális és kultúrális tevékenysége, a célokra anyagi eszközök forditása | 131 |
A szövetkezet keretében termelői társulások támogatása | 132 |
Harmadik rész | |
A kollektiv vezetés | 135 |
Az ÁFÉSZ, mint vállalat sajátos vonásai | 136 |
Az ÁFÉSZ-ek és az állami vállalatok összehasonlitása | 136 |
Az ÁFÉSZ-ek és a termelő /munka/ szövetkezetek összehasonlitása | 142 |
A vezetés jelenlegi rendszere az ÁFÉSZ-ekben | 143 |
A jelenlegi vezetési rendszer problémái | 148 |
A vezetés tulajdonosi oldalának gyengesége | 148 |
Az egyes testületek sajátos problémái | 150 |
A kollektiv vezetés erősitése a belső mechanizmus korszerüsitésével | 173 |
A gazdasági alapegységek kialakitása | 174 |
A tulajdonosi és a vállalati vezetés három szintje | 176 |