A propaganda világnézeti jelentősége

Előszó

Annak ellenére, hogy a propaganda fogalma különösen a világháború „háborús propagandája" s a legutóbbi évtizedek politikai eseményei (a német nemzeti szocializmus győzelmes előretörése, az orosz szovjet Isten-ellenes propagandája, stb.) következtében közkeletű fogalommá lett, e fogalom határainak lerögzítésével, lényegének, hatóerejének, célkitűzéseinek pontos vizsgálataival mindezideig még nem foglalkozott a tudományos irodalom. E hiány okát két jelenségben véljük felfedezni. Az egyik jelenség az a tény, hogy a propaganda szó, mint életfogalom a társadalmi élet kereteiben túlságosan gyakorlati ízt kapott (üzleti propaganda, háborús propaganda, alkoholellenes propaganda) s innen érthető a tudomány húzódozása a propagandának, mint elsősorban gyakorlati jelleggel bíró fogalomnak a vizsgálatától. A másik jelenség pedig az a tény, hogy mai napig sincs eldöntve, hogy tulajdonképpen melyik tudományág foglalkozzék ezzel a hatékonyabb gondolat-terjesztési módot takaró fogalommal. A propagandát, mint tömegpszichológiai tüneményt vizsgálódásai körébe vonhatja a pszichológiának a tömegek pszichológiájával foglalkozó része azon a címen, hogy bizonyos akaratoknak a tömegekre gyakorolt befolyásáról van szó. Foglalkozhatik a kérdéssel, mint szociologiai tüneménnyel a szociologus azon a címen, hogy a gondolatterjesztés célja bizonyos változások e-lérése a társadalmi strukturában. A politikai író azért, mert a propagandával elérni szándékolt társadalmi és hatalmi változás elsősorban politikai úton (alkotmányos, forradalmi út) érhető el. Vissza