1.062.356

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Tűzoltástaktikai alapismeretek

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: BM Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 320 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN: 963-7703-39-X
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. 3 db kivehető melléklettel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A társadalmi és gazdasági fejlődés szükségszerű velejárója a veszélyes anyagok, energiahordozók és technológiai folyamatok mind szélesebb körű alkalmazása, amelyekkel a népgazdaság minden ágában új... Tovább

Előszó

A társadalmi és gazdasági fejlődés szükségszerű velejárója a veszélyes anyagok, energiahordozók és technológiai folyamatok mind szélesebb körű alkalmazása, amelyekkel a népgazdaság minden ágában új veszélyforrások jöttek létre.
Megváltozott az életmód és az életforma. A középmagas és magasházakból álló lakótelepeken kis területen, rendkívül nagy a lakosság lélekszáma és ennek következtében az itt keletkező lakástüzek potenciálisan sok ember életét, testi épségét veszélyeztetik.
Jelentősen növekedett a közúti gépjárműállomány és a veszélyes árúk szállítása.
A gazdaság minden területén - kis helyen - olyan jelentős értékek halmozódtak fel, hogy egy esetleges tűz szinte mindenütt kiemelkedő nagyságú károkat okozhat.
Az elmúlt évtized első felében a tűzesetek száma és kárértéke a gazdasági növekedéssel arányosan emelkedett. Ez a kedvező helyzet azonban - az előbb említett okok miatt -, a 80-as évekre megváltozott. Ennek következtében napjainkra a tűzesetek megduplázódtak, a kárérték megtízszereződött, 1986-ban a különösen nagy kárral járó tüzek miatt a kárérték a 15 évvel ezelőttinek már a 25-szörösére nőtt.
A tűzesetek kárértékének növekedési üteme ma már többszörösen meghaladta a nemzeti jövedelem és a társadalmi össztermék növekedésének ütemét. A tűz következtében a népgazdaságot lényegesen nagyobb veszteség éri, mint amit a tűzkárstatisztika tartalmaz, ez ugyanis nem veszi és nem is veheti figyelembe a termelés-kiesést, a helyreállítási költségeket, az elmaradt hasznot és ezek további következményeit. A veszélyhelyzetek kialakulásában, a tüzek bekövetkezésében döntően a műszaki, biztonságtechnikai hiányosságok, az alacsony tűzvédelmi ismeretszint, valamint az emberi hanyagság, felelőtlenség, gondatlanság, kisebb mértékben a szándékosság játszik szerepet. Vissza

Tartalom

Bevezető 3
1. Az állami tűzoltóság egységeinek tűzoltási tevékenysége 5
1.1 A tüzek osztályozása 5
1.2 A tűzoltóegységek tűzoltási tevékenységének alapjai 9
1.3 Az egységek tűzoltási tevékenysége, a tűzoltási tevékenységek osztályozása 10
1.4 Az erők és eszközök összevonása a tűz helyszínére 13
1.5 A felderítés 19
1.6 A tűzoltás előkészítése 24
1.7 Az emberéletmentés 28
1.8 A tűzoltás 30
1.81 A tűz körülhatárolása 30
1.82 A terjedést befolyásoló körülmények 31
1.83 Oltási módok 31
1.84 Lefeketítés 31
1.85 A tűz eloltása 32
1.86 Segítségkérés, tartalékok képzése 32
1.87 Égő, zárt terület megközelítése 32
1.88 Állatmentés 33
1.89 Tárgymentés 33
1.810 Füst, gáz, méreg, maróanyag, sugárzóanyag elleni védelem 34
1.811 Bontási munkálatok 34
1.812 Utómunkálatok 35
1.813 Bevonulás, bevonulás utáni feladatok, készenlét visszaállítása 36
1.814 A tűz keletkezési okának felderítése 37
1.815 Jelentési, tájékoztatási kötelezettség 37
1.816 A tűzzel kapcsolatos tapasztalatok összegezése, felhasználása, a tűzesetet követő intézkedések 38
1.9 A tűzoltás alapvető módszerei és módjai 38
1.91 Az égés megszüntetésének módjai 39
1.92 Az égés megszüntetésének módszerei 42
1.93 Az égés-terjedés megakadályozásának módszerei 44
1.10 Füsteltávolítás hőmérséklet-csökkentés 53
1.11 A készenléti szolgálatot ellátók szolgálatszervezése 53
2. A tűzoltás vezetése 61
2.1 A tűzoltás vezetésének alapjai 61
2.2 Az egységek irányításának elvei 66
2.3 A tűzoltás szervezete, irányításának módjai 70
2.4 A tűzoltás vezetésére jogosultak, a tűzoltás vezetése átvételének és átadásának szabályai 71
2.5 Az elsőnek beavatkozó tűzoltásvezető szerepéről 73
2.6 A tűzoltás vezetésére jogosultak kivonulásának rendje 75
2.7 A tűzoltás irányítását végzők feladatai, kötelességei 75
2.71 A tűzoltásvezető (TV) 75
2.72 A tűzoltásvezető-helyettes (THV) 83
2.73 A szakaszparancsnok (SZ) 83
2.74 A mentési csoport parancsnoka (M) 84
2.75 A rajparancsnok (R) 84
2.76 A háttérparancsnok (H) 85
2.77 A háttérparancsnok-helyettes (Hh) 86
2.78 A hírvivő (HIR) 86
2.79 Az eligazító (E) 87
2.8 A háttér munkájának szervezése tűzeseteknél 87
3. A készenléti szolgálatot ellátó állomány részére tartandó gyakorlatok rendszere, szervezése, ellenőrzése 93
3.1 A gyakorlatokról általában 93
3.2 A szerelési gyakorlat 94
3.3 A begyakorló gyakorlat 102
3.4 Az ellenőrző gyakorlat 103
3.5 A vezetési törzsgyakorlat 104
3.6 A tűzoltási gyakorlat 105
3.7 Az üzemvész és tűzriadó gyakorlat 106
3.8 A polgárivédelmi együttműködési gyakorlat 106
3.9 A begyakorló és ellenőrző gyakorlatok előkészítése 107
3.10 A begyakorló és ellenőrző gyakorlatok végrehajtása 111
3.11 A gyakorlatok értékelése 113
4. A tűzoltási tevékenységet segítő tervek 117
4.1 A Riasztási és Segítségnyújtási Terv készítésének, illetve használatának szabályai 117
4.11 A Kölcsönös Segítségnyújtási Terv 118
4.12 A megye áttekintő térképe 119
4.13 A települések részletes térképe és a kiemelt létesítmények helyszínrajza, a vízszerzési adatok nyilvántartása 120
4.14 Lakott települések adatai katasztrófák esetére 122
4.15 A megye területén a társszervektől, ipari és mezőgazdasági létesítményektől igénybe vehető gépek és segédanyagok jegyzéke 122
4.16 A Másodlagos Segítségnyújtási Terv 124
4.17 Az RST-re vonatkozó általános előírások 125
4.18 A Riasztási és Segítségnyújtási Terv elhelyezése 126
4.19 A Riasztási és Segítségnyújtási Terv alkalmazása 126
4.110 A Riasztási és Segítségnyújtási Tervekkel kapcsolatos várható változások 127
4.2 A Tűzoltási Terv 155
4.21 Az Állami Tűzoltóság által készített Tűzoltási Terv 155
4.22 Az önkéntes és vállalati tűzoltóság által készített Terv 156
4.23 A Tűzoltási Terv tartalma 157
4.24 Minták a Tűzoltási Terv készítésére 160
5. A tűzoltáshoz szükséges erők és eszközök meghatározása 185
5.1 A tűz számítási paraméterei 185
5.2 Az oltóanyag fajlagos felhasználása 186
5.3 Az oltóanyag adagolási intenzitása 194
5.4 A tűz szabad fejlődésének időtartama (tsz) 200
5.5 A feltételezett tűzterjedési sebesség (v1) 203
5.6 A tűz sugarának (Rt) számítása 204
5.7 A várható tűzterület (At) és tűzoltási terület (Ato) számítása 205
5.8 A tűzoltáshoz szükséges erők és eszközök közelítő számítása 209
5.81 A vízzeloltáshoz szükséges erők és eszközök meghatározása 212
5.82 A helyiség légterének habbal történő feltöltéséhez szükséges erők és eszközök meghatározása 232
5.83 Az erő- és eszközszükséglet számítása tűzveszélyes folyadékok léghabbal történő oltásához 236
6. Egyezményes jelek és jelzések alkalmazása 251
6.1 Általános előírások 251
6.2 A gyakorlatterv alaki és tartalmi követelményei 253
6.3 Egyezményes jelek és jelzések 255
6.4 Zászlójelek 301
Mellékletek 305
Irodalomjegyzék 314
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem