| Előszó | 31 |
| Előszó a második kiadáshoz | 33 |
| Rövidítések jegyzéke | 35 |
| Az európai integrációs szervezet fejlődése - elmélyülés és kibővülés | 37 |
| Bevezetés | 39 |
| A Közösségek létrejötte | 39 |
| Közvetlen előzmények | 39 |
| Az Európai Szén- és Acélközösség létrejötte | 41 |
| Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség létrehozása | 44 |
| Egy kitérő: a KGST szervezeti-jogi viszonyainak váza | 47 |
| Célkitűzések | 47 |
| A KGST feladati | 47 |
| A KGST szervezeti felépítése | 48 |
| A KGST mint nemzetközi szervezet döntéseinek jogi formái | 49 |
| Az érdekeltség elve | 50 |
| Az egyenlő képviselet elve | 50 |
| A Hatok Európájától a Tizenkettek Európájáig | 50 |
| A Luxemburgi kompromisszum | 51 |
| A külpolitikai kooperáció létrejötte | 52 |
| Az első kibővülés | 53 |
| A déli kibővülés | 53 |
| Az Egységes Okmánytól az Uniós Szerződés felülvizsgálatáig | 54 |
| Az Egységes Európai Okmány | 54 |
| A Maastrichti Szerződés | 57 |
| Az Unió kibővülése a "maradék EFTA" államokkal - Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozása | 67 |
| Az Amszterdami Szerződés | 67 |
| Újabb kibővülés előtt | 71 |
| A Nizzai Szerződés | 73 |
| Az Unió és az Európai Közösségek célkitűzései és feladatai | 74 |
| Az Unió célkitűzései | 74 |
| Az Európai Közösség célkitűzései | 75 |
| Az Európai Közösség tevékenységei | 75 |
| Szerződéstervezet egy Európai Alkotmány létrehozásáról | 77 |
| Az Európai Konvent | 77 |
| Az Alkotmányos Szerződés tervezetébe foglalt fontosabb változások | 78 |
| Magyarország és az Európai Közösségek (Európai Unió) | 83 |
| A társulási megállapodás | 83 |
| A Koppenhágai Csúcs kritériumai | 87 |
| Az előcsatlakozási partnerség | 88 |
| A csatlakozási szerződések | 90 |
| Az intézményrendszer | 95 |
| Bevezetés | 97 |
| Az Európai Tanács | 98 |
| Az Európai Tanács összetétele és működése | 98 |
| Az Európai Tanács feladatai | 99 |
| Egy hibrid szerv: Az állam- és/vagy kormányfői össztestületű Tanács | 101 |
| Az Alkotmánytervezet az Európai Tanácsról | 101 |
| Az Európai Közösségek inétzményei | 102 |
| Az Európai Unió Tanácsa, vagy röviden: a Tanács | 103 |
| A Bizottság | 112 |
| Az Európai Parlament | 120 |
| Az Európai Bíróság | 128 |
| A Számvevőszék | 163 |
| Intézménynek nem minősülő szervek | 168 |
| A Gazdasági és Szociális Bizottság | 168 |
| A Régiók Bizottsága | 168 |
| Az Európai Beruházási Bank | 169 |
| A Monetáris Unió intézményi aspektusa | 170 |
| A Központi Bankok Európai Rendszerének felépítése, feladatai | 172 |
| Az Európai Központi Bank | 173 |
| A KBER és az EKB függetlensége | 178 |
| A Monetáris Unió külső viszonyai | 182 |
| Jogforrások - jogalkotás - döntéshozatal | 185 |
| Bevezetés | 187 |
| Az elsődleges közösségi jogok | 188 |
| Az alapító szerződések (alapszerződések) | 188 |
| Az alapszerződések módosítása | 190 |
| A csatlakozási szerződések | 191 |
| Az alapszerződések tartalma | 192 |
| Az alapszerződések területi hatálya | 193 |
| A másodlagos közösségi jog | 194 |
| A másodlagos - az intézmények által alkotott - közösségi jogi aktusokkal szemben támasztott általános követelmények | 194 |
| A rendelet | 203 |
| A határozat | 205 |
| Az irányelv | 206 |
| A vélemények és az ajánlások | 210 |
| Az EKB által kibocsátott aktusok | 211 |
| Az intézmények (szervek) belső eljárási szabályzatai | 211 |
| A Szerződésben nem említett aktusok | 212 |
| Formális aktusok az Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikája (az Unió II. pillére) terén | 213 |
| Formális aktusok a bűnügyi téren folytatott rendőrségi és igazságszolgáltatási együttműködése (az Unió III. pillére) terén | 214 |
| A másodlagos jogforrási rendszer az Alkotmánytervezetben | 215 |
| A nemzetközi szerződések a közösségi jogban | 216 |
| Az EK Szerződésben megjelenő szerződéskötési jogosultságok | 216 |
| Beleértett külső hatáskörök | 218 |
| Kit köteleznek a Közösség által vállalt kötelezettségek? | 219 |
| A nemzetközi szerződések helye a közösségi jogi hierarchiában | 220 |
| Vegyes szerződések | 221 |
| A tagállamok által kívülállókkal kötött nemzetközi szerződések és a közösségi jog | 222 |
| Jogelvek | 224 |
| Jogi alapelvek a közösségi jogban | 224 |
| A demokrácia és a jogállamiság elve az Európai Unióról szóló szerződésben | 225 |
| Az arányosság elve a közösségi jogban | 226 |
| Alapvető emberi jogok mint általános jogelvek az Európai Bíróság gyakorlatában | 233 |
| Az általános jogelvek és az emberi jogok az intézmények, illetve a tagállamok dokumentumaiban | 237 |
| Az Európai Unió Alapjogi Chartája | 239 |
| Döntéshozatali eljárások az Európai Közösségben | 241 |
| A klasszikus eljárás | 241 |
| A Tanács és a Bizottság - az Európai Parlament nélkül eljárva - döntenek | 242 |
| A kooperációs eljárás (a Szerződés 252. cikke szerinti eljárás) | 242 |
| Az együttdöntési eljárás (a Szerződés 251. cikke szerinti eljárás) | 243 |
| Az egyetértési eljárás | 244 |
| A Bizottság delegált hatáskörben, egyedül dönt - az úgynevezett comitology | 245 |
| Az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében történő magyar részvétel kormányzati előkészítése és képviselete | 247 |
| A magyar álláspont kialakításában részt vevő szervek | 247 |
| A magyar álláspont kialakításának rendje | 248 |
| A magyar álláspont képviselete | 250 |
| Az Országgyűlés és a Kormány közötti egyeztetési eljárás az európai uniós ügyekben | 250 |
| A nemzeti parlamentnek az uniós döntéshozatalban való részvételének megítélése az Európai Alkotmánytervezetben | 252 |
| A közösségi jog közvetlen hatálya | 253 |
| Bevezetés | 255 |
| Az elv kimondása, a Van Gend en Loos eset | 257 |
| A közvetlen hatály feltételei | 260 |
| A Szerződés rendelkezéseinek közvetlen hatálya | 263 |
| A másodlagos jog közvetlen hatálya | 266 |
| A rendeletek | 266 |
| A határozatok | 266 |
| Az irányelvek | 267 |
| Az állam fogalmának kitágítása az Európai Bíróság ítéleteiben | 269 |
| A Marshall ügy | 270 |
| A Constanzo ügy | 271 |
| A Foster v. British Gas ügy | 272 |
| A közvetett hatály | 273 |
| Közvetlen hatály háromoldalú jogviszonyban | 277 |
| A Közösség által kötött nemzetközi szerződések közvetlen hatálya | 279 |
| A tagállamok kártérítési felelőssége a közösségi jog megsértésével okozott kárért | 282 |
| Az irányelvek nem implemenetálásával okozott kárért viselt tagállami kártérítési felelősség, az úgynevezett Francovich-elv | 282 |
| A tagállamok által a közösségi jog megsértésével megánszemélyeknek okozott kárért viselt kártérítési felelősség | 284 |
| A közösségi jog elsőbbsége a tagállami joggal szemben | 295 |
| Az elv lényege | 297 |
| A közösségi jog elsőbbségének kimondása | 298 |
| Mi történik a "nem alkalmazott" tagállami jogszabállyal? | 298 |
| Az elsőbbség terjedelme | 299 |
| Az elv kibontakozása az Európai Bíróság esetjogában | 299 |
| A Simmenthal ügy | 301 |
| Az elsőbbség kimondása az Alkotmánytervezetben | 304 |
| Az elsőbbség befogadása a tagállami jogrendszerek oldaláról | 304 |
| Olaszország fenntartásai | 305 |
| Német ellenállás a közösségi jog feltétlen elsőbbségével szemben | 306 |
| Franciaország | 314 |
| A tagállami jogrendszerek és közösségi jogrend - az alkotmányossági vita | 316 |
| A Magyar Alkotmány "Európai Unió klauzálja", a csatlakozási szerződés kihirdetése | 317 |
| A közösségi jogon alapuló igények érvényesítése a tagállami bíróságokon | 318 |
| Korai fejlemények | 319 |
| A Marshall (II) ügy | 321 |
| Az egyenértékűség elve az Edis ügyben | 324 |
| A tagállamok közösségi jogsértésével szembeni kikényszerítési eljárások | 327 |
| Bevezetés | 329 |
| A Bizottságnak a Szerződés 226. (169.) cikkében foglalt eljárása | 329 |
| A tagállami jogsértés megismerése | 332 |
| Az eljárás menete | 333 |
| A Bizottság által kezdeményezett jogsértési eljárás koordinációs rendszerei | 342 |
| A tagállamok más tagállamok közösségi jogsértésének megállapítására irányuló keresete, a Szerződés 227. (170.) cikke szerinti eljárás | 343 |
| Egy speciális eljárás | 344 |
| Az előzetes döntési eljárás | 347 |
| Bevezetés | 349 |
| Az előzetes döntési eljárások a Szerződés szövegében | 350 |
| Az eredeti előzetes döntési eljárás | 352 |
| A bírói szerv fogalma a 234. cikkben | 352 |
| Milyen tárgyban lehet előzetes döntést kérni? | 355 |
| Az előzetes döntés természete, joghatása | 356 |
| Melyik bíróság köteles az Európai Bírósághoz fordulni? | 359 |
| Mikor nem köteles a tagállami bíró az Európai Bírósághoz fordulni? Az Acte clair doktrína | 359 |
| Mikor forduljon a tagállami bíró az Európai Bírósághoz? | 362 |
| Jogértelmezés vagy jogalkalmazás? | 364 |
| Minden feltett kérdésre válaszolnia kell-e a Bíróságnak? | 365 |
| Az érvényesség vizsgálata a 234. cikk keretében | 371 |
| Az előzetes döntés joghatása | 373 |
| Az ítélet melyik része kötelező? | 373 |
| Az érvénytelenséget megállapító előzetes döntés (quasi erga omnes hatály) | 374 |
| Az értelmezési előzetes döntések joghatása | 375 |
| Az időbeli hatály | 375 |
| Összesített adatok az előzetes döntéskérésekről 1998-cal bezárólag | 377 |
| Az Európai Bíróság Iránymutatása a tagállami bíróságok számára az előzetes döntéskérés tárgyában | 379 |
| Előzetes döntéshozatal a magyar jogban | 382 |
| A 2003. évi XXX. törvény | 382 |
| A közössségi jogi aktusok bírósági felülvizsgálata - a megsemmisítési eljárás | 385 |
| Bevezetés | 387 |
| A megtámadható aktusok | 387 |
| A keresetindításra jogosultak (locus standi) meghatározása | 388 |
| Újabb joggyakorlat a rendeletek nem privilegizált keresetindításra jogosultak kérelmére történő felülvizsgálata tekintetében | 390 |
| A keresetindításra nyitva álló határidő | 407 |
| Az érvénytelenség jogalapja | 409 |
| Megsemmisítési (érvénytelenítési) eljárás az Unió II. és III. pillérében | 412 |
| A mulasztással elkövetett jogsértés | 412 |
| Keresetindításra jogosultak | 413 |
| A Közösség magánjogi felelőssége | 416 |
| A Közösség szerződésen alapuló felelőssége | 416 |
| A Közösség felelőssége az által szerződésen kívül okozott kárért | 419 |
| A kártérítési felelősség elévülése | 424 |
| A belső piac joga | 425 |
| Bevezetés | 427 |
| Az áruk szabad mozgása | 428 |
| A vámunió, a vámok és a vámokkal egyenértékű intézkedések tilalma | 428 |
| A diszkriminatív adóztatás tilalma | 433 |
| A mennyiségi korlátozások és a velük azonos hatású intézkedések tilalma | 437 |
| Az export mennyiségi korlátozása és a vele azonos hatású intézkedések tilalma | 458 |
| A letelepedés szabadsága | 459 |
| A letelepedés (vállalkozás) szabadság (joga) a Szerződésben | 459 |
| Az "önfoglalkoztatók" letelepedése | 460 |
| A letelepedés szabadsága a vállalatok tekintetében | 467 |
| A Közösség "társasági joga" | 473 |
| A munkavállalók szabad mozgása, a személyek szabad mozgása | 476 |
| A közvetett diszkrimináció | 477 |
| A nem diszkriminatív korlátozások a munkavállalók szabad mozgása terén | 478 |
| A 39. cikk "végrehajtását" szolgáló másodlagos jogalany legfontosabb elemei | 482 |
| A Tanács 68/360/EGK irányelve és a munkát keresők | 484 |
| A Tanács 1612/68/EGK rendelete a munkavállalók és családtagjaik szabad költözéséről | 485 |
| Kivételek a munkavállalók (személyek) aszabad mozgásának biztosítása alól | 486 |
| A munkavállalás szabadsága alóli speciális kivétel: az állami alkalmazás | 489 |
| A tanulókra és a megfelelő anyagiakkal rendelkezőkre történő kiterjesztés | 490 |
| Tartózkodási jog a foglalkoztatás befejezése után | 491 |
| A személyek szabad mozgása az Amszterdami Szerződést követően | 492 |
| 2004/38/EK irányelv az Unió polgárainak és családtagjainak a tagállamok területén történő szabad mozgásához és tartózkodásához való jogáról | 493 |
| A szolgáltatásnyújtás szabadsága | 498 |
| A szabadság meghatározása és a szolgáltatás fogalma a Szerződésben | 498 |
| Kire vonatkozik a szabadság? | 500 |
| A szabadság tartalma | 501 |
| A szolgáltatás igénybevételének szabadsága | 502 |
| A szolgáltatásnyújtás tagállami korlátozásának feltételei | 505 |
| A tőkemozgások és a fizetések szabadsága | 510 |
| A tőkemozgások | 510 |
| Kivételek a tőkemozgások korlátozásának tilalma alól | 516 |
| Jogharmonizáció | 521 |
| A közösségi jogharmonizáció módszerei | 522 |
| A jogharmonizációt segítő további eszközök | 524 |
| A jogharmonizáció joga a közös piac, illetve az egységes belső piac terén | 524 |
| A jogharmonizáció megváltozott stratégiája az Egységes Európai Okmány (a Bizottság Fehér Könyve) nyomán | 527 |
| A jogharmonizáció határa az Európai Bíróság esetjogában (a Tabacco ügy) | 529 |
| Magyarország közösségi jogharmonizációja | 533 |
| A vállalkozásokra vonatkozó versenyjogi szabályok | 541 |
| Bevezetés az Európai Közösség versenyjogába | 543 |
| Az EK versenyjog forrásai | 543 |
| Az EK versenypolitika és versenyjog sajátosságai, céljai | 546 |
| A versenykorlátozó megállapodások és egyeztetett gyakorlatok tilalma | 551 |
| A vállalkozás fogalma az EK versenyjogban | 553 |
| Az elkövetési magatartások | 559 |
| Alkalmasság a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására | 566 |
| A közös piaci verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása, mint cél vagy hatás | 569 |
| Az érzékelhetőség szabálya - csekély jelentőségű megállapodások | 583 |
| A magánjogi jovkövetkezmények | 588 |
| A tilalom alóli mentesülés | 591 |
| Az erőfölénnyel való visszaélés tilalma | 598 |
| Bevezetés | 598 |
| Az érintett piac meghatározása | 599 |
| A gazdasági erőfölény | 609 |
| A visszaélésszerű magatartás | 611 |
| Egy speciális téma: az együttes gazdasági erőfölénnyel való visszaélés | 632 |
| Az antitröszteljárás | 634 |
| A közösségi versenyjog centrális szintű alkalmazása | 634 |
| A közösségi versenyjog decentralizált, tagállami szintű alkalmazása | 664 |
| Az antitröszteljárás modernizációja | 669 |
| A vállalkozások közötti összefonódások közösségi ellenőrzése | 682 |
| Az összefonódás meghatározása | 683 |
| A közös vállalatok alapításának versenyjogi megítéléséről röviden | 686 |
| A közösségi léptékű összefonódás | 689 |
| A közösségi léptékű összefonódások megítélésének szempontjai | 691 |
| Eljárásjogi kérdések | 692 |
| Az összefonódások versenykorlátozó hatása | 702 |
| Egy speciális témakör: az együttes erőfölényes helyzetek (kollektív dominancia) kialakulásának megelőzése | 717 |
| A bizottsági határozatok bírósági felülvizsgálata és a bizottsági gyakorlat | 722 |
| A tagállamokra vonatkozó versenyjogi szabályok | 725 |
| A közvállalozásokra vonatkozó szabályozás | 727 |
| A közösségi versenyjog alkalmazása a középvállalkozásokra és a meghatározott típusú egyéb vállalkozásokra | 728 |
| A versenyszabályok alkalmazásának kötelezettsége alóli kivétel | 733 |
| Az együttes magatartásának megítélése a 10., 81., 82. és 83. cikkek együttes értelmezése alapján | 736 |
| Az állami támogatások közösségi jogi megítélése | 740 |
| Az Európai Közösséget alapító Szerződésnek az állami támogatások tilalmára vonatkozó rendelkezései | 740 |
| A megengedhető állami támogatások | 758 |
| Eljárásjog | 768 |
| Statisztika | 779 |
| Az állami támogatási jog jelentősége és modernizációja | 779 |
| Néhány közös politika | 781 |
| Bevezetés | 783 |
| A közös külkereskedelem-politika | 784 |
| A 133. (113.) cikk | 784 |
| Autonóm import- és exportszabályozás | 787 |
| Antidömping vámok és kiegyenlítő vámok | 789 |
| A kereskedelem akadályozásáról szóló rendelet | 790 |
| A Közösség által életbe léptetett gazdasági szankciók | 791 |
| Az Európai Közösség fejlesztési politikája | 792 |
| A közös mezőgazdasági politika | 795 |
| A közös mezőgazdasági politika célja, hatóköre, eszközei | 796 |
| A közös mezőgazdasági politika reformjai | 802 |
| Jogviták a mezőgazdasági támogatások kapcsán | 804 |
| A közös környezeti politika | 806 |
| A környezetvédelmi akcióprogramok | 806 |
| A környezeti jog vázlata | 808 |
| A környezeti politika finanszírozása | 811 |
| A másodlagos jog | 811 |
| Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség | 814 |
| A közös költségvetés | 814 |
| A költségvetés története | 815 |
| Az Agenda 2000 és az új pénzügyi terv (2000-2006) | 816 |
| A költségvetés egyes bevételei | 817 |
| A költségvetés kiadásai | 818 |
| A költségvetési jog alapjai | 821 |
| A költségvetési eljárás | 827 |
| A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése | 829 |
| A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme | 831 |
| A Közös Kül- és Biztonságpolitika és a Belügyi és igazságszolgáltatási együttműködés finanszírozása | 833 |
| Az Európai Közösség strukturális politikája | 833 |
| A regionális politika eszközei | 833 |
| A strukturális politika jogi szabályozása | 837 |
| A strukturális politika alapelvei | 838 |
| A strukturális politika működésének rendje | 839 |
| A strukturális politika értékelése | 841 |
| Strukturális politika a gyakorlatban | 841 |
| Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája - az Unió második pillére, az Európai Unióról szóló szerződés V. Címe | 843 |
| A KKBP előzményei, céljai | 845 |
| A KKBP működése | 846 |
| A KKBP képviselete | 847 |
| A döntéshozatal módja | 848 |
| Az Európai Parlament és a Bizottság a KKBP-ben | 849 |
| Az Európai Bíróság közvetett kontrollja a KKBP terén | 850 |
| Szorosabb együttműködés a KKBP terén a Nizzai Szerződés értelmében | 851 |
| A KKBP a gyakorlatban | 852 |
| A közös védelmi politika felé | 852 |
| A közös biztonság- és védelmi politika | 853 |
| Az Európai Biztonsági Stratégia | 854 |
| Az Európai Védelmi Ügynökség | 855 |
| Az Európai Alkotmánytervezet a közös biztonság- és védelmi politikáról | 855 |
| Dereguláció a személyek mozgása terén - az Unió harmadik pillére és az EK Szerződés IV. Címe | 859 |
| Bevezetés | 861 |
| Az együttműködés fejlődése | 861 |
| A Schengeni megállapodás | 862 |
| Az EK Szerződés IV. Címe. Vízum, menekültügy, bevándorlás, és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikák | 864 |
| Döntéshozatal a IV. Címben | 868 |
| Az Európai Bíróság hatásköre a IV. Cím tekintetében | 869 |
| Az Európai Unió harmadik pillére | 869 |
| Az Europol | 870 |
| Együttműködés az igazságszolgáltatási szervek között | 872 |
| Döntéshozatal a harmadik pillérben (EU 34. cikk) | 874 |
| Megerősített együttműködés a harmadik pillérben | 874 |
| Tárgyszójegyzék | 877 |
| Jogesetmutató | 893 |
| Irodalomjegyzék | 929 |
Folytatás Microsoft-tal