Büntető eljárásjog

Tartalom

Előszó 15
Előszó a második kiadáshoz 16
Előszó a harmadik kiadáshoz 17
1. A büntetőeljárás alapfogalmai, a magyar büntető eljárásjogi törvény elvei és rendszere 19
1.1. A büntetőeljárás és a büntető eljárásjog fogalma 19
1.2. A büntető eljárásjog kialakulásának, önállósodásának szakaszai 20
1.2.1. A büntető eljárásjog, mint önálló tudomány és stúdium 20
1.2.2. Nézetek az anyagi jog és az eljárásjog viszonyáról 21
1.3. A büntető eljárásjog forrásai 21
1.4. A büntető eljárásjog kapcsolata más jogágakkal 23
1.5. A büntető eljárásjog hatálya és értelmezése 24
1.6. A büntetőeljárás rendszerei 25
1.6.1. Vádelv, nyomozó elv, vegyes rendszer 25
1.6.2. Az eljárás klasszikus rendszerei ún. „tiszta" mivoltukban 26
1.6.3. A kompromisszum 26
1.6.4. Nemzetközi tendenciák a büntető eljárásjog területén 28
1.7. Az 1998. évi XIX. törvény felépítése 29
2. A magyar büntetőeljárás történeti vázlata 31
2.1. A korai középkor bűnvádi perjoga 31
2.2. A Tripartitumtól az első kódexig 32
2.3. A Bűnvádi Perrendtartás (1896. évi XXXIII. tc.) és a kor igazságügyi szervezete 35
2.4. A II. világháború utáni fejlődés 37
2.5. Az új büntetőeljárási kódex koncepciója és előkészületei 38
3. A büntetőeljárás alapelvei 40
3.1. Az alapelvek fogalma és csoportosítása 40
3.1.1. A hivatalból történő eljárás elve 42
3.1.1.1. A büntetőeljárás megindításának feltételei 43
3.1.2. Jog a (tisztességes) bírósági eljáráshoz és a jogorvoslati jog 44
3.1.3. Az eljárási feladatok megoszlása és a vádelv 45
3.1.4. Az ártatlanság vélelme és a kapcsolódó elvek 45
3.1.5. A védelem joga 47
3.1.6. A büntetőjogi felelősség önálló elbírálása 48
3.1.7. Az anyanyelv használatának joga 48
4. A büntetőeljárás alanyai 50
4.1. Néhány elvi kérdés az alanyok és csoportosításuk kapcsán 50
4.1.1. A büntetőeljárási jogviszonyok és eljárási cselekmények 51
4.1.2. Az eljárási cselekmények fontosabb alaki szabályai 52
4.1.3. Az alanyok jogképessége és cselekvőképessége 57
4.2. A bíróság 58
4.2.1. A bírói szervezet, az eljáró bíróságok 58
4.2.2. A bíróság összetétele 61
4.2.3. A bíróság hatásköre, illetékessége, a kizárás 61
4.2.4. A Nemzetközi Büntetőbíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága 65
4.3. Az ügyész 68
4.3.1. Az ügyész feladatai 68
4.3.2. Az ügyész hatásköre, illetékessége és kizárása 68
4.4. A nyomozó hatóságok 68
4.5. A hivatásos alanyokat érintő kizárási szabályok vázlata 71
4.6. A büntetőeljárás „individuális" alanyai 72
4.6.1. A terhelt 73
4.6.1.1. A terhelt jogai 73
4.6.1.2. A terhelt kötelességei 74
4.6.2. A védő és a védelem 74
4.6.2.1. Történeti áttekintés 74
4.6.2.2. A védő és védelem a nemzetközi egyezményekben 76
4.6.2.3. A védő szerepe és helyzete a büntetőeljárásban 77
4.6.2.4. A védői jogok gyakorlásának feltétele, a meghatalmazás vagy kirendelés 78
4.6.2.4.1. Meghatalmazás 78
4.6.2.4.2. Kirendelés 79
4.6.2.5. A védő jogai 81
4.6.2.5.1. Jelenlét joga 82
4.6.2.5.2. Kérdezés joga 83
4.6.2.5.3. Kapcsolat a terhelttel 83
4.6.2.5.4. Indítványtételi jog 84
4.6.2.5.5. Rendes és rendkívüli perorvoslatokhoz való jog 84
4.6.2.5.6. A védői munka eredményességét biztosító egyéb jogosítványok 85
4.6.2.6. A védő kötelezettségei 86
4.6.2.6.1. Hatósági jogok a védővel szemben 87
4.6.2.7. Tanulságos döntések a védő tevékenységét érintő bírói gyakorlatból 87
4.6.3. A sértett 88
4.6.3.1. A magánvádló 89
4.6.3.2. A pótmagánvádló 90
4.6.3.3. A magánfél és a polgári jogi igény 92
4.6.3.4. A bűncselekmény sértettje kárának állami enyhítése 93
4.6.4. Egyéb érdekelt, képviselők, segítők 94
4.6.5. A tanú érdekében eljáró ügyvéd 95
4.7. Felvilágosításadás és a nyilvánosság tájékoztatása a büntetőeljárás során 96
5. A bizonyítás 98
5.1. A bizonyítás általános tanai 99
5.1.1. A bizonyítás fogalma és jelentősége 99
5.1.2. A bizonyítási rendszerek 99
5.1.3. A bizonyítás tárgya 101
5.1.4. A bizonyítás eszközei 103
5.1.5. A bizonyítás törvényessége 105
5.1.6. A bizonyítékok értékelése 107
5.2. A bizonyítás egyes eszközei 111
5.2.1. A tanúvallomás 111
5.2.1.1. A tanú fogalma 112
5.2.1.2. A tanú jogai és kötelezettségei 112
5.2.1.3. A vallomástétel akadályai 114
5.2.1.3.1. A kihallgatás tilalma 114
5.2.1.3.2. A vallomás megtagadásának joga 118
5.2.1.4. A tanú kihallgatása 123
5.2.2. A tanú védelme 131
5.2.2.1. A tanúvédelem általános szabályai 131
5.2.2.2. A személyi adatok zártan kezelésével védett tanú 134
5.2.2.3. A különösen védetté nyilvánítás 135
5.2.2.4. Személyi védelem 138
5.2.2.5. A védelmi program 139
5.2.3. A szakvélemény 141
5.2.3.1. A szakértő alkalmazása 141
5.2.3.2. A szakértő 144
5.2.3.3. A szakértő kizárása 146
5.2.3.4. A szakértői vizsgálat 149
5.2.3.5. A szakvélemény előterjesztése 155
5.2.3.6. A szakértő meghallgatása 159
5.2.3.7. Más szakértő igénybevétele 160
5.2.3.8. A szakértő kötelességszegésének következményei 164
5.2.3.9. A tolmács 164
5.2.3.10. A pártfogói felügyeleti vélemény 166
5.2.4. A tárgyi bizonyítási eszközök és az okiratok 168
5.2.4.1. A tárgyi bizonyítási eszközök 168
5.2.4.2. Az okiratok I70
5.2.5. A terhelt vallomása
5.3. A bizonyítási eljárások 177
5.3.1. A szemle 177
5.3.2. A bizonyítási kísérlet 179
5.3.3. A felismerésre bemutatás 180
5.3.4. A szembesítés 183
5.3.5. A szakértők párhuzamos meghallgatása 184
6. A kényszerintézkedések 185
6.1. A kényszerintézkedések 186
6.1.1. A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések fogalma, célja és törvényessége 187
6.1.2. A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések csoportosítása 192
6.1.3. Az őrizet 193
6.1.3.1. Az őrizet fogalma, célja 193
6.1.3.2. Az őrizet feltételei, elrendelése, időtartama 195
6.1.4. Az előzetes letartóztatás 199
6.1.4.1. Az előzetes letartóztatás fogalma, célja, törvényessége 199
6.1.4.2. Az előzetes letartóztatás feltételei 203
6.1.4.2.1. A kényszerintézkedés általános feltételei 203
6.1.4.2.2. Az előzetes letartóztatás különös feltételei 205
6.1.4.3. Az előzetes letartóztatás tartama 212
6.1.4.3.1 A kényszerintézkedés tartama a vádemelés előtt 215
6.1.4.3.2. A kényszerintézkedés tartama a vádemelés után, a felülvizsgálat 216
6.1.4.4. Az előzetes letartóztatás elrendelése, megszüntetése 219
6.1.4.5. Az előzetes letartóztatás végrehajtása 221
6.1.5. A lakhelyelhagyási tilalom 222
6.1.5.1. A lakhelyelhagyási tilalom fogalma, feltételei 222
6.1.5.2. A kényszerintézkedés elrendelése, tartama, felülvizsgálata 223
6.1.5.3. A kényszerintézkedés megszüntetése, részleges feloldása 227
6.1.5.4. A lakhelyelhagyási tilalom megszegésének szankciói 228
6.1.6. A házi őrizet 229
6.1.6.1. A házi őrizet fogalma, feltételei 229
6.1.6.2. A házi őrizet tartama, ellenőrzése, megszegésének szankciói 231
6.1.7. A távoltartás 233
6.1.7.1. A kényszerintézkedés fogalma, célja, feltételei 233
6.1.7.2. A távoltartás elrendelése, tartama, megszüntetése, megszegésének szankciói 6.1.8. Az ideiglenes kényszergyógykezelés 241
6.1.8.1. Az ideiglenes kényszergyógykezelés fogalma, célja, feltételei 241
6.1.8.2. Az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése, tartama, felülvizsgálata és megszüntetése 243
6.1.8.3. Az ideiglenes kényszergyógykezelés viszonya az előzetes letartóztatáshoz
és az elmemegfigyeléshez 247
6.1.9. Intézkedés a külföldre utazási tilalom biztosítására 248
6.1.9.1. Az intézkedés fogalma, az elvétel tárgya 248
6.1.10. Az óvadék 250
6.1.10.1. A jogintézmény fogalma, célja, alkalmazásának feltételei 250
6.1.10.2. Az óvadék megállapítása és sorsa 254
6.1.10.3. Az óvadék viszonya a biztosítékhoz 261
6.1.10.4. A jogintézmény értékelése 262
6.2. Egyéb jogokat érintő kényszerintézkedések 263
6.2.1. A házkutatás 263
6.2.1.1. A házkutatás fogalma, tárgya, célja 263
6.2.1.2. A kényszerintézkedés feltételei, elrendelése, végrehajtása 265
6.2.1.3. Házkutatás „védett intézményekben" 268
6.2.2. A motozás 270
6.2.2.1. A motozás fogalma, célja 270
6.2.2.2. A motozás elrendelése, végrehajtása 270
6.2.3. A lefoglalás 271
6.2.3.1. A lefoglalás fogalma, célja, tárgya, korlátai 271
6.2.3.2. A lefoglalás elrendelése, végrehajtása, a lefoglalt dolog sorsa 277
6.2.3.3. A házkutatás, motozás, lefoglalás közös szabályai 282
6.2.4. Számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés 283
6.2.4.1. A kényszerintézkedés fogalma, célja 283
6.2.4.2. A jogintézmény alanya, az intézkedés végrehajtása 284
6.2.5. A zár alá vétel 285
6.2.5.1. A zár alá vétel fogalma, célja, feltételei 285
6.2.5.2. A zár alá vétel tárgya 286
6.2.5.3. A kényszerintézkedés elrendelése, feloldása 287
6.2.5.4. A zár alá vétel viszonya a lefoglaláshoz 291
6.2.6. A biztosítási intézkedés 292
6.2.6.1. Az intézkedés fogalma, célja, feltételei 292
6.2.6.2. A biztosítási intézkedés tárgya, érintettje 293
6.2.6.3. Az intézkedés végrehajtása, feloldása 293
6.3. Az eljárás rendjét biztosító kényszerintézkedések 295
6.3.1. A rendbírság 295
6.3.1.1. Néhány tanulságos döntés a gyakorlatból 298
6.3.2. Az elővezetés 299
6.3.3. A testi kényszer alkalmazása 301
7. A nyomozás 303
7.1. A nyomozás néhány elvi kérdése 303
7.1.1. A „nyomozás" és a „vizsgálat" 303
7.1.2. A nyomozás fogalma 305
7.1.3. A nyomozás helye a büntetőeljárásban 305
7.1.4. Az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolata 306
7.1.5. A nyomozási cselekmények rögzítése 311
7.1.6. A nyomozás során hozott határozatok 311
7.2. A nyomozás menete 314
7.2.1. A büntetőeljárás megindítása nyomozással 314
7.2.1.1. A nyomozás megindítása feljelentés alapján 315
7.2.1.2. A feljelentés kiegészítése 315
7.2.1.3. A magánindítvány 316
7.2.2. A feljelentés elutasítása 316
7.2.3. A nyomozás lefolytatása 319
7.2.3.1. A nyomozás határideje 319
7.2.3.2. A nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége 320
7.2.3.3. A gyanúsított kihallgatása 322
7.2.3.4. A tanú kihallgatása 323
7.2.3.5. Szaktanácsadó és hatósági tanú közreműködése 323
7.2.3.6. A nyomozási cselekményeknél való jelenlét 325
7.2.3.7. A nyomozás részbeni mellőzése és felfüggesztése 326
7.2.4. A nyomozás megszüntetése 329
7.2.5. A nyomozás iratainak megismerése 331
7.2.6. Jogorvoslat a nyomozás során 332
7.2.6.1. A panaszintézés rendje 332
7.2.6.2. A felülbírálati indítvány rendje 334
7.3. Az ügyészi vagy bírói engedélyhez kötött adatszerzés 334
7.4. A nyomozási bíró eljárása 341
7.4.1. A nyomozási bíró feladata 341
8. Az ügyészi szakasz 345
8.1. A vád és a vádelv történeti fejlődésének hazai vázlata 345
8.2. A vád jelentősége, a vádelv, a vádmonopólium 346
8.3. A vád fogalma, a vádemelés feltételei, az „ügyészi bizonyosság" kérdései 346
8.4. A vádemelés eljárásjogi kérdései 348
8.4.1. Intézkedések a nyomozás iratainak megismerése után 348
8.4.2. A vádemelés formái, a vádirat 349
8.4.3. A vádemelés részbeni mellőzése 351
8.4.4. A közvetítői eljárás 351
8.4.5. A vádemelés elhalasztása 354
8.5. Jogorvoslat az eljárás ügyészi szakában 355
8.6. A pótmagánvád az ügyészi szakban 355
8.7. A vád képviselete, a váddal való rendelkezés kérdései 357
19. A tárgyalás előkészítése 359
9.1. A tárgyalás előkészítésének elvi és gyakorlati jelentősége 359
9.2. A tárgyalás előkészítésének történeti áttekintése 360
9.3. A tárgyalás előkészítésének formái 361
9.3.1. A tanácsülés 361
9.3.2. Az előkészítő ülés 362
9.3.3. Az egyes bíró eljárása 363
9.4. A tárgyalás előkészítése körében hozott határozatok 364
9.4.1. Áttétel 364
9.4.2. Egyesítés, elkülönítés 365
9.4.3. Az eljárás felfüggesztése 366
9.4.4. Az eljárás megszüntetése 371
9.4.5. Intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt 375
9.4.6. Határozat kényszerintézkedésekről 378
9.4.7. A vádtól eltérő minősítés lehetősége 379
9.4.8. A bíróság tanácsa elé utalás 380
9.4.9. Öttagú tanács elé utalás 380
9.5. A tárgyalás előkészítése után hozott határozatok 381
9.6. Jogorvoslat a tárgyalás előkészítése során 383
9.6.1. A fellebbezés kizárása 383
9.6.2. Határozat hozatal mellőzése 384
9.6.3. Jogorvoslat megrovás esetén 384
9.7. A tárgyalás kitűzése 385
9.7.1. A vádirat közlése 386
9.7.2. A kitűzés 388
9.7.3. Idézés, értesítés 390
10. Az elsőfokú tárgyalás 394
10.1. A tárgyalási rendszerek 394
10.1.1. Az esküdtszéki rendszer 395
10.1.2. Az ülnökrendszer 397
10.1.3. Reformjavaslatok 397
10.2. A tárgyalás a hatályos jogban 398
10.2.1. A bírósági eljárás formái 398
10.2.2. A tárgyalás szerepe Jelentősége 398
10.2.3. A tárgyalás nyilvánossága 399
10.2.4. A tárgyaláson részt vevő személyek 400
10.2.5. A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása 402
10.2.6. A tárgyalás folytonossága és folyamatossága 404
10.2.7. A tárgyalási jegyzőkönyv 406
10.3. Az elsőfokú tárgyalás lefolyása 406
10.3.1. A tárgyalás megnyitása és megkezdése 408
10.3.2. A bizonyítás 409
10.3.2.1. A kihallgatás rendszere a tárgyaláson 411
10.3.2.2. Egyéb bizonyítékok, a bizonyítás kiegészítése 413
10.3.2.3. Az ügyész rendelkezési joga a váddal 414
10.3.3. Perbeszédek és felszólalások 415
10.3.4. Tárgyalás zártcélú távközlő hálózat útján 416
10.4. Az elsőfokú bíróság határozatai 418
10.4.1. A határozathozatal: a tanácskozás és a szavazás 418
10.4.2. Büntetőjogi norma és büntetőhatározat 419
10.4.2.1. A határozatok fajtái, szerkezete 419
10.4.2.2. A tettazonosság problémája 422
10.4.3. A határozat kihirdetése 424
11. A másod- és harmadfokú bírósági eljárás 426
11.1. A jogorvoslatok fogalma, fajtái 427
11.2. Kötőerő, jogerő 429
11.3. A jogorvoslat elbírálásának fórumrendszere 432
11.4. A másodfokú, illetve a harmadfokú bíróság jogosultságai 434
11.5. Az elsőfokú bíróság határozata elleni fellebbezési jog és a fellebbezés hatálya 435
11.6. A fellebbezésre jogosultak köre 437
11.7. A másodfokú bírósági eljárás általános szabályai 439
11.7.1. A felülbírálat terjedelme 439
11.7.2. Kötöttség az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásához 443
11.7.3. Bizonyítás a másodfokú bírósági eljárásban 446
11.7.4. A súlyosítási tilalom 447
11.8. A másodfokú bírósági eljárás 451
11.8.1. Az iratok felterjesztése a másodfokú bírósághoz 451
11.8.2. A fellebbezési eljárás formái 453
11.9. A másodfokú bíróság határozatai 456
11.9.1. Az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása 456
11.9.2. Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása 458
11.9.3. Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése 461
11.9.4. A másodfokú bíróság teendői a határozat meghozatala után 471
11.10. A harmadfokú bírósági eljárás szabályai 471
11.10.1. A másodfokú bíróság ítélete elleni fellebbezési jog és a fellebbezés hatálya 472
11.10.2. A fellebbezésre jogosultak 473
11.10.3. A felülbírálat terjedelme 474
11.10.4. Kötöttség a felülbírált ítélet tényálláshoz 474
11.10.5 A fellebbezés elintézésének formái 475
11.10.6. A harmadfokú bíróság határozatai 475
11.11. A megismételt eljárás 477
12. A rendkívüli jogorvoslatok 479
12.1. A perújítás 480
12.1.1. A perújítás okai 480
12.1.2. A perújítás iránya 485
12.1.3. A perújítási eljárás 487
12.2. A felülvizsgálat 489
12.2.1. A felülvizsgálattal megtámadható határozatok 489
12.2.2. A felülvizsgálat okai 490
12.2.3. A felülvizsgálati eljárás 495
12.3. Jogorvoslat a törvényesség érdekében 500
12.4. Jogegységi eljárás 503
13. A külön eljárások 506
13.1. A külön eljárások fogalma, csoportosítása 506
13.2. Az egyszerűsítő külön eljárások 507
13.2.1. A bíróság elé állítás 508
13.2.1.1. A bíróság elé állítás fogalma, lényege, értékelése 508
13.2.1.2. A bíróság elé állítás feltételei 509
13.2.1.3. Nyomozás, az ügyész feladatai, a „vádemelés" 511
13.2.1.4. A tárgyalás, a bíró mozgástere 513
13.2.2. Lemondás a tárgyalásról 517
13.2.2.1. A jogintézmény fogalma, célja, jellemzői 517
13.2.2.2. Az eljárás feltételei, alkalmazása együttműködő személy esetén 520
13.2.2.3. Az ügyész eljárása, az ügyész és a terhelt kapcsolata 523
13.2.2.4. Abíróság eljárása 525
13.2.2.4.1. A nyilvános ülés, a határozat 528
13.2.2.4.2. A perorvoslat, a másodfokú eljárás 529
13.2.3. A tárgyalás mellőzése 531
13.2.3.1. A jogintézmény fogalma, célja, feltételei 531
13.2.3.2. A bíróság eljárása, döntése 534
13.2.3.3. A jogorvoslat, a kérelemre tartott tárgyalás 536
13.2.3.4. A súlyosítási tilalom, a rendes jogorvoslat és a felülbírálat 539
13.2.4. Eljárás távollévő terhelttel szemben 540
13.2.4.1. A jogintézmény fogalma, célja, feltételei, az eljárási garanciák 540
13.2.4.2. A nyomozás, az ügyész eljárása 544
13.2.4.3. A bíróság eljárása 548
13.2.4.4. Jogorvoslatok - „az előkerült" terhelt lehetőségei 550
13.2.4.5. Eljárás a külföldön tartózkodó terhelt távollétében 553
13.3. A vádlott speciális személyével kapcsolatos külön eljárások 554
13.3.1. A fiatalkorúak elleni eljárás 554
13.3.1.1. A fiatalkorúak elleni eljárás személyi és tárgyi hatálya 555
13.3.1.2. Az eljárás speciális alanyai 555
13.3.1.3. Bizonyítási, eljárási sajátosságok 556
13.3.1.4. A letartóztatás speciális szabályai 557
13.3.2. A katonai büntetőeljárás 557
13.3.2.1. A katonai büntetőeljárás személyi és tárgyi hatálya 558
13.3.2.2. Speciális eljáró hatóságok 559
13.3.2.3. A kényszerintézkedések sajátos szabályai 560
13.3.2.4. Katonai vétség elbírálása fegyelmi jogkörben 560
13.3.3. Eljárás mentességet élvező személyek ügyében 561
13.4. A bűncselekmények jellegére tekintettel szabályozott külön eljárás, a magánvádas eljárás 562
13.4.1. A magánvádló jogai, kapcsolata az ügyésszel, az eljárás megindulása 563
13.4.2. A személyes meghallgatás, mint sajátos „közbülső eljárás" és a tárgyalás 564
14. A különleges eljárások, a végrehajtás 566
14.1. A különleges eljárások fogalma, célja 566
14.1.1. A különleges eljárások közös szabályai 567
14.1.2. A különleges eljárások csoportosítása 567
14.2. Egyes külön eljárások 568
14.2.1. A kényszergyógykezelés felülvizsgálata 568
14.2.2. Eljárás próbára bocsátás esetén 569
14.2.3. Az ún. „tárgyi" (elkobzásra irányuló) eljárás 570
14.2.4. Az összbüntetésbe foglalás 571
14.2.5. A bírósági mentesítés 571
14.2.6. A biztosíték 572
14.2.7. A kártalanítás, a visszatérítés 574
14.3. A határozatok végrehajtása 576
14.3.1. Halasztás, részletfizetés 576
14.3.2. A kegyelmi eljárás 577
Irodalomjegyzék 579

Témakörök