Magyarország gyógyidegenforgalma II.

Fülszöveg

A szerzők munkájukban az idegenforgalom legdinamikusabban fejlődő ágazatának magyarországi helyzetét és lehetőségeit mutatják be.
Az idegenforgalomnak, mint gazdasági ágazatnak a jelentőségét a fejlődésének tendenciáit elemezve teljes képet adnak Magyarország részesedéséről és szerepéről a nemzetközi idegenforgalomban. Kijelölik a termál- és gyógyturizmus helyét a gazdasági életben. A gyógyturizmus jelentőségének alátámasztására elemzik a termálturizmus szerepét az idegenforgalomban, valamint ezen túlmenően a gyógyidegenforgalom lehetőségeit és tartalékait. Mindezt a fürdőkultúra magyarországi kialakulásának és fejlődésének történeti áttekintésével és kialakult hagyományainak ismertetésével támasztják alá.
A magyarországi gyógyidegenforgalmi adottságait ismertető fejezetben a természetföldrajzi környezet és a gyógyidegenforgalom összefüggéseit, valamint a klimatikus adottságok jelentőségét mutatják be a szerzők. A geológiai és vízföldtani tényezőket bemutatva ismertetik az ásvány és gyógyvizek élettani hatását, tudományos osztályozását.
A szerzők elemző áttekintést adnak a gyógyidegenforgalom irányítási feladatairól, a termál- és gyógyvíz hasznosítás lehetőségeiről, az alkalmas módszereiről. Külön rész ismerteti a gyógyvizek balneológiai alkalmazásának javallatait és ellenjavallatait, aminek ismerete nemcsak az egészségügyben dolgozóknak, hanem az utazásszervezőknek is nélkülözhetetlen. A barlanggyógyászat a gyógyturizmus egyik tartaléka. A magyarországi lehetőségek nemzetközi szempontból is kiemelkedőek. A barlangterápia hatótényezőinek és adottságoknak a számbavételre felhívja a figyelmet erre a gyógyidegenforgalmi lehetőségnek a perspektívájára.
A szerzők Magyarország gazdasági életének és imázsának kapcsolatát elemezve hangsúlyozzák a gyógyturizmusnak mint imázs alakító tényezőnek a szerepét. Elemzik a termál- és gyógyturizmus és a piac kérdését, a nemzetközi kapcsolatok feladatát a gyógyidegenforgalom szervezésében. A kereslet és a kínálat objektív és szubjektív tényezőinek ismertetése a hatékonyság, a megfelelő marketingpolitika kialakítása szempontjából lényeges.
A szerzők bemutatják a termál- és gyógyturizmus fejlesztésének problémáit, a tervezés feladatait, az üzemeltetés megoldandó kérdéseit. Ismertetik azokat a társasági formákat, amelyek a termál- és gyógyidegenforgalom működtetésében szerepet kaphatnak, felvillantják a lehetőségét, hogy a Világkiállítás során, a gyógyidegenforgalom vonzerőként - gazdasági tényezőként - szerephez jusson.
A szervezők a munka második részében bemutatják - a gyógyidegenforgalom általános kérdéseinek taglalása után -, hogy milyen bázison nyugszik a magyarországi gyógyturizmus. Részletesen bemutatják a jelentősebb gyógy- és termálfürdőket. A fürdőket az idegenforgalmi tájegységbe tartozásuk alapján szerepeltetik. Ismertetik a fürdők földrajzi elhelyezkedését, a látnivalóit. Bemutatják az egyes fürdők és gyógyfürdők vizének jellegét, összetételét, felhasználásának javallatait.
A mellékletben a szerzők fontos kiegészítő adatokkal - így például az elismert ásványvizek, gyógyvizek, gyógyiszapok és forrástermékek jegyzékével, a fontosabb gyógyfürdők szolgáltatásainak ismertetésével, gyógyidegenforgalmi alapfogalmak meghatározása, államigazgatási és kormányzati döntése a termál- és gyógyidegenforgalomban, stb. - teszik teljesebbé a magyarországi gyógyidegenforgalomról megrajzolt képet.
A gyógyidegenforgalom összefoglaló kézikönyve nélkülözhetetlen a gyógyturizmusban dolgozó egészségügyi és idegenforgalmi szakemberek számára, sőt az érdeklődő nagy közönségnek is. Vissza