Előszó | 25 |
Rövidítések jegyzéke | 27 |
Az európai integrációs szervezet fejlődése - elmélyülés és kibővülés | 29 |
Bevezetés | 31 |
A Közösségek létrejötte | 31 |
Közvetlen előzmények | 31 |
Az Európai Szén- és Acélközösség létrejötte | 33 |
Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség létrehozása | 36 |
Egy kitérő: a KGST szervezeti-jogi viszonyainak váza | 38 |
Célkitűzések | 38 |
A KGST feladati | 39 |
A KGST szervezeti felépítése | 39 |
A KGST mint nemzetközi szervezet döntéseinek jogi formái | 40 |
Az érdekeltség elve | 41 |
Az egyenlő képviselet elve | 41 |
A Hatok Európájától a Tizenkettek Európájáig | 42 |
A Luxemburgi kompromisszum | 42 |
A külpolitikai kooperáció létrejötte | 44 |
Az első kibővülés | 44 |
A déli kibővülés | 45 |
Az Egységes Okmánytól az Uniós Szerződés felülvizsgálatáig | 45 |
Az Egységes Európai Okmány | 45 |
A Maastrichti Szerződés | 48 |
Az Unió kibővülése a "maradék EFTA" államokkal - Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozása | 56 |
Az Amszterdami Szerződés | 57 |
Újabb kibővülés előtt | 61 |
A Nizzai Szerződés | 62 |
Az Unió és az Európai Közösségek célkitűzései és feladatai | 63 |
Az Unió célkitűzései | 64 |
Az Európai Közösség célkitűzései | 64 |
Az Európai Közösség tevékenységei | 64 |
Az intézményrendszer | 67 |
Bevezetés | 69 |
Az Európai Tanács | 70 |
Az Európai Tanács összetétele és működése | 70 |
Az Európai Tanács feladatai | 71 |
Egy hibrid szerv: Az állam- és/vagy kormányfői össztestületű Tanács | 73 |
Az Európai Közösségek inétzményei | 73 |
Az Európai Unió Tanácsa, vagy röviden: a Tanács | 74 |
A Bizottság | 82 |
Az Európai Parlament | 90 |
Az Európai Bíróság | 97 |
A Számvevőszék | 125 |
Intézménynek nem minősülő szervek | 129 |
A Gazdasági és Szociális Bizottság | 129 |
A Régiók Bizottsága | 130 |
Az Európai Beruházási Bank | 131 |
A Monetáris Unió intézményi aspektusa | 132 |
A Központi Bankok Európai Rendszerének felépítése, feladatai | 133 |
Az Európai Központi Bank | 134 |
A KBER és az EKB függetlensége | 138 |
A Monetáris Unió külső viszonyai | 141 |
Jogforrások - jogalkotás - döntéshozatal | 143 |
Bevezetés | 145 |
Az elsődleges közösségi jogok | 145 |
Az alapító szerződések (alapszerződések) | 145 |
Az alapszerződések módosítása | 147 |
A csatlakozási szerződések | 148 |
Az alapszerződések tartalma | 149 |
Az alapszerződések területi hatálya | 150 |
A másodlagos közösségi jog | 150 |
A másodlagos - az intézmények által alkotott - közösségi jogi aktusokkal szemben támasztott általános követelmények | 151 |
A rendelet | 157 |
A határozat | 159 |
Az irányelv | 160 |
A vélemények és az ajánlások | 164 |
Az EKB által kibocsátott aktusok | 164 |
Az intézmények (szervek) belső eljárási szabályzatai | 165 |
A Szerződésben nem említett aktusok | 166 |
Formális aktusok az Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikája (az Unió II. pillére) terén | 167 |
Formális aktusok a bűnügyi téren folytatott rendőrségi és igazságszolgáltatási együttműködése (az Unió III. pillére) terén | 168 |
A nemzetközi szerződések a közösségi jogban | 168 |
Az EK Szerződésben megjelenő szerződéskötési jogosultságok | 169 |
Beleértett külső hatáskörök | 171 |
Kit köteleznek a Közösség által vállalt kötelezettségek? | 172 |
A nemzetközi szerződések helye a közösségi jogi hierarchiában | 172 |
Vegyes szerződések | 174 |
Jogelvek | 174 |
Jogi alapelvek a közösségi jogban | 174 |
A demokrácia és a jogállamiság elve az Európai Unióról szóló szerződésben | 175 |
Alapvető emberi jogok mint általános jogelvek az Európai Bíróság gyakorlatában | 176 |
Az általános jogelvek és az emberi jogok az intézmények, illetve a tagállamok dokumentumaiban | 181 |
Az Európai Unió Alapjogi Kartája | 182 |
Az arányosság elve a közösségi jogban | 184 |
Döntéshozatali eljárások az Európai Közösségben | 190 |
A kklasszikus eljárás | 190 |
A Tanács és a Bizottság - az Európai Parlament nélkül eljárva - döntenek | 191 |
A kooperációs eljárás (a Szerződés 252. cikke szerinti eljárás) | 191 |
Az együttdöntési eljárás (a Szerződés 251. cikke szerinti eljárás) | 192 |
Az egyetértési eljárás | 193 |
A Bizottság delegált hatáskörben, egyedül dönt - az úgynevezett comitology | 194 |
A tagállami szervek hozzájárulása a közösségi döntéshozatalhoz - Franciaország példája | 196 |
A közösségi jog közvetlen hatálya | 199 |
Bevezetés | 201 |
Az elv kimondása, a Van Gend en Loos eset | 202 |
A közvetlen hatály feltételei | 205 |
A Szerződés rendelkezéseinek közvetlen hatálya | 208 |
A másodlagos jog közvetlen hatálya | 210 |
A rendeletek | 210 |
A határozatok | 210 |
Az irányelvek | 211 |
Az állam fogalmának kitágítása az Európai Bíróság ítéleteiben | 214 |
A Marshall ügy | 214 |
A Constanzo ügy | 215 |
A Foster v. British Gas ügy | 216 |
A közvetett hatály | 217 |
Közvetlen hatály háromoldalú jogviszonyban | 221 |
A Közösség által kötött nemzetközi szerződések közvetlen hatálya | 223 |
A tagállamok kártérítési felelőssége a közösségi jog megsértésével okozott kárért | 227 |
Az irányelvek nem implemenetálásával okozott kárért viselt tagállami kártérítési felelősség, az úgynevezett Francovich-elv | 227 |
A tagállamok által a közösségi jog megsértésével megánszemélyeknek okozott kárért viselt kártérítési felelősség | 230 |
A közösségi jog elsőbbsége a tagállami joggal szemben | 233 |
Az elv lényege | 235 |
A közösségi jog elsőbbségének kimondása | 236 |
Mi történik a "nem alkalmazott" tagállami jogszabállyal? | 236 |
Az elsőbbség terjedelme | 237 |
Az elv kibontakozása az Európai Bíróság esetjogában | 237 |
A Simmenthal ügy | 239 |
Az elsőbbség befogadása a tagállami jogrendszerek oldaláról | 241 |
Olaszország fenntartásai | 242 |
Német ellenállás a közösségi jog feltétlen elsőbbségével szemben | 244 |
Franciaország | 251 |
A tagállami jogrendszerek és közösségi jogrend - az alkotmányossági vita | 253 |
A tagállamok közösségi jogsértésével szembeni kikényszerítési eljárások | 255 |
Bevezetés | 257 |
A Bizottságnak a Szerződés 226. (169.) cikkében foglalt eljárása | 257 |
A tagállami jogsértés megismerése | 259 |
Az eljárás menete | 259 |
A Bizottság által kezdeményezett jogsértési eljárás koordinációs rendszerei | 267 |
A tagállamok más tagállamok közösségi jogsértésének megállapítására irányuló keresete, a Szerződés 227. (170.) cikke szerinti eljárás | 268 |
Egy speciális eljárás | 269 |
Az előzetes döntési eljárás | 271 |
Bevezetés | 273 |
Az előzetes döntési eljárások a Szerződés szövegében | 274 |
Az eredeti előzetes döntési eljárás | 275 |
A bírói szerv fogalma a 234. cikkben | 276 |
Milyen tárgyban lehet előzetes döntést kérni? | 278 |
Az előzetes döntés természete, joghatása | 279 |
Melyik bíróság köteles az Európai Bírósághoz fordulni? | 282 |
Mikor nem köteles a tagállami bíró az Európai Bírósághoz fordulni? Az Acte clair doktrína | 283 |
Mikor forduljon a tagállami bíró az Európai Bírósághoz? | 285 |
Jogértelmezés vagy jogalkalmazás? | 286 |
Minden feltett kérdésre válaszolnia kell-e a Bíróságnak? | 287 |
Az érvényesség vizsgálata a 234. cikk keretében | 292 |
Összesített adatok az előzetes döntéskérésekről 1998-cal bezárólag | 294 |
Az Európai Bíróság Iránymutatása a tagállami bíróságok számára az előzetes döntéskérés tárgyában | 296 |
A közössségi jogi aktusok bírósági felülvizsgálata - a megsemmisítési eljárás | 299 |
Bevezetés | 301 |
A megtámadható aktusok | 302 |
A keresetindításra jogosultak (locus standi) meghatározása | 303 |
Újabb joggyakorlat a rendeletek nem privilegizált keresetindításra jogosultak kérelmére történő felülvizsgálata tekintetében | 307 |
A keresetindításra nyitva álló határidő | 310 |
Az érvénytelenség jogalapja | 310 |
Az érvénytelenség megállapításának konzekvenciái | 312 |
A mulasztással elkövetett jogsértés | 313 |
Keresetindításra jogosultak | 314 |
Megsemmisítési (érvénytelenítési) eljárás az Unió III. (Belügyi és Igazságszolgáltatási Együttműködés) pillérében | 316 |
A Közösségi felelőssége az általa szerződésen kívül okozott kárért | 317 |
A jogi hatás kiváltására alkalmas aktusokkal okozott kártérítési felelősség | 318 |
A Közösség felelőssége jogszerű aktusával okozott kárért | 321 |
A belső piac joga | 323 |
Bevezetés | 325 |
Az áruk szabad mozgása | 326 |
A vámunió, a vámok és a vámokkal egyenértékű intézkedések tilalma | 326 |
A diszkriminatív adóztatás tilalma | 331 |
A mennyiségi korlátozások és a velük azonos hatású intézkedések tilalma | 335 |
Az export mennyiségi korlátozása és a vele azonos hatású intézkedések tilalma | 349 |
A letelepedés szabadsága | 350 |
A letelepedés (vállalkozás) szabadság (joga) a Szerződésben | 350 |
Az "önfoglalkoztatók" letelepedése | 351 |
A letelepedés szabadsága a vállalatok tekintetében | 358 |
A Közösség "társasági joga" | 362 |
A munkavállalók szabad mozgása, a személyek szabad mozgása | 365 |
A közvetett diszkrimináció | 365 |
A nem diszkriminatív korlátozások a munkavállalók szabad mozgása terén | 366 |
A 39. cikk "végrehajtását" szolgáló másodlagos jogalany legfontosabb elemei | 370 |
A Tanács 68/360/EGK irányelve és a munkát keresők | 371 |
A Tanács 1612/68/EGK rendelete a munkavállalók és családtagjaik szabad költözéséről | 372 |
Kivételek a munkavállalók (személyek) aszabad mozgásának biztosítása alól | 374 |
A munkavállalás szabadsága alóli speciális kivétel: az állami alkalmazás | 377 |
A tanulókra és a megfelelő anyagiakkal rendelkezőkre történő kiterjesztés | 378 |
Tartózkodási jog a foglalkoztatás befejezése után | 379 |
A személyek szabad mozgása az Amszterdami Szerződést követően | 380 |
A szolgáltatásnyújtás szabadsága | 380 |
A szabadság meghatározása és a szolgáltatás fogalma a Szerződésben | 380 |
Kire vonatkozik a szabadság? | 382 |
A szabadság tartalma | 382 |
A szolgáltatás igénybevételének szabadsága | 383 |
A szolgáltatásnyújtás tagállami korlátozásának feltételei | 386 |
A tőkemozgások és a fizetések szabadsága | 389 |
A tőkemozgások | 389 |
A tőkemozgások közvetlen korlátozása | 395 |
A tőkemozgások közvetett korlátozása | 397 |
Jogharmonizáció | 397 |
A közösségi jogharmonizáció módszerei | 398 |
A jogharmonizációt segítő további eszközök | 400 |
A jogharmonizáció joga a közös piac, illetve az egységes belső piac terén | 401 |
A jogharmonizáció megváltozott stratégiája az Egységes Európai Okmány (a Bizottság Fehér Könyve) nyomán | 404 |
A jogharmonizáció határa az Európai Bíróság esetjogában (a Tabacco ügy) | 405 |
Magyarország közösségi jogharmonizációja | 409 |
Versenyjog | 415 |
Bevezetés az EK versenyjogban | 417 |
Az EK versenyjog forrásai | 417 |
Az EK versenypolitika és versenyjog sajátosságai | 420 |
Nemzetközi versenyjog - EK versenyjog | 424 |
A versenykorlátozó megállapodások és egyeztetett gyakorlatok tilalma | 426 |
A vállalkozás fogalma az EK versenyjogban | 428 |
Az elkövetési magatartások | 433 |
Alkalmasság a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására | 439 |
A közös piaci verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása, mint cél vagy hatás | 442 |
Csekély jelentőségű megállapodások, a "de minimis" szabály | 451 |
A semmisség | 454 |
A mentesítés fajtái | 456 |
Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma | 460 |
Bevezetés | 461 |
A releváns piac meghatározása | 462 |
A gazdasági erőfölény | 465 |
A visszaélésszerű magatartás | 467 |
Egy speciális téma: az együttes gazdasági erőfölénnyel való visszaélés | 478 |
Az állami vállalatokra vonatkozó szabályok | 480 |
Az állami vállalatokra és meghatározott típusú egyéb vállalatokra is alkalmazni kell a versenyjogot | 480 |
A versenyszabályok alkalmazásának kötelezettsége alóli kivételek | 484 |
Az állam magatartásának megítélése a 10., 81., 82. és 28. cikkek együttes értelmezése alapján | 487 |
A Szerződés 81. és 82. cikkével kapcsolatos eljárás | 488 |
A közösségi versenyjog centrális szintű alkalmazása | 489 |
A közösségi versenyjog decentralizált, tagállami szintű alkalmazása | 512 |
Az eljárás modernizálására vonatkozó javaslat | 522 |
A vállalkozások közötti koncentrációk közösségi ellenőrzése | 526 |
A koncentráció fogalma | 526 |
A közös vállalatok alapításának versenyjogi megítéléséről röviden | 529 |
A közösségi dimenziójú koncentrációk | 531 |
A közösségi dimenziójú koncentrációk megítélésének szempontjai | 533 |
Eljárásjogi kérdések | 534 |
Néhány rövid példa koncentrációk megítélésére | 542 |
Egy speciális témakör: az együttes erőfölényes helyzetek (kollektív dominancia) kialakulásának megelőzése | 545 |
Az állami támogatások közösségi jogi megítélése | 550 |
Az Európai Közösséget alapító Szerződésnek az állami támogatások tilalmára vonatkozó rendelkezései | 550 |
A megengedhető állami támogatások | 559 |
Eljárásjog | 567 |
Statisztika | 575 |
Néhány közös politika | 577 |
Bevezetés | 579 |
A közös külkereskedelem-politika | 580 |
A 133. (113.) cikk | 580 |
Autonóm import- és exportszabályozás | 583 |
Az export | 583 |
Antidömping vámok és kiegyenlítő vámok | 584 |
A kereskedelem akadályozásáról szóló rendelet | 585 |
A Közösség által életbe léptetett gazdasági szankciók | 586 |
A közös mezőgazdasági politika | 586 |
A közös mezőgazdasági politika célja, hatóköre, eszközei a Szerződésben | 587 |
A közös környezeti politika | 593 |
A környezetvédelmi akcióprogramok | 594 |
A környezeti jog vázlata | 595 |
A környezeti politika finanszírozása | 598 |
A másodlagos jog | 598 |
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség | 600 |
A magyar környezeti jog és az EK környezeti előírásai | 600 |
A közös költségvetés | 601 |
A költségvetés története | 601 |
Az Agenda 2000 és az új pénzügyi terv (2000-2006) | 603 |
A költségvetés egyes bevételei | 604 |
A költségvetés kiadásai | 605 |
A költségvetési jog alapjai | 608 |
A költségvetési eljárás | 610 |
A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése | 611 |
A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme | 613 |
A Közös Kül- és Biztonságpolitika és a Belügyi és igazságszolgáltatási együttműködés finanszírozása | 614 |
Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája - az Unió második pillére, az Európai Unióról szóló szerződés V. Címe | 617 |
A KKBP előzményei, céljai | 619 |
A KKBP működése | 620 |
A KKBP képviselete | 621 |
A döntéshozatal módja | 622 |
Az Európai Parlament és a Bizottság a KKBP-ben | 623 |
Az Európai Bíróság közvetett kontrollja a KKBP terén | 624 |
Szorosabb együttműködés a KKBP terén a Nizzai Szerződés értelmében | 625 |
A KKBP a gyakorlatban | 626 |
A közös védelmi politika felé | 626 |
A Nyugat-Európai unió | 626 |
A NYEU szervei | 627 |
A csatlakozás előtt álló társult közép- és kelet-európai országok viszonya a KKBP-hoz | 628 |
Dereguláció a személyek mozgása terén - az Unió harmadik pillére és az EK Szerződés IV. Címe | 629 |
Bevezetés | 631 |
Az együttműködés fejlődése | 631 |
A Schengeni megállapodás | 632 |
Az EK Szerződés IV. Címe. Vízum, menekültügy, bevándorlás, és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikák | 634 |
Döntéshozatal a IV. Címben | 637 |
Az Európai Bíróság hatásköre a IV. Cím tekintetében | 637 |
Az Európai Unió harmadik pillére | 638 |
Az Europol | 639 |
Együttműködés az igazságszolgáltatási szervek között | 640 |
Döntéshozatal a harmadik pillérben (EU 34. cikk) | 641 |
A Nizzai Szerződés újításai | 642 |
A szorosabb együttműködés a harmadik pillérben | 642 |
Jogesetmutató | 645 |
Irodalomjegyzék | 669 |