Mikrobiális biotechnológia

Tartalom

Bevezetés 1
1. A mikroorganizmusok sejtszerveződése 2
1.1 A prokarióta sejt 2
1.1.1 A baktérium tok 2
1.1.2 A baktérium sejtfal 3
1.1.3 A bakteriális sejtmembrán 4
1.1.4 A prokarióta citoplazma 4
1.1.5 A prokarióta plazmadok 5
1.2 Az Archea sejtszerveződésének néhány sajátossága 6
1.3 Az eukarióta mikroorganizmusok sejtszerveződése 6
1.3.1 A gombák sejtfala 7
1.3.2 A citoplazma és a kapcsolódó membránrendszerek 7
1.3.3 A gomba sejtmag 7
1.3.4 A gombák extrakromoszómális genetikai rendszerei 8
2. A mikroorganizmusok növekedése 9
2.1 A mikroorganizmusok tápanyag és energiaigénye 9
2.2 A mikroorganizmusok táplálkozási típusai 11
2.3 A mikroorganizmusok tenyésztése 11
2.3.1 A mikroorganizmusok tenyésztésének alapfeltételei 11
2.3.2 Szelektív tenyésztési eljárások 12
2.3.3 Az egysejtes mikroorganizmusok szaporodási kinetikája 13
3 A mikroorganizmusok szén- és nitrogénforrásai 14
3.1 A mikroorganizmusok által hasznosított szénforrások 14
3.2 A mikroorganizmusok nitrofényforrásai 17
4. A mikroorganizmusok energianyerő folyamatai 19
4.1 A fototróf energianyerés 19
4.2 Mikroorganizmusok kemoszintetikus energianyerő folyamatai 20
5. A mikroorganizmusok termelőképességének tesztelése 28
5.1 A tesztelt mikroorganizmusok eredete 28
5.2 A mikrobiális screenek általános jellemzői 29
5.3 A mikrobiális törzsfenntartás legelterjedtebb módszerei 29
6. A mikrobiális törzsnemesítés módszerei 31
6.1 Törzsnemesítés mutációk segítségével 31
6.2 Mikrobiális törzsnemesítés genetikai rekombinációval 33
6.3 Törzsnemesítés génsebészeti módszerekkel 33
7. Az antibiotikumok termelése
7.1 p-laktám antibiotikumok 36
7.2 Aminosav és peptid antibiotikumok 44
7.3 Szénhidrát antibiotikumok 45
7.4 Makrociklikus laktonok 49
7.5 Tetraciklinek és antraciklinek 52
7.6 Aromás antibiotikumok 53
7.7 Nukleozid antibiotikumok 53
8. Claviceps fajok biotechnológiai alkalmazása 55
8.1 Az ergot alkaloidiok kémiai felépítése 56
8.2 Aclaviceps nemzetség 56
8.3 Az ergotalkaloidok előállítása 59
9. Aminosavak és szerves savak termelése mikroorganizmusokkal 61
9.1 Aminosavak előállítása 61
9.2 Szerves savak előállítása 64
10. Oldószerek előállítása mikroorganizmusokkal 68
10.1 Etanol előállítása 68
10.2 Butanol-aceton fermentáció 69
10.3 Glicerin gyártás 70
11. Poliszacharidok termelése mikroorganizmusokkal 71
11.1 Fontosabb bakteriális poliszacharidok 71
11.2 Gombapoliszacharidok 75
12. Enzimek előállítás mikroorganizmusokkal 76
12.1 Az enzimtermelés gyakorlati megvalósításával összefüggő kérdések
12.2 Fontosabb ipari enzimek 78
13. Nukleotidok, nukleozidok és rokon vegyületek termeltetése 83
13 .1 A fontosabb nukleozidok, nukleotidok és felhasználásuk 83
13.2 Az 5'-IMP és 5'-GMP ipari előállításának lehetőségei 84
14. Mikrobiális biotranszformáció 85
14.1 A mikrobiális biotranszformációs folyamatok jellemzői 85
14.2 A biotranszformáció technikai módszerei 87
14.3 A mikrobioális transzformációk gyakorlati jelentősége 87
15. Biotechnológiai módszerek alkalmazása kártevők és kórokozók leküzdésére 93
15.1 Biokontrollban használt mikroorganizmusok előállítása 93
15.2 Vakcinagyártás 97
16. A mikrobiális biomassza, mint fehérjeforrás 99
16.1 Az SCP iránti igény háttere és a felhasználásával kapcsolatos problémák 99
16.2 Az SCP előállítása 100
17. Vitaminok és pigmentek mikrobiológiai előállítása 103
17.1 B12-vitamin előállítása 103
17.2 B2-vitamin előállítása 103
17.3 Karotinodok termeltetése 104
18. Élelmiszerek előállítása mikroorganizmusokkal 105
18.1 A mikroorganizmusok felhasználásának hagyományos területei 105
18.2 Élelmiszeradalékok mikrobiolális előállítása 107

Témakörök