Új magyar utónévkönyv

Előszó

Anyakönyvezni a szülők által meghatározott két, a Magyar utónévkönyvbe felvett, a gyermek nemének megfelelő utónevet szabad, ha a gyermek magyar származású magyar állampolgárok leszármazottja. Hasonlóan választhatnak utónevet gyermeküknek azok a magyar állampolgár szülők, akik nem magyar származásúak és nem tartoznak valamely Magyarországon honos népcsoporthoz. A nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozó magyar állampolgároknak, a külföldön élő magyaroknak és az itt élő külföldieknek joguk van a szabad utónévválasztáshoz. Röviden így foglalhatók össze hatályos jogszabályainknak az utónévviselésre vonatkozó rendelkezései.
A jogi szabályozás 1894 és 1982 között, az állami anyakönyvezésről elsőként megalkotott törvény, valamint a hatályos törvényerejű rendelet elfogadása közti időben, fokozatosan jutott el a magyar állampolgárok utónévviselésének az ismertetett módon történő szabályozásához.
Az 1960-as években érvényben volt szabályok szerint idegen hangzású utónevet az anyakönyvbe akkor volt szabad bejegyezni, ha annak nem volt magyar megfelelője. Ha a választott idegen utónevet nyelvészeti szempontból egy magyar utónévvel azonosnak tekintettek, a név csak magyar alakban volt anyakönyvezhető (pl. Alex helyett Elek). A jogalkalmazók örökös dilemmája volt, hogy melyek a magyar utónevek, mely idegen utóneveknek van magyar megfelelője és ezek hogyan hangzanak Felvetődött a gondolat, hogy szükség volna egy hivatalos magyar utónévjegyzék összeállítására és annak kimondására, hogy az anyakönyvekbe csak a jegyzékbe felvett utóneveket szabad bejegyezni. Dr. Bacsó Jenő - Dr. Szilágyi László: Anyakönyvi ügyintézés (1965) c. könyvében még azt olvashatjuk: a kívánságnak úgy lehet eleget tenni, "hogy az összeállítandó jegyzék minden szempontból kifogástalan legyen, nem lehet. Miként maga a nyelv fejlődik, egyes kifejezések változnak, úgy az utónevek is állandó változásnak vannak kitéve". Vissza