A védelemgazdaság mikrofolyamatai

Tartalom

1. KATONAI GAZDASÁGTAN FŐBB KÉRDÉSEI 7
1.1. A katonai gazdaságtan tárgya, helye és szerepe 7
1.1.1. A védelem gazdaságtan fogalma és felosztása 7
1.1.2. A katonai gazdaságtan, mint tudományterület 8
1.1.3. A katonai gazdaságtan, mint tantárgy 10
1.2. A katonai gazdaságtan fogalma, helye és szerepe 13
1.2.1. A katonai gazdaságtan fogalma, célja és feladatai 13
1.2.2. A katonai gazdaságtan helye és szerepe a nemzetgazdaság rendszerében 15
1.3. A katonai gazdaságtan főbb jellemzői 21
1.3.1. A katonai gazdaságtan kiemelt társadalmi, politikai és gazdasági szerepe 21
1.3.2. A katonai gazdaságtan költségvetési gazdálkodási formájából adódó sajátosságok 23
1.3.3. Sajátosságok.a katonai gazdálkodás és a nemzetgazdaság kapcsolataiban 26
1.3.4. A katonai gazdaság kettős működési időszakából adódó sajátosságok 29
1.3.5. A katonai gazdaságvezetési rendjének sajátosságai 36
1.3.6. Sajátosságok a munkaerő gazdálkodásban 37
1.4. A katonai gazdálkodás főbb formái 39
1.4.1. A katonai gazdálkodási formák főbb jellemzői 39
1.4.2. A naturális és pénzgazdálkodási formák összevetése 41
1 .4.3. A vegyes gazdálkodási forma sajátosságai 42
1.4.4. A Magyar Honvédség gazdasági rendszerének alakulása 43
1.5. A Magyar Honvédség gazdasági rendszere 47
1.5.1. A Magyar Honvédség gazdasági rendszerének folyamatrendje 47
1.5.1.1. A gazdasági tevékenységek közgazdasági osztályozása 50
1.5.1.2. A gazdasági tevékenységek katonai osztályozása 53
1.5.1.3. A gazdasági tevékenységek szervezéselméleti osztályozása 57
1.5.1.4. A katonai gazdasági rendszer komplex folyamatai 59
1.5.2. A katonai gazdaság szervezési szintjei 66
1.5.2.1. A katonai gazdaság minisztériumi szintje 68
1.5.2.2. A katonai gazdálkodás vezérkari szintje 68
1.5.2.3. Központi tervező-gazdálkodó szervek szintje 69
1.5.2.4. Anyagnem felelős központi gazdálkodó szervek 71
1.5.2.5. Központi gazdasági intézmények 72
1.5.2.6. Központi gazdálkodás végrehajtói szintje 72
1.5.2.7. A csapatgazdálkodás szintje 73
1.5.3. A katonai gazdaság ágazati rendje 77
1.5.3.1. Az ágazati tagolódás tartalma, formája és fejlődése 77
1.5.3.2. Az anyagnemfelelős szolgálatok általános szervezeti felépítése 80
2.KATONAI-GAZDASÁGI TERVEZÉS 87
2.1. A katonai-gazdasági tervezés lényege, helye és terepe 87
2.2. A katonai-gazdasági tervezés szintjei 89
2.2.1. Védelemgazdasági stratégia 89
2.2.2. Védelemgazdasági tervezés a Védelmi Tervezés Rendszerében 91
2.2.3. A katonai-gazdasági tervezés központi feladatai 92
2.2.4. A katonai-gazdasági tervezés további szintjei 92
2.3. A katonai-gazdasági tervezés elvi követelményei 93
2.3.1. Feladatorientáltság-költségérzékenység 93
2.3.2. Komplexitás 95
2.3.3. Előretekintés 97
2.3.4. Rugalmasság 98
2.3.5. Áttekinthetőség 99
2.4. Védelmi Tervező Rendszer 100
2.4.1. A rendszer célkitűzései és főbb követelményei 100
2.4.2. A VTR rendeltetése és feladatai 101
2.4.3. A VTR kapcsolatrendje 103
2.4.4. A Védelmi Tervező Rendszer al- és részrendszerei 105
2.5. A költségvetés tervezése és finanszírozása 115
2.5.1. A katonai költségvetési tervezés általános kérdései 115
2.5.2. Költségvetés tervezési módszerek 117
2.6. A NATO költségvetési tervezési folyamata 127
2.6.1. A közös költségvetés fajtái 128
2.6.2. A Középtávú Pénzügyi Terv 133
2.6.3. Az éves költségvetési tervezés 134
2.7. A korábbi tervezési rendszer főbb jellemzői 136
3. KATONAI ESZKÖZ- ÉS KÉSZLETGAZDÁLKODÁS 145
3.1. A logisztika fogalmának értelmezése 146
3.1.1. Nyugati értelmezés 146
3.1.2. A katonai logisztika hazai értelmezése 147
3.2. Haditechnikai eszközök és készletek beszerzése 149
3.2.1. A haditechnikai eszközök és készletek beszerzésének célja, formái 149
3.2.1.1. A tárgyi eszközök értékelése, értékkategóriái 149
3.2.1.2. Készletek fogalma, csoportosítások és a készletgazdálkodás elvi kérdései 151
3.2.1.3. Szolgáltatások fogalma, csoportosítása 152
3.2.2. Haditechnikai eszközök, készletek és szolgáltatások beszerzése közbeszerzési eljárás keretében 152
3.4. A szállítás elvei és módszerei a katonai gazdálkodásban 160
3.4.1. A katonai szállítások főbb jellemzői 160
3.4.2. A katonai szállítási feladatok osztályozása és főbb jellemzői 161
3.4.3. A katonai szállítások általános rendszere 162
3.5. Technikai eszközök üzemeltetése, üzemben tartása, a javítás rendszere 164
3.5.1. Üzemeltetés általános elvei 164
3.5.1.1. Üzemeltetés előkészítése, vezetés 164
3.5.1.2. Üzemben tartás folyamata 165
3.5.2. A technikai kiszolgálás és javítás folyamatának elemzése, a rendszer továbbfejlesztési lehetősége 166
3.6. Elhelyezés, ingatlangazdálkodás és üzemeltetés 170
3.6.1. Az ingatlangazdálkodás és üzemeltetés szervezeti rendszere, fő feladatai 170
3.7. A készletgazdálkodás fő feladatai és készletgazdálkodási modellek a katonai gazdálkodásban 173
3.7.1. Készlettervezés 173
3.7.2. Normaszámítás elvei és módszerei, normák szerepe 175
3.7.3. A készletek finanszírozás-forrása és módja 176
3.7.4. A készletezési tevékenységgel kapcsolatos döntési tevékenysége jellemzése, vizsgálata. Készletgazdálkodás költségei 177
3.7.5. Készletezési mechanizmusok 178
3.8. Rendszerből való kivonás, selejtezés, továbbhasznosítás 180
3.8.1. A rendszerből való kivonás esetei 180
3.8.2. Selejtezés, értékesítés 181
3.9. Privatizációs lehetőségek A Magyar Honvédség gazdálkodási területein 182
3.9.1. Privatizációs lehetőségek 182
3.9.1.1. Kvázi privatizációs lehetőségek 182
3.9.1.2. Részleges privatizációs eljárás 184
3.9.1.3. Teljes privatizációs eljárások 184
3.9.1.4. Kedvezményes privatizációs eljárások 186
3.9.2. A lehetséges privatizálható területek a katonai gazdálkodásban 188
4. A VÉDELMI SZERVEZETEK EMBERI ERŐFORRÁS-
GAZDÁLKODÁSA ÉS ÖSZTÖNZÉSI RENDSZERE 193
4.1. A védelem emberi erőforrás gazdálkodása 194
4.1.1. Bevezetés 194
4.1.2. A védelmi szervezetek emberi erőforrásainak főbb csoportjai 197
4.1.3. Az emberi erőforrás-gazdálkodás modern felfogásának
katonai értelmezése 205
4.1.4. A katonai humán erőforrás gazdálkodás funkciói 208
4.1.4.1. A katonai humán erőforrás gazdálkodás stratégiája 208
4.1.4.2. A katonai humán erőforrás tervezése 210
4.1.4.3. Beosztás (munkakör) tervezés 212
4.1.4.4. Munkakör-értékelés I 213
4.1.4.5. Ösztönzésmenedzsment 214
4.1.4.6. A munkaerő-ellátás, toborzás - rekrutáció 214
4.1.4.7. A teljesítmények értékelése a szervezeti szankcionáló rendszer keretein belül 217
4.1.4.8. Az emberi erőforrások fejlesztése (képzés, továbbképzés).. 217
4.1.4.9. Nemzetköz emberi erőforrás menedzsment 218
4.1.5. A Magyar Honvédség létszámgazdálkodása, létszámának alakulása 219
4.2. A Magyar Honvédség illetményrendszere és illetménygazdálkodása 221
4.2.1. A hadsereg, mint munkáltató 222
4.2.2. A Magyar Honvédség illetményrendszere a köztisztviselői
és a közalkalmazotti törvény szellemében 226
4.2.3. A Magyar Honvédség illetményrendszere 227
4.2.4. A Magyar Honvédség illetményrendszere és sajátos vonásai 228
4.2.4.1. A magyar tisztek és tiszthelyettesek illetményrendszerének fejlődése a '40-es évektől napjainkig 229
4.2.4.2. A jelenlegi érvényben lévő 1996. Májusában jóváhagyott
illetmény rendszer 234
4.2.4.3. A Magyar Honvédség illetménygazdálkodásának jellemzői 246
4.2.4.4. Kitekintés egyes idegen hadseregek
alapvető szabályaira 248
5. A KATONAI GAZDÁLKODÁSINFORMÁCIÓS RENDSZERE 255
5.1. Az információs rendszerről általában 255
5.1.1. Az információs rendszerek felépítése 255
5.1.2. Az információs rendszer elemei 259
5.1.3. Az információrendszer típusai 262
5.2. A katonai információrendszerek bemutatása 264
5.2.1. A katonai információrendszerek sajátosságai 264
5.2.3. Az MH gazdasági információs rendszere 270
5.2.4. A katonai pénzügyi információrendszer 272
5.2.4.1. A pénzügyi információs rendszer „Háklár"
féle megközelítése 272
5.2.4.2. Az MH szintű pénzügyi információs rendszerrel
kapcsolatos információelméleti meggondolások 276
5.3. Az MH pénzügyi - számviteli információs és adatfeldolgozási rendszere
(MH PSZIAR 1978-1998), mint első állomás és az azt felváltó HM
Költségvetési és Gazdálkodási Információs Rendszer (HM KGIR 1998-). 278
5.3.1. Az MH PSZIAR lényege, katonai informatikai jelentősége
és működési elvei 278
5.3.2. A HM KGIR működésének tervezett rendszere, kialakításának
szükségessége 282
5.3.2.2. A HM KGIR működésének elvei 284
5.3.3. A MH PSZIAR technikai bázisa 288
6. A KATONAI CONTROLLING 301
6.1. Bevezetés: a controlling fogalmi keretei 301
6.2. A controlling és a honvédelem 310
6.2.1. Controlling a költségvetési szektorban 310
6.2.2. Controlling a védelmi szektorban, avagy katonai controlling 314
6.2.3. Mérési probléma a katonai szervezetek gazdálkodásában 317
6.3. A katonai controlling építőkövei 323
6.3.1. A védelmi tervező rendszer 323
6.3.2. A katonai számvitel és a vezető számvitel (kontroll célokra
használt számviteli információ) 324
6.3.2.1. Költségszámítási alapfogalmak és alkalmazási
lehetőségeik a katonai gazdaságtan területén 327
6.3.2.2. Pénzforgalmi versus üzemgazdasági elv a védelmi
szervek költségvetési számviteli rendjének tükrében 329
6.3.2.3. A költségek jelenléte a védelmi szervezetek pénzforgalmi
alapú számviteli nyilvántartásában 332
6.3.2.4. Költség és teljesítményszámítás szintjei s azok
alkalmazhatósága a védelmi szerveknél 335
6.3.3. Mutatószámok és mutatószámrendszerek alkalmazása a katonai
gazdálkodás értékelésében, gazdasági folyamatainak ,
előjelzésében 349
6.3.4. Az információ-ellátási rendszer 356
6.3.4.1. Az integrált információs rendszerek korunk információs
rendszerei 356
6.3.4.2. A controlling és az információs rendszer kapcsolata 357
6.3.4.3. Új információs rendszer bevezetésének hatásai 358
6.3.5. Controlling szervezet kialakítása a HM-n belül 358
6.3.5.1. A TPSZI controlling osztályok rendeltetése, feladatai és vezetése 359
6.3.5.2. A TPSZI coltroller feladatai 361
7. A KATONAI GAZDÁLKODÁS ÁTÁLLÍTÁSA A HÁBORÚS
ELLÁTÁS RENDSZERÉRE 376
7.1 . Az átállítás fogalma, tartalma és szükségessége 367
7.1.1. Az átállítás fogalma és tartalma 367
7.1.2. Az átállítás indokai 368
7.13. Az átállítás szükségessége 370
7.2. Az átállítással összefüggő katonai és gazdálkodási feladatok 375
7.2.1. Az átállítás katonai (szervezeti) feladatai 375
7.2.2. Az átállás gazdasági feladatai 376
7.3. A harctevékenységek anyagi-technikai biztosítása 384
7.3.1. Az anyagi- technikai biztosítás elvei és követelményei 384
7.3.2. Az anyagi- technikai biztosítás szervezetei 386
7.3.3. Az anyagi- technikai biztosítás megszervezése 388
7.3.3.1. Az anyagi biztosítás 388
7.3.3.2. A technikai biztosítás 390
7.3.3.3. Az egészségügyi biztosítás 392
7.3.3.4. A közlekedési biztosítás 394

Témakörök