kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Franklin-Társulat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött papírkötés |
Oldalszám: | 118 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 22 cm x 15 cm |
ISBN: | |
A rendszeres magyar nyelvtan | 3 |
Hangtan | |
Mivel foglalkozik a hangtan? | 3 |
A beszélő szerv berenedezése | 3 |
A magánhangzó fajai | 4 |
A magánhangzók időtartama | 5 |
A hangrend | 5 |
A magánhangzó illeszkedése | 6 |
A hangrendi párhuzam | 7 |
Nyelvünk mássalhangzói | 7 |
A mássalhangzók képzésmódja | 7 |
Zárhangok | 9 |
Réshangok | 9 |
Folyékonyak | 9 |
Orrhangok | 9 |
Gégehang | 9 |
Kettős mássalhangzók | 9 |
A mássalhangzók táblázata | 9 |
A mássalhangzók időtartama | 9 |
A mássalhangzók váltakozásai | 10 |
Hasonulás | 10 |
Teljes hasonulás | 10 |
Összeolvadás | 10 |
A szótag | 10 |
A hangsúly | 11 |
A szó hanglejtése | 11 |
A hangok magassága. A magyar nyelv hangzása | 11 |
Tájkiejtés, tájszólás | 12 |
Az írás | 13 |
A magánhangzók írása | 14 |
A mássalhangzók írása | 14 |
A szótan | 15 |
Mivel foglalkozik a szótan | 15 |
A szókincs | 16 |
A magyar szavak eredete | 16 |
Magyar szók idegen nyelvekben | 18 |
A szókincs gyarapodása | 19 |
Eredeti és átvitt jelentés | 20 |
Szócsoportok | 22 |
Rokonértelmű szók | 22 |
A szócsalád | 22 |
Azonos hangzású szók | 22 |
A szócsalád | 22 |
Jelentésük szerint | 22 |
Mondatbeli szerepük szerint | 23 |
Alakjuk szerint | 24 |
Származásuk szerint | 25 |
A szó ragozása a mondatban | 25 |
Egy- és többalakú szótövek | 26 |
Az ige | |
Ige és igenév | 29 |
Az ige fajai | 29 |
A cselekvő ige | 30 |
A származék cselekvő igék. Igéből | 30 |
A gyakorító ige | 30 |
A mozzanatos ige | 30 |
A kezdő ige | 31 |
A műveltető ige | 31 |
A szenvedő ige | 31 |
A visszaható ige | 32 |
A ható ige | 32 |
Névszóból képzett igék | 32 |
Összetett igék | 33 |
Alanyi és tárgyak igeragozás | 34 |
Az ige személyragjai | 35 |
Az igeidők | 35 |
Az igemódok | 36 |
Az ikes igék | 36 |
Az ige személyragos alakjai | 37 |
Régies igealakok | 41 |
Az ige helyesírása | 42 |
A névszók | |
A főnév | 43 |
A tulajdonnév | 43 |
Származék főnevek | 44 |
Igéből | 45 |
Névszóból | 45 |
Az összetett főnév | 47 |
A főnév ragozása | 47 |
A főnév mint alany | 48 |
A főnév mint tárgy | 49 |
A főnév mint határozó | 49 |
A főnév helyesírása | 51 |
A melléknév | 53 |
Származék melléknevek | 53 |
Igéből | 53 |
Névszóból | 53 |
Az összetett melléknév | 54 |
A melléknév fokozása | 55 |
A melléknév helyesírása | 56 |
A számnév | 56 |
A számnév helyesírása | 57 |
A névmás | 58 |
Személynévmások | 58 |
Visszaható névmás | 59 |
Kölcsönös névmás | 59 |
Birtoknévmás | 59 |
Mutatónévmások | 59 |
Kérdőnévmás | 60 |
Vonatkozónévmás | 60 |
Határozatlan és általános névmások | 60 |
A névmások ragozása | 60 |
A névmások helyesírása | 61 |
Az igenév | 61 |
Összetett igenevek | 62 |
A határozószó | 63 |
Összetett határozószók | 64 |
A határozószók ragozása és fokozása | 64 |
A viszonyszók | |
A névelő | 64 |
A névutó | 65 |
A névutó helyesírása | 66 |
Az igekötő | 66 |
A tagadószó | 67 |
A kérdőszó | 67 |
A kötőszó | 67 |
Az indulatszó | 67 |
Mondattan | |
Mivel foglalkozik a mondattan? | 68 |
A mondat | 68 |
A mondat fajai | 68 |
A szünetjelek | 69 |
A mondatok hangzása, a beszéd dallama | 70 |
Magyar nyelv. Ábrányi Emiltől | 71 |
A kijelentő mondat | 78 |
A felkiáltó mondat | 78 |
Az óhajtó mondat | 74 |
A felszólító mondat | 74 |
A kérdő mondat | 75 |
Állító és tagadó mondatok | 76 |
A mondatbeli kapcsolatok | 77 |
A mondatrészek | 78 |
Az állítmány | |
Milyen szó lehet állítmány? | 78 |
Az igei állítmány | 78 |
Az alany és a tárgy elhagyása az igei állítmány mellől | 79 |
A tárgyas igeragozás használata | 79 |
Az igeidők használata | 80 |
Jelentő mód | 81 |
Feltételes mód | 81 |
Felszólító mód | 81 |
A névszói állítmány | 82 |
Az igei-névszói állítmány | 83 |
Az állítmány és alany megegyezése | 84 |
Az alany | |
Milyen szó lehet alany? | 85 |
Az alany elhagyása | 85 |
Általános alany | 86 |
A tárgy | |
Milyen szó lehet tárgy? | 86 |
A kettős tárgy | 86 |
A tárgy jelentése | 86 |
A határozó | |
A határozó jelentése | 87 |
A határozó alakja | 87 |
A határozó fajai | 88 |
A helyhatározó | 89 |
Az időhatározó | 89 |
Az állapothatározó | 89 |
Módozathatározók | 90 |
Módhatározó | 90 |
A társashatározó | 90 |
Az eszközhatározó | 90 |
A hasonlító határozó | 90 |
Az eredethatározó | 91 |
Az okhatározó | 91 |
Az eredményhatározó | 91 |
A célhatározó | 91 |
A részeshatározó | 92 |
Mennyiséghatározók | 92 |
A számhatározó | 92 |
A mértékhatározó | 92 |
A képeshatározó | 92 |
Az állandó határozó | 92 |
A jelző | |
A jelző. A jelző fajai | 93 |
A jelző helye, alakja, hangsúlya | 94 |
A tulajdonságjelző | 95 |
A többszörös tulajdonságjelző | 95 |
A névmási tulajdonságjelző | 96 |
A névelők használata | 96 |
A mennyiségjelző | 98 |
A birtokosjelző | 98 |
Jelentése | 98 |
Alakja | 99 |
Az összetett mondat | |
Mellérendelő és alárendelő mondat | 100 |
A mellérendelő mondat fajai | 101 |
A kapcsolatos mondatok | 101 |
Ellentétes mondatok | 101 |
A következtető mondat | 102 |
A magyarázó mondat | 102 |
A választó mondatok | 103 |
Az alárendelő mondat | 103 |
A mellékmondat fajai | 103 |
A mellékmondatok viszonya | 104 |
A mellékmondat helye | 105 |
Az alárendelő mondat helyesírása | 105 |
Az állítmányi és állítmányi névszói mellékmondat | 106 |
Az alanyi mellékmondat | 106 |
A tárgyi mellékmondat | 106 |
Az idézet helyesírása | 107 |
A határozó mellékmondatok | 107 |
A helyhatározó mellékmondat | 107 |
Az időhatározó mellékmondat | 107 |
Az állapothatározó mellékmondat | 108 |
Módozathatározó mellékmondatok | 109 |
Mennyiséghatározó mellékmondatok | 110 |
A képeshatározó mellékmondatok | 110 |
Jelző mellékmondatok | 110 |
Az igeneves kifejezés | 111 |
A szórend | 112 |
Visszatekintés, előretekintés | 115 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.