1.062.898

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A jog társadalomelmélete felé

Szerző
Budapest
Kiadó: Szent István Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 326 oldal
Sorozatcím: Jogfilozófiák
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-361-300-0
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az 1960-as évek közepétől két évtized tanulmányi termését felölelően, egy a jogon belülről indító s a jogtól magától sugallt normativista világképtől a jog társadalomelméleti igényességű látásmódjához valóban elvezető teoretizálás lehetőségeit vizsgálják a kötet tanulmányai. A közelmúlt hazai jogfilozófiájának adottságaként a marxista jogszemlélet problematikáját tekinti elsőként át, hogy ennek meghaladásával tisztázhassa a jogi formalizmus mibenlétét, s ennek alapján, a jog növekvően igényelt racionalizálásának perspektívájában megkísérelhesse leírni a jogalkotás és jogalkalmazás folyamatait, a jog rendszerszerűvé építése belső ellentmondásait, bármiféle jogpolitika érvényesítésének korlátait. Jog, társadalom, nyelv, értékek s erkölcsi követelmények sajátos összességét szem előtt tartva tűnődik azon, hogy milyen tanulság nyerhető a jog lételméleti és makroszociológiai megközelítéséből. Összegzésként s kitekintésként a kötetet a jog fejlődési irányainak szemügyre vétele,... Tovább

Fülszöveg

Az 1960-as évek közepétől két évtized tanulmányi termését felölelően, egy a jogon belülről indító s a jogtól magától sugallt normativista világképtől a jog társadalomelméleti igényességű látásmódjához valóban elvezető teoretizálás lehetőségeit vizsgálják a kötet tanulmányai. A közelmúlt hazai jogfilozófiájának adottságaként a marxista jogszemlélet problematikáját tekinti elsőként át, hogy ennek meghaladásával tisztázhassa a jogi formalizmus mibenlétét, s ennek alapján, a jog növekvően igényelt racionalizálásának perspektívájában megkísérelhesse leírni a jogalkotás és jogalkalmazás folyamatait, a jog rendszerszerűvé építése belső ellentmondásait, bármiféle jogpolitika érvényesítésének korlátait. Jog, társadalom, nyelv, értékek s erkölcsi követelmények sajátos összességét szem előtt tartva tűnődik azon, hogy milyen tanulság nyerhető a jog lételméleti és makroszociológiai megközelítéséből. Összegzésként s kitekintésként a kötetet a jog fejlődési irányainak szemügyre vétele, lehetőségeinek latolgatása zárja. Vissza

Tartalom

Előszó IX
MARXIZMUS ÉS JOG
A jog meghatározásának néhány kérdése a szocialista jogelméletben [1967] 3
1. Visinszkij normativizmusa 2. Szovjet és szocialista viták a jog fogalmáról 3. A szocialista jog fogalmi elemei 4. A szocialista jog fogalma és a jog általános fogalmának meghatározása
A jogmeghatározás kérdése a 60-as évek szocialista elméleti irodalmában [1967] 17
1. Jogmeghatározás általában 2. A szocialista jogfogalom 3. A jog mint magatartási szabály 4. Jog és állam 5. Jog és kényszer 6. A jog osztályjellege 7. Jogszabályok és jogviszonyok 8. Jog és értékek 9. A jog általános meghatározása
A jog mint felépítmény (Adalékok egy kategóriapár történetéhez) [1986] 31
1. Az alap és felépítmény kategóriapárja Marx és Engels művében 2. A dogmatikus leegyszerűsítés és hatása a jogfelfogásra 3. Alap és felépítmény mint viszonykategóriák 4. A jog mint felépítmény felfogásának elméleti tartalma 5. Összefoglalás
A JOGI FORMALIZMUS ÉS ELMÉLETE
Modern államiság és modern formális jog [1981] 73
1. Az osztályozás mint logikai és mint társadalomtudományi eljárás 2. Az állami és
jogi berendezkedések tipológiája 3. Modern állam és modern formális jog: összefüggések és fejlődési alternatívák
Fogalomképzés a jogtudományban: Módszertani kérdések [1969] 80
1. Bevezetés 2. A jogtudomány tárgyának sajátszerűsége 3. A jogtudomány módszertanának sajátszerűsége 4. A jogtudományi fogalomképzés sajátszerűsége: néhány probléma a) A jog fogalma b) A jogi normativitás fogalma c) A joghézag fogalma 5. A jogtudományi fogalomképzés sajátszerűsége: néhány következtetés 6. Függelék: A jogtudományi meghatározások osztályozása
A jog érvényessége és hatékonysága (Fogalmi megközelítés Lukács Ontológiája alapján) [1977] 91
[ 1. A jog kettőssége] [2. Egység igénye] [3. Szintézislehetőségek] [4. Ontológiai rekonstrukció]
JOGALKOTÁS
Jogalkotás [1978] 99
I. A JOGALKOTÁS ÉS SZEREPE A JOGFEJLŐDÉSBEN 1. A jogalkotás mint jogobjektiválás létrejöttének történelmi jelentősége 2. A spontán és ellenőrzött jogfejlesztés párhuzamossága az ókori és középkori fejlődésben 3. Az írott jog kizárólagosságára irányuló törekvés az újkori fejlődésben 4. A jogalkotói jog kizárólagosságára irányuló igény a szocialista fejlődésben II. A JOGALKOTÁS ELMÉLETI ALAPJAI 1. A jogi objektiváció lényege és társadalmi jelentősége 2. Normatartalom és értékelő tartalom a jogi objektivációban 3, A jogi szabályozás szintjének kérdése 4. A jogi objektiváció mint nyelvi objektiváció. kötöttsége és következményei III. KODIFIKÁCIÓ MINT AZ ÍROTT JOGALKOTÁS LEGFEJLETTEBB FORMÁJA 1. A kodifikáció prekapitalista előformái 2. A kodifikáció klasszikus típusának létrejötte a polgári fejlődésben 3. A szocialista kodifikáció mint rekodifikáció 4. A kodifikáció rendszerszerűsége: A kodifikáció dialektikus záró és nyitó szerepe a jogfejlődésben
A kodifikáció és határai [1977] 120
1. Bevezetés 2. A kodifikáció egyetemessége és különössége 3. A kodifikáció történeti arca és arctalansága 4. Kérdőjelek a kodifikáció egyeduralmában 5. A jogi jelenség eredendő kettőssége 6. A kodifikáció és lehetséges szerepe korunk jogában
A JOGRACIONALIZÁLÁS HAJTÓERŐI
Racionalitás és jogkodifikáció [1975] 137
1. A racionalitás és szerepe a társadalom- és jogfejlődésben 2. Jogracionalizálás és kodifikáció
Racionalista utópiák a jogfejlődésben [1977] 154
1. A tökéletesség mennyiségi és minőségi eszménye 2. A minőségi tökéletesség-eszmény alakváltozatai 2.1 Angol-amerikai idealizmus 2.2 Francia forradalmi radikalizmus 2.3 Szocialista messianizmus 3. Jogi utópiák az általános utópiaelmélet fényében
JOGALKALMAZÁS
Jogalkalmazás: Politikum a logikum ellenőrzése alatt? [1978] 167
I. A JOGALKALMAZÁS MINT TÁRSADALMI-JOGI FOLYAMAT 1. Konfliktusfeloldástól a jogmegvalósításig 2. Konfliktuseldöntés: induktivitás és deduktivitás 3. Logika és közvetlen társadalmi meghatározás egymásbajátszása II. JOGÉRTELMEZÉS ÉS TÉNYMINŐSÍTÉS 1. Jogértelmezés és tény minősítés összefonódása mint a jog általánosságának az esetre való konkretizálása 2. A jogértelmezés módszerei 3. Jogértelmezés és tényminősítés társadalmi meghatározottsága III. A NYÍLTAN ALKOTÓ JOGALKALMAZÁS ESETEI 1. A joghézag kitöltése 2. Direktívákon és értékeléseken nyugvó jogalkalmazás 3. Diszkréció és méltányosság IV. JOGALKOTÁS ÉS JOGALKALMAZÁS DIALEKTIKUS ÖSSZEFONÓDÁSA 1. Közös társadalmi forrás és meghatározottság 2. A jogfejlesztéshez történő közös hozzájárulás 3. Funkcionális egymásrautaltság
A bírói tevékenység és logikája: Ellentmondás az eszmények, a valóság és a távlatok között [1981] 189
1. Bevezetés 2. Történelmi háttér 3. Eszmények 4. Valóság 5. A jövő távlatai
JOGRENDSZER, JOGPOLITIKA
A jog és rendszere [1978] 207
I. A JOGRENDSZER JELLEGE 1. A jog mint önmagában is összefüggő kifejezés 2. A rendszerek általános jellemzői 3. A jog mint rendszer II. A JOG RENDSZERÉNEK TÖRTÉNETI FORMÁLÓDÁSA 1. Jogrendszer a prekapitalista formációk jogában 2. A polgári társadalom jogának rendszerré szerveződése 3. A szocialista jog rendszere III. A JOG RENDSZERSZERŰSÉGÉNEK MEGNYILVÁNULÁSI FORMÁI 1. A jog mint fogalmak és tételek rendszere 2. A jog mint állami cselekvések rendszerré szerveződő összessége 3. A jog mint normák állami kényszertől egységesen támogatott rendszere IV. A JOGRENDSZER TAGOZÓDÁSA I. A jogrendszer tagozódásának történeti jellege 2. Elvi alapok a jogrendszer tagozódásában 3. A jogrendszer tagozódásának elsődlegesen gyakorlati jellege
és jelentősége
A jogpolitika önállóságáért [ 1976] 222
1. Politika és jog kapcsolata 2. A jogpolitika mint közvetítő a politika és jog kapcsolatában 3. Jogtudomány, jogpolitika és a jog joga 4. A jogpolitika önállóságának kívánalma
JOG ÉS ERKÖLCS
A jog és belső erkölcsisége [1984] 231
1. Jog és erkölcs mint két normarendszer és a jog saját erkölcsisége 2. A jog mint pusztán értékhordozó és mint külsőleges jelzés 3. A jogalkotó belső és külső erkölcsi hitele 4. A jog belső erkölcsisége
Jog, társadalom, nyelv, értékek [1985] 242
1. A jog társadalmisága 2. Jog és nyelv a társadalmi közvetítés szolgálatában A) Passzív közvetítés és alkotó beavatkozás B) Az értékközvetítés dilemmája
A JOG TÁRSADALOMELMÉLETE FELÉ
A jog ontológiai megalapozása felé (Tételek Lukács Ontológiája alapján) [1981] 255
1. Bevezetés 2. Társadalmi lét 3. Jog 4. A jogi norma 5. A jog valósága és ideológiája 6. A jog gyakorlata 7. A jogi komplexus 8. A jog feladata
Makroszociológiai jogelméletek: A jogászi világképtől a jog társadalomelmélete felé [1983]267
I. Makroszociológiai jogelméletek II. „Külső" és „belső" a jogban III. A makroszociológiai jogelméletek hozadéka A) [Jog és pozitív jog] B) [Jog és állam] C) [A jog mint társadalmi folyamat] D) [A jog mint komplexus] E) [A jog mint sajátos társadalmi befolyásolási technika] F) [A jog mint alternatív eszköz] IV. A makroszociológiai jogelméletek szerepe a jogtudományi gondolkodás társadalomelméleti megalapozásában
KITEKINTÉS
Átalakulóban a jog? [1980] 299
1. A jog és fejlődési típusai A) A jog és változó összetevői B) Represszív jog C) Autonóm jog D) Felelős jog 2. Instrumentális tipológiák és a jog gyakorlati fejlesztése
Tárgymutató 315
Jogforrásmutató 322
Névmutató 323

Dr. Varga Csaba

Dr. Varga Csaba műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Varga Csaba könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem