A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Állomási üzemtan

Kézirat

Szerző
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 537 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: A könyv 170 példányban jelent meg. 245 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Kihajtható melléklettel. Tankönyvi szám: J7-383. Kézirat.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A vasút a bányászat, az ipar és a mezőgazdaság termékeinek a termelés helyéről a felhasználás helyére történő szállításával, valamint a népgazdaság személyközlekedési szükségleteinek kielégítésével... Tovább

Előszó

A vasút a bányászat, az ipar és a mezőgazdaság termékeinek a termelés helyéről a felhasználás helyére történő szállításával, valamint a népgazdaság személyközlekedési szükségleteinek kielégítésével részese a népgazdaságon (világ-gazdaságon) belül folyó termelési folyamatnak, s maga is termelési-üzemi feladatokat végrehajtó üzem. Szervezetére és munkájának megszervezésére, - értelemszerűen - mindazok az elvek vonatkoznak, amelyeket általános érvénnyel az üzemekre és azok termelési folyamatára megállapítottunk. Azonban számos sajátosság is mutatkozik. Ezek döntő mértékben a közlekedés szolgáltató jellegéből fakadnak. Ha a népgazdaságot egyetlen, komplex, országos méretű "üzem"-nek tekintjük, ennek "belső anyagmozgató" üzemrésze a közlekedés. Ebből adódik, hogy a közlekedés a népgazdasági termékeket már nem alakítja ugyan, de értéküket növeli. A népgazdasági terméknek használati értéke tulajdonképpen csak akkor van, ha a felhasználás helyére juttatják. Ezekből az általános megállapításokból következik, hogy: a közlekedés országos méretű, térben igen kiterjedt üzem, ezért: a természeti tényezők hatásának jobban ki van téve, mint a telepített üzemek általában, s így: termelési folyamatának folyamatossága, s ezáltal tervezett időrendje is csak állandó, rendkívüli erőfeszítések árán tartható fenn, más szóval a közlekedési, a vasúti üzem nagyon hajlamos a zavarra és ugyanakkor nagyon érzékeny is a zavarra, ez viszont megköveteli: a legmesszebbmenő centralizáltságot, a legmagasabb szintű vezetést és fegyelmet. A közlekedési- üzemi termelési folyamat sajátos jellegéből következik, hogy az lényegében alá van rendelve a népgazdasági termelési- felhasználási folyamatnak. Ez viszont azt okozza, hogy - mivel a közlekedés nem megfogható terméke a szállítás nem tárolható, tehát csak előállítása pillanatában használható, - ingadozó szállítási feladatok esetén (s általában ez a helyzet) a közlekedés kapacitását a maximális feladatokra kell méretezni. Ismeretes, hogy a telepített üzemeket általában az átlagos termelési feladatra méretezik. Vissza

Tartalom

A) A vasúti állomási Üzemi folyamat és részei 3
1. Általános tudnivalók 3
1.1. A vasúti termelési-üzemi folyamatról általában 3
1.2. A vasúti forgalmi szolgálati helyek 15
1.3. A nyíltvonali és állomási üzemi folyamatok és berendezések közti kölcsönhatás 16
1.4. A vasúti állomások funkciói és jelentősége 19
1.5. Az állomások osztályozása 20
1.6. A vasúti forgalmi-üzemi folyamat, a kocsiforduló képlete 22
2. Az állomási üzemi folyamat fázisai és műveletei 25
2.1. A vasúti kocsik vonatban töltött állomási időfelhasználásai 27
2.11. Forgalmi-üzemi műveletek 28
2.111. A vonatok közlekedésével kapcsolatos állomási műveletek 28
2.112. A vonatokkal kapcsolatos állomási forgalmi műveletek időnormáinak meghatározása 42
2.113. Az érkezési, indulási és áthaladási időpontok megállapítása 57
2.12. A meddő időfelhasználások 57
2.121. A menetrendi kötöttség 57
2.122. A vonati zavaridők 58
2.2. A vasúti kocsik vonaton kívüli időfelhasználása 61
2.21. Forgalmi-üzemi okokból adódó vonaton kívüli időfelhasználások. A tolatási műveletek 64
2.211. A tolatás fogalma és célja 64
2.212. A tolatások osztályozása 64
2.213. A tolatási (technológiai) módszerek. A síktolatás 65
2.214. A tolatási munkák dinamikájának és normalizálásának alapjai 70
2.22. Kereskedelmi-üzemi okokból a vonaton kívül töltött idő 102
2.221. A rakodási műveletek 104
2.222. A vasúti és a csatlakozó üzemi folyamatok összehangolása 105
2.223. Az árukezelési helyek kiszolgálásának tervezése 108
2.23. A vonaton kívüli meddő időfelhasználások 128
2.231. A vonaton kívüli tervezhető kocsi meddő idők 128
2.232. A veszteség- (zavar-) idők 142
B. Az állomási üzemi folyamat térbeli elhelyezése 145
1. Az üzemi folyamat és a berendezések közti kölcsönhatás 145
2. A vasúti berendezések osztályozása 145
3. Az állomási vágányberendezések alakításának elvei 147
4. Az egyes (homogén) berendezésfajták terhelésének és átbocsátóképességének megállapítása 148
4.1. Az állomási teljesítőképesség és kihasználása 149
4.11. Az állomási kapacitás tényezői és mérőszáma 152
4.12. Az állomási teljesítőképesség (kihasználás) meghatározási módja 153
4.121. Az állomási átbocsátóképesség meghatározása 155
4.122. Az állomási kocsi (elegy) feldolgozó (rendező-, tolatási-) kapacitás és kihasználás meghatározása 163
4.123. Az állomások rakodási kapacitása és kihasználása 165
4.13. A vasúti állóberendezésekből származó mértékadó teljesítőképesség (kihasználás) megállapítása 167
5. Az állomási berendezések elméleti és valóságos térbeli elrendezése 169
C. A különböző állomásfajták üzemi folyamata és (térbeli) elrendezése 171
a) Általános tudnivalók 171
b) Középállomások 174
1. A középállomási üzemi folyamat 174
1.1. A középállomás feladatai 174
1.2. A középállomás üzemi részfolyamatai 175
1.21. A tolató és kezelő tehervonatok középállomási kezelési és tolatási műveletei 175
1.22. A kisorozás nélküli és a vonattartózkodás alatti rakodások 178
1.23. A vasút és a közút kooperációja a darabáruforgalomban 178
1.24. Rakodási és lépcsőzetes irányvonatok szervezése 179
2. A középállomások kialakítása 179
2.1. A középállomások berendezései 179
2.2. A középállomások elrendezése 181
c) Rendelkező állomások 187
1. A rendelkező állomások kialakulása 187
2. A rendelkező állomás üzemi folyamata 187
2.1. A rendelkező állomás feladatai 189
2.2. A rendelkező állomás sajátos üzemi részfolyamatai 190
2.21. Az átmenő vonatokkal kapcsolatos teendők 190
2.211. Az átrendezés nélküli vonatok műveletei 190
2.212. Részleges átrendezés után átmenő vonatok 191
2.22. Az átrendezésre kerülő vonatokkal kapcsolatos teendők 192
2.23. A rendelkezési szakasz tevékenységének irányítása 197
3. A rendelkező állomások kialakítása 199
3.1. A rendelkező állomások berendezései 199
3.2. A rendelkező állomások elrendezése 200
3.21. Csatlakozó állomások elrendezése 201
3.22. Elágazó állomások elrendezése 202
3.23. Keresztező állomások elrendezése 206
d) Teherpályaudvarok 210
1. A teherpályaudvarok rendeltetése és osztályozása 210
2. A teherpályaudvari üzemi folyamat 211
2.1. A teherpályaudvarok feladatai 211
2.2. A teherpályaudvar üzemi részfolyamatai 212
2.21. A teherpályaudvari munka 212
2.211. Az érkező és induló (elsősorban átállító- és irány-) vonatokkal kapcsolatos teendők 212
2.212. A műszaki és kereskedelmi kocsivizsgálat 212
2.213. Az állomásra kezelés (rakodás) végett érkező kocsik 212
2.214. A rakott leadási kocsikkal kapcsolatos műveletek 213
2.215. Az érkező üres kocsikkal kapcsolatos értesítés 213
2.216. A rakodási műveletek 213
2.217. Üres irányvonatok 214
2.218. Átmenő áramlatok 214
2.22. A központosított szállítási rendszer 214
2.23. Iparvágány-kiszolgálás 215
2.24. A teherpályaudvar munkájának operatív irányítása 217
3. A teherpályaudvarok kialakítása 218
3.1. A teherpályaudvarok berendezései 218
3.11. A berendezések osztályozása 218
3.12. A rakodó- és tároló vágányok 218
3.13. A rendező-, vonatfogadó- és indító vágánycsoport 219
3.14. Egyéb teherpályaudvari berendezések 220
3.15. Iparvágányhálózat berendezései 221
3.16. A töltő- és lefejtő állomások speciális berendezései 222
3.17. A darabáru átrakó berendezések 222
3.2. A teherpályaudvarok elrendezése 223
3.21. A helyi teherpályaudvarok általános elrendezése 223
3.22. Az iparvágány kiszolgáló teherpályaudvarok elrendezése 225
3.23. A körzeti (központi) teherpályaudvarok 228
3.24. Az átrakó- és a kikötő állomások 228
e) Rendezőpályaudvarok 233
I. A rendezőpályaudvarokról általában 233
1. A rendezőpályaudvarok szerepe és jellegzetességei 233
2. A rendezőpályaudvarok feladatai 233
2.1. Tehervonatok fogadása, szétrendezése, összeállítása és indítása 234
2.11. A leggyakoribb vonatféleségek 234
2.2. Az átmenő (továbbmenő) tehervonatokkal kapcsolatos műveletek 235
2.3. Egyéb feladatok 235
3. A rendezőpályaudvari üzemi folyamat 236
3.1. A rendezőpályaudvari technológia 236
3.2. A rendezőpályaudvari üzemi folyamat részei 237
4. A rendezőpályaudvarok osztályozása 238
4.1. A rendező berendezés típusa szerinti osztályozás 238
4.2. A vágányrendszerek száma szerint osztályozás 238
5. A rendezőpályaudvari adminisztratív feladatok 239
II. A rendezőpályaudvarok általános elrendezése 242
1. A gurítódombos rendezőpályaudvarok 242
1.1. Az egyirányú gurítódombos rendezőpályaudvar 243
1.2. A kétirányú gurítódombos pályaudvar 247
2. A folytonos-esésű rendezőpályaudvar 249
III. A rendezőpályaudvari műveletek 252
1. A szétrendezés előtt végzendő műveletek 252
1.1. A műszaki kocsivizsgálat 253
1.2. A vonatátvétel, a kocsi fel- és megírás 253
1.3. A gurítási korlátozások 255
1.4. A rendezési jegyzék elkészítése 256
1.5. A nem gurítható és egyéb megkülönböztetett módon kezelendő kocsik kisorozása 258
1.6. A szétrendezéshez való előkészítés 258
2. A vonatszétrendezés (és egyidejű összeállítás) gurítódombos rendezőpályaudvaron 260
2.1. A szétrendezendő szerelvények felhúzása 260
2.2. A hátratolás 261
2.3. A leakasztás 262
2.4. A váltó-, jelző-, fék- stb. berendezések kezelése 264
2.5. A gurítás 266
2.51. A gurított kocsi- (csoport-)-ra ható erők 266
2.511. Az alapellenállás 267
2.512. A légellenállás 268
2.513. A menetellenállás 269
2.514. Az emelkedő okozta ellenállás és a lejtőerő 270
2.515. Kanyarulati ellenállás 271
2.516. A kitérő ellenállás 272
2.52. Az energiamagassági vonal 272
2.521. Az állandó esésű szakasz energiamagassági vonala 272
2.522. A változó esésű pályaszakasz energiamagassági vonala 273
2.53. A pályaerő-grafikon 278
2.531. A pályaerő-grafikonról általában 278
2.532. A több, különböző súlyú kocsiból álló csoportok pályaerő-grafikonja 281
2.54. A gurítódomb hossz-szelvényének geometriája 283
2.541. A gurítódomb lejtési viszonyai 283
2.542. A gurítólejtő esését meghatározó szempontok 284
2.543. A gurítódomb magassága 285
2.544. A gurítódomb hossz-szelvény adatainak kiszámítása 287
2.545. A gurítódomb hossz-szelvény közelítő számítási módszere 288
2.55. A gurulási idő meghatározása 293
2.56. Két egymás után futó kocsi (csoport) követési idejének szabályozása 296
2.561. Az egymás után futó kocsik (csoportok) követési időközét meghatározó szempontok 296
2.562. Két egymás után futó kocsi (csoport) követési időközének szabályozása a gurítási sebesség változtatásával 300
2.563. Két egymás után guruló kocsi (csoport) követés időközének szabályozása fékezéssel 306
2.6. Az összetolás 320
2.7. A szétrendezési teljesítmény és biztosítása 321
2.71. A szétrendezés és műveletei időnormáinak meghatározása 322
2.711. Az egy szerelvény szétrendezéséhez szükséges idő 323
2.712. Az egyik szerelvény legurítása és a következő gurításának megkezdése közti megszakítási idő 323
2.713. Egyéb, részben tervezhető, részben nem tervezhető meddő idők 324
2.714. Az egy szerelvényre, fogásra eső foglaltsági idő 325
2.715. Az egy gurított szerelvényre eső gurítódomb foglaltság meghatározása 325
2.72. A gurítási teljesítmény meghatározása 326
2.721. A gurítódomb kapacitása 327
2.722. Az átbocsátó (rendező, feldolgozó) képesség számítás 328
2.73. A gurítómozdonyok és tevékenységük szervezése 330
2.731. A gurítómozdonyok kihasználása 330
2.732. A gurítómozdonnyal szemben támasztott sajátos követelmények 331
2.733. A gurítómozdonyok időrendjének és mennyiségének meghatározása 331
2.74. A helyhezkötött berendezések kapacitásának fokozása 333
2.75. A gurítás és az összetolás irányítása 334
2.751. A gurításjelzők 335
2.752. A tolatásjelzők 336
2.753. Egy-egy rész-szerelvény (fogás) gurításának operatív irányítása 336
2.76. A vonatszétrendezés munkaszervezési feladatai 337
2.761. A szétrendezés vezetése 337
2.762. A szétrendezés végrehajtásában résztvevő dolgozók 338
2.77. A gurítódombi munka jellemzői, nyilvántartásuk és elemzésük 339
3. Az irányvágányi részfolyamat 342
3.1. Az irányvágányi műveletek 342
3.11. A szétrendezés és összeállítás egyidejűsítése 343
3.12. A kocsigyűjtési folyamat 344
3.13. Az irányvágányi kocsihelyzet nyilvántartása 346
3.14. A kocsigyűjtéssel egyidőben végzett indítóvágánycsoporti műveletek 343
3.15. Az irány-rendező vágánycsoportból történő vonatindítás 348
3.16. Az irányvágányok ürítése. Az indító vágánycsoportra való kitétel 349
3.2. Az irányvágány specializáció 351
3.21. Az irányvágányok szükséges mennyiségének megállapítása 351
3.22. Az irányvágány specializáció egyéb szempontjai 354
3.23. Az irányvágány specializáció operatív módosítása 356
4. A vonatösszeállítás 356
5. Az indító vágánycsoporti műveletek 358
IV. A rendezőpályaudvari berendezések kialakítása 361
1. A vonatfogadó vágányok 361
2. A gurítóberendezés 365
3. Az elosztó (szétrendező) kitérő körzet 367
4. Az automatikus vágányhídmérleg 368
5. A rendezőpályaudvarok fékberendezései 374
5.1. A kocsifékek 376
5.2. A fékdorong 377
5.3. A féksaru 377
5.31. A féksaruk működése 378
5.32. A saruzás fékhatásának és késleltetési idejének meghatározása 380
5.4. A féksarus vágányfék (sarukidobó) 382
5.5. A gépi vágányfékek 383
5.51. A mechanikus vágányfékek 384
5.511. A mechanikus fékgerendás vágányfék szerkezete és működése 384
5.512. A fékgerendás vágányfék hosszúsága 393
5.513. A fékgerendás vágányfék fékhatása 395
5.514. A fékezési idők számítása 398
5.52. Az örvényáramú fék 399
5.6. A szétrendezés (a kocsi fékezés) automatizálása 400
6. Az irányvágányok 401
7. Az állomási (finom) rendező vágánycsoport 403
8. A vonatindító vágányok 404
9. Egyéb rendezőpályaudvari berendezések 404
9.1. A mozdony (üzemi, közlekedési, forgalmi) vágányok 404
9.2. A vontatási telep 405
9.3. A kalauz és poggyászkocsi-vágány 405
9.4. A sérült kocsik javító vágánycsoportjai 406
9.5. A kocsimosó, tisztító és fertőtlenítő berendezései 406
9.6. Az átrakó telep 406
9.7. A rendezőpályaudvari információ-átviteli berendezések 415
9.8. A rendezőpályaudvari világítás-technikai berendezések 416
V. A rendezőpályaudvari műveletek ütemességének biztosítása 417
1. Általános tudnivalók 417
2. A vonatösszeállítási, a kocsigyűjtési és az indítási ütem összehangolása 419
2.1. A gyűjtési és összeállítási ütem összehangolása 420
2.2. A vonatösszeállítás és a menetrend közti összefüggés 421
2.3. A gyűjtési és indítási időköz összehangolása 422
3. A vonat-szétrendezés összehangolása az összeállítással, a menetrenddel és a gyűjtési folyamattal 423
3.1. A szétrendezés és a vonatösszeállítás 423
3.2. A szétrendezés összehangolása a vonatok menetrendjével 423
3.3. A gurítódomb munkája és a kocsigyűjtés folyamata 424
4. A vonatfogadó- és indító vágánycsoporton végzett műveletek kapcsolata a menetrenddel 425
5. A rendező vágányrendszer és a helyi kocsikkal kapcsolatos műveleteket lebonyolító állomási körzetek munkájának összehangolása 425
6. A tolató mozdonyok közti munkamegosztás 428
7. A rendezőpályaudvari részfolyamatok összehangolásának, nivellálásának menete 428
D. Az állomási üzemi folyamatok időrendje 431
1. Az állomási üzemterv szerkezet 433
2. Az állomási üzemterv készítése 435
3. A tolatási feladatok időrendjének meghatározása 441
3.1. A tolatási munkák segédgrafikonja 443
3.2. A mozdonyonkénti tolatási terv 444
4. Az állomási üzemtervvel összefüggő összehangolási feladatok 449
4.1. A kiszolgáló állomás és az iparvágányon folyó tevékenység egységes üzemi terve 450
4.2. Az egységes üzemi terv grafikonok 452
5. Az állomási üzemterv és végrehajtása jóságának ellenőrzése 457
5.1. Az állomási kocsitartózkodási idő 457
5.2. Az átlagos kocsitartózkodási idő meghatározása 457
5.21. Az átlagos kocsitartózkodási idő meghatározása a kocsióra ráfordítások alapján 461
5.22. Az átlagos kocsitartózkodási idő meghatározása az "átbocsátott" kocsimennyiség alapján 464
E. Az állomási munka vezetése-szervezése 457
1. Az állomási munka operatív vezetése 459
1.1. A fennálló helyzet ismerete 470
1.2. A várható helyzetre vonatkozó értesülések 471
1.3. A napi és műszakterv 472
1.4. Az állomási munka operatív irányítása 474
2. Az állomási munka elemzése 476
3. Az állomási munka vezetése zavarok alkalmával 478
3.1. Az állomás előkészítése a téli forgalomra 478
3.2. A hó elleni védekezés 481
F. A vasúti nagy gócpontokon belüli forgalom lebonyolításának megszervezése 483
1. A vasúti gócpont fogalma, elemei és osztályozása 483
2. A nagy csomóponti vasúti üzemi folyamat, valamint szervezése és vezetése 484
2.1. A nagy gócpont állomásai közti munkamegosztás 485
2.11. Az átmenő vonatokkal kapcsolatos munkamegosztás 486
2.12. A rendezési feladatok elosztása 487
2.13. Az árukezelési munka megosztása 488
2.14. Egyéb feladatok lebonyolítására való specializáció 489
2.2. Kocsiáramlatok szervezése nagy gócponton 489
2.21. A helyi (fel- és leadási) kocsiáramlatok 489
2.22. A gócpont szempontjából átmenő kocsik 491
2.3. A nagy csomóponti vonatközlekedési terv 491
2.31. Az összhálózati vonatközlekedési terv csomóponti vonatkozásai 491
2.32. Az átállító vonatok közlekedési terve 493
2.4. A vonatok nagy gócponti menetrendje, mozdony és személyzeti forduló terve 493
2.41. A csomóponton közlekedő tehervonat-fajták 493
2.42. Az átállító vonatok menetrendjének, mozdonyforduló- és személyzeti forduló tervének elkészítése 496
2.421. Az átállító vonatok optimális szerelvénynagyságának és szükséges mennyiségének
megállapítása 496
2.422. Az átállító mozdonyok mennyisége 497
2.423. A gócponti grafikus menetrend 497
2.424. Az átállító mozdony fordulóterve 498
2.425. Az átállító mozdony-brigádok 498
2.5. A nagy gócpont munkájának operatív tervezése 499
2.51. A gócponton kívüli munka tervezése 500
2.52. A gócponton belüli munka tervezése 500
2.6. A nagy gócponti munka irányítása 501
3. A vasúti csomópont (térbeli) elrendezése 502
3.1. A vasúti csomópont állomásainak, pályaudvarainak elrendezése 502
3.11. Az egyetlen állomásból álló gócpont 502
3.12. Az összetett, nagy vasúti csomópont 509
3.2. A vonal- és az irány szerinti üzem 515
3.21. A vonal- és az irány szerinti üzem a nyíltvonalon 515
3.22. A vonal és az irány szerinti üzem a gócpontokon 519
3.3. A vonalak csatlakoztatása a gócponthoz 522
3.31. A vágányutak keresztezései 524
3.311. A metszéspontok, keresztezések „elrendezése és mennyisége 525
3.312. A keresztezési pontok számának csökkentése 530
3.32. A bújtatások és elrendezésük 533
3.321. A bújtatások elrendezése 534
3.322. A bújtatások mennyiségének csökkentése 534

Dr. Turányi István

Dr. Turányi István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Turányi István könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem