A magyar kegyestanitórend budapesti gimnáziumának értesítője az 1936-37. iskolai évről

Előszó

Részlet a könyvből:
A világháború után a test edzése, a sportolás egyre fokozottabb méretekben történik és pedig nemcsak otthon, hanem az iskolákban is. Ma már van csecsemő-torna, gyermek-torna, reggeli rádió-torna, az iskolákban több tornaóra, leventeoktatás stb.
Ifjainkból egészséges, az idők viszontagságaival megküzdő, erényes és tetterős férfiakat akarunk nevelni; de nem szabad ezen idők alatt súlyos testi vagy szervi betegségeket okoznunk, melyek esetleg - a baleseteket is ide számítva - egész életünkre kihathatnak. A fiatalság testi nevelése tehát felelősséggel jár.
Az olympiai játékok felelevenítése óta a testedzés még intenzívebb lett. A négyévenkint tartandó olympiai játékokra minden nemzet előkészíti ifjúságát, hogy a pálmát elnyerje. Már a homerosi időkben is lassan, fokozatosan készítették elő a fiatalságot a végső küzdelemre. Ebben a korban még nem törekedtek rekordokra, hanem az összes ifjúságból «nemzetet» akartak nevelni.
Ma általában minden nyelven sport-ról beszélünk és ezen a szón mindenféle testedzést értünk. Minden testi edzés testi megerőltetéssel is jár, akár futásról, ugrásról, súlyemelésről, ökölvívásról, tornázásról, foot-ballról vagy hockeyről, úszásról, vízipólóról stb-ről van szó. A sport szót általában a disport szóból származtatják, mely az angolban szórakozást, játszást jelent, úgymint a franciában is a «se desporter» a munkától való elfordulást jelenti a szórakozáshoz. Vissza