Cukoripari technológia I.

Előszó

1.1 A cukorgyártás története Szervezetünk szénhidrát-szükségletét részben keményítő-, részben cukortartalma táplálékokkal fedezzük. A cukor az emésztés során könnyen felszívódik, édes ize fogyasztását kellemessé teszi. Köznapi elnevezéssel a szarőzt (répa-, illetve nádcukrot) nevezzük egyszerűen cukornak. A cukor gyártása cukornádból. Gyümölcsök, bogyók és a méz volt az ember első cukortartalmú tápláléka. Mivel azt tapasztalták, hogy a cukornád kipréselt leve besüritve a mézhez hasonló édes izü sziruppá alakitható, sőt ki is kristályosítható, már az ókorban kialakult a cukornádból a cukor előállítása. A cukornád őshazája India. Kisajtolt levét nyitott üstökben bepárolva háziiparszerüen még ma is állítanak elő\kristályos cukormasszát (gur). A cukor különböző nyelveken való elnevezése (szahar, sugár, Zucker, stb.) is indiai, szanszkrit eredetű (szarkara). A cukornád termelése és a cukor előállítása Indiából terjedt el az ókori Keleten. Európába i.u. VIII. században jutott el: a mórok Spanyolország területén honosították meg. Ebben az időben elterjedt a Földközi-tenger partvidékén is. Közép-Európában a cukrot a keresztes háborúk idején ismerték meg. Drága ára miatt azonban csak a királyi és főúri udvarokban fogyasztották. Jobban csak akkor terjedt el, amikor Amerika felfedezése után a nyugat-indiai és a nyugat-afrikai szigeteken a spanyol és portugál gyarmatosítók meghonosították a cukornádat és a cukor gyártását. A kedvező talaj- és éghajlati adottságok, továbbá az olcsó gyarmati munkaerő a cukor árát jelentősen csökkentette. A XVII. században a hollandok Jáva szigetén nagy területeket kapcsoltak be a cukornád termelésébe. Ugyanakkor a török hódítók a Földközi-tenger melléki cukornád-termelést és feldolgozást csaknem teljesen elpusztították. így az európai cukorfogyasztást a XVII-XVII1. században a gyarmati - elsősorban az amerikai, nyugat-indiai - cukoripar fedezte. A gyarmatokon előállított nyerscukrot az európai cukorfinomitó-üzemekben átkristályositották, finomították. Vissza