Előszó
A NÉGY FOLYÓ TÁJA A MAGYAROK HONFOGLALÁSA ELŐTT.
Kr. u. az V. század elején az Európa nagy részére, Nyugat-Ázsiára és Észak-Afrikára kiterjedő nagy római birodalom megrendül. Északról és Ázsia...
Tovább
Előszó
A NÉGY FOLYÓ TÁJA A MAGYAROK HONFOGLALÁSA ELŐTT.
Kr. u. az V. század elején az Európa nagy részére, Nyugat-Ázsiára és Észak-Afrikára kiterjedő nagy római birodalom megrendül. Északról és Ázsia felől friss erőtől duzzadó új népek jelentkeznek és most már szünet nélkül döngetve a birodalom kapuit'bebocsátást kérnek. Támadásaik folytán megindul a népek vándorlása s Európán az általános zűrzavar lesz úrrá.
A IX. század végén a nyugtalanság már mindenütt elült, a népek hullámzása véget ért; azok felhagyva a harcokkal s letelepedve államokba tömörülnek és békés foglalkozáshoz fognak. Csak a Kárpáti Medencében nem tisztult még a helyzet. Itt nem alakult még ki egységes, erős állam, pedig ezt a területet mind földrajzi és gazdasági egységével, mind a Kárpátok természetes védővonalával a Gondviselés is arra rendelte, hogy itt egy államalkotó képességekkel megáldott nép hosszúéletű államot alapítson.
A MAGYAR MEDENCE LEGRÉGIBB LAKÓI.
Hazánk földjén a magyarság megjelenése előtt már sok nép vonult át. Egyesek hosszabb-rövidebb időre le is telepedtek itt, de szilárd államot vagy azért nem tudtak alapítani, mert hatalmukat a medence csak egy részére terjesztették ki, vagy mert túlcsaptak határain.
Legrégibb lakosok. A Dunántúlra nyugatról kelta törzsek szivárogtak be, de szervezett államot nem alkottak, iparral és kereskedelemmel foglalkozva városokban tömörültek. Erdélyben a dákok alapítottak államot, királyoknak hódolva. A Duna-Tisza közén a szarmata jazigok, a Morva és Garam vidékén a germán kvádok éltek.
A rómaiak. Ezt a néprajzi képet a rómaiak zavarták meg. A római hódítás először a Dunántúlra terjedt ki, ahol a kelta törzsek leigázása után már a Kr. u. I. században erősen megvetették a lábukat és azt Pannónia néven római tartománnyá szervezték.
Vissza