Erdőgazdasági alapismeretek

Szerző

Budapest

'Dr. Trauer Ervin: Erdőgazdasági alapismeretek ' összes példány

Kiadó:	Szerzői magánkiadás
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1942
Kötés típusa:	Varrott papírkötés
Oldalszám:	258 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Írta: Dr. Trauer Ervin M. Kir. erdőtanácsos. Második kiadás. Hornyánszky Viktor R.-T. nyomdai műintézet nyomása, Budapest. 32 fénykép és 26 fekete-fehér tábla, rajz illusztrálja a könyvet.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Előszó a második kiadáshoz

Könyvem első kiadása még a trianoni országhatárok között készült, és valószínűleg az azóta bekövetkezett területgyarapodásoknak tulajdonítható, hogy két év alatt... Tovább

Tartalom

Előszó az első kiadáshoz	3
Előszó a második kiadáshoz	5
Bevezetés
Az erdő közgazdasági jelentősége	8
Az erdő magángazdsági jelentősége	9
Termőhely
Éghajlat, talaj	10
Erdőtenyészet
A növények szerkezete	15
A növények alkotórészei	19
A növények élete és táplálkozása	23
Erdei fák és cserjék	25
Tűlevelűek (nyitvatermők)	26
A gyakrabban előforduló tűlevelű fák	26
A jegenyefenyő	26
A lúcfenyő	28
A vörösfenyő	28
Az erdeifenyő	28
A feketefenyő	30
A ritkábban előforduló tűlevelű fák	30
A tiszafa	30
A duglaszfenyő	30
A havasifenyő	30
A törpefenyő	30
A símafenyő	30
A Banksfenyő	30
A gyakrabban előforduló tűlevelű cserjék	31
A borókák (közönséges, virginiai, törpe- és nehézsszagú boróka)	31
A tuják (közönséges- vagy nyugati és keleti tuja)	31
Lomblevelűek (zárvatermők)	31
A gyakrabban előforduló lomblevelű fák	32
A bükk	32
A tölgyfélék (kocsános-, későnviritó, kocsántalan, molyhos-, magyar-, vörös-, és csertölgy)	32
A gyertyán	35
A kőrisfélék (közönséges vagy magas-, virágos- és amerikai kőris)	35
Az akác vagy fehérakác (gömb-, jegenye-, ragadós- vagy szurkos-, egylevelű és rózsavirágú akác)	37
A japánakác	38
A szilfélék (mezei-, parás-, hegyi- és vénicszil)	38
A juharfélék (hegyi- vagy fürtös-, hegyeslevelű vagy korai-, mezei-, zöld- vagy kőrislevelű és feketegyűrűjuhar)	39
A hársfélék (nagylevelű, kislevelű és ezüstlevelű hárs)	40
A nyír	40
Az égerfélék (mézgás- és hamvaséger)	42
A fűzfélék (fehér-, szomorú- törékeny- és kecskefűz)	42
A nyárfélék (rezgő-, fehér-, szőke- vagy szürke-, fekete- vagy csomoros-, jegenye-, kanadai és robusta nyár)	43
A ritkábban előforduló lomblevelű fák	46
Az almafélék (vadalma és vadkörte)	46
A berkenyefélék (vörös-, lisztes-, fojtós- és barkócaberkenye)	46
A szilvafélék (madárcseresznye, savanyú, zelnicemeggy vagy májusfa és a török- vagy sajmeggy)	47
A diófélék (közönséges és fekete- és vagy amerikai dió)	47
Az eperfélék (fehér-, fekete-, vörös- és narancseper)	47
A közönsége (szelíd-) gesztenye	48
A bokrétafák (vadgesztenyék) (fehér- és vörösbokrétafa)	48
A lepényfa (Krisztus tövis)	48
A bálványfa	49
A bolgárfák vagy platánfák (keleti és nyugati bolgár- vagy ulatánfa)	49
A gyakrabban előforduló lomblevelű cserjék	49
A nemes füzek (kötő- vagy kender-, mandulalevelű, csigolya- vagy bíbor- és amerikai fűz)	49
A mogyorók (közönséges és törökmogyoró)	50
A somok (vörösgyűrű- és húsossom)	50
A kökény	50
A cseregelagonya	50
A naspolya	51
A tamariskafélék (fávánövő vagy francia és a cserjeszerű vagy német tamariska)	51
A keskenylevelű ezüstfa	51
A vesszősfagyal	51
A közönséges orgona	51
Az iszalagbércse	52
A repkény borostyán	52
A bodzafélék (fekete-, vörös- vagy fürtös- és földi- vagy gyalogbodza)	52
A fagyöngyök (fehér és sárga fagyöngy) (fakin)	52
A rózsafélék (cserjés- vagy seregély- és hamvasszeder, málna, szamóca, és vadrózsa)	53
Az áfonyafélék (fekete-, hamvas-, vörös- és tőzegáfonya)	53
A ritkábban előforduló lomblevelű cserjék	54
A kecskerágók vagy papsipkák (csíkos, bibircses kecskerágó)	54
A mogyorós hólyagfürt	54
A téli magyal	54
A szömörcék (cser- vagy sárga- és ecetszömörce)	54
A borostyán vagy vadszőlő	54
A homoktövis	54
A bangitafélék (ostromén- és kányabangita)	54
A seprőzanót	55
A nyúlrekettye	55
A Kinincs	55
A loncok (jerikói és búbos lonc, közönséges ükörke)	55
A puszpángfa	55
Erdőművelés
Fásítási módok	56
Fásítás a fa egyes részeivel. (Dugványozás, bomlítás vagy bujtás, gyökérsarjakkal és gyökérdarabokkal való fásítás)	56
A magvetés	59
A vetőmag	59
A magvak érése és szedése	60
A magvak eltartása	62
A magvak jósága	64
A vetés (Teljes-, részleges-, pásztás-, soros- (mezőgazdasági műveléssel), nyerges-, bakhátas-, bogárhátas-, foltos-, domb- és lyukvetés)	67
A csemeteültetés	69
A csemete nevelése	69
A csemetekert	69
Csemetekerti talajművelés	71
Csemetekerti dugványozás	73
Csemetekerti magvetés	73
A csemeték átiskolázása	75
A csemetekert védelme	76
A csemeték gondozása	78
A csemeték kiszedése és szállitása	78
A csemet kiültetése	80
Általános szabályok	80
Az ültetés kivitele	82
Ültetési módok (Gödrös, lyukba vagy hasítékba, dombos, cserepes, kosaras, süllyesztett, zsombékos ültetés)	84
A fásítások gondozása és védelme	87
Különleges talajok fásítása	88
Vadvizes területek fásítása	88
Homokterületek fásítása	88
Szikes területek fásítása	90
Kopár területek fásítása	91
Vízmosásos, földomlásos és kőgörgeteges területek fásítása	92
Különleges rendeltetésű (gazdasági) fásítások	94
Fa- vagy cserjecsoportok	94
Fapászták, fa- vagy cserjesorok	95
Legelőfásítás	96
Az erdő fogalma, keletkezése és felújítása	97
Erdőápolás és erdőnevelés	98
Talajápolás	98
Állománynevelés	99
Hézagpótlás	99
Gyomlálás és védelem	99
Tisztítás	100
Gyérítés (erdőlés)	101
Riktítás (vigályítás)	102
Nyesés	102
Erdő- és állományalakok	103
Ősi szálalógazdálkodás	103
Mai erdőalakok	104
A szálerdő (Tarvágásos, fokozatos felújításos, szálaló)	104
A szálerdő különleges változatai. (váltógazdálkodásos legelőerdő, fás és ligetes legelő)	107
A sarjerdő (közönséges, cseres vagy cserkéregtermelő, fonófűzvessző-termelő, botoló, fejesfa, nyeső	108
A középerdő	111
Erdőalakok magassági fekvés szerint, (Berki, lapályi, homoki, dombvidéki, elő- közép- és magashegységi)	112
Állományalakzatok fafaj szerint (elegyetlen, elegyes)	113
Fafaj változtatások	114
Állomány átalakítások	114
Erdővédelem
Káros légköri tényezők (szélsőséges hőmérséklet, szélsőséges légáramlások, villámcsapások, nagymennyiségű csapadék)	116
Káros elváltozások a talajban (túlságos nedvesség, kötöttség, lazaság, a talajtakaró behordása, elhordása és az ásványi anyagok káros elváltozása)	122
Növényi károsítók	123
Erdei gyomok (fűneműek, cserjék, fák)	123
Élősködő virágos növények (fehér és sárga fagyöngy)	123
Élősködő virágtalan növények (gombák)	124
Fiatal fácskákon élő (szikronotógomba, a jegenye és lúcfenyő csemetepenész)	124
A gyökereken élő (gyökérrontó galóca, gyökérölő tapló, fekete héjszemölcs)	124
A fák törzsében élő (erdeifenyő, lúcfenyő, törzstapló, kénsárga tapló, áltapló gomba, tűzi vagy bükkfa tapló)	125
A fák kérgén élők (jegenyefenyő-, erdeifenyő-, vörösfenyőrák-, rákképző héjbibircs, piros héjbibircsgomba)	125
A fák levelein élők (tölgylisztharmat, jegenye-, lúc- erdeifenyő karcüszög)	126
A fák gyümölcsein élők (lúcfenyő toboznyitó, bábaszilva)	127
Állati károsítók	127
Emlős állatok	127
Házi emlősök	127
Károsak (kecske, ló, juh, szarvasmarha, sertés)	127
Hasznosak	128
Emlős vad	128
Vadászható emlősök	128
Károsak (szarvas, dámvad, őz, vaddisznó, mezei és üregi nyúl)	128
Hasznosak	129
Kisebb erdei emlősök	129
Károsak (mókus, pele, egér, pocokfélék)	129
Hasznosak (denevérek és cickányok)	129
Madarak	130
Házi szárnyasállatok (baromfiak)	130
Károsak (lúd, baromfiak)	130
Hasznosak	130
Erdei szárnyasállatok (madarak)	130
Károsak (siketfajd, nyírfajd, császármadár, szajkó)	130
Hasznosak (ölyvek, baglyok, vércsék, kakuk, cinkék, rigók, fakúszók, seregélyek, éneklők, harkályfélék, nyaktekercs, pintyfélék, kecskefejő, varjú és csóka)	130
Rovarok	131
A rovarok élete	131
Káros rovarok	131
Bogarak vagy fedelesszárnyúak	135
Lemezes csápúak (közönséges-, kurtafarú vagy vadgesztenye, tarka vagy kalló, sárga vagy júniusi cserebogár)	136
Díszbogarak (fekete vagy négypontos virág díszbogár, sávos díszbogár, karcsú zöld díszbogár)	136
Hólyaghúzó bogarak (közönséges kőrisbogár)	138
Ormányos bogarak	138
Rövid ormányosok (vöröslábú rövidormányos fenyőbogár, aranyosszőrű erdeifenyő ormányos, zöld vastag ormányos, zöld- v. aranyzöld-pikkelyű ormányos)	139
Hosszú ormányosok (fenyőbogár vagy nagy fenyőormányos, foltos fenyőbogarak, fűz- vagy égerrontó ormányos bogár, tölgymakk- és mogyorófúró ormányosok, gömbös kőrisormányos, hajtásfúró ormányosok)	139
Szúfélék	140
Kéregszúk (nagy fenyőháncsszú, kis fenyőháncsszú, nagy erdeifenyőszú, görbfogú jegenyefenyőszú, nagy vörösfenyőszú, óriási lúcfenyőháncsszú, betüző szú, hatfogú vagy rézmetszószú, lúcfenyőszú, kis kőrisháncsszú, barázdáltszárnyú vagy nagy kőrisháncsszú, nagy szilszíjácsszú, kis szilíjácsszú, tölgykéregszú, nagy nyírszíjácsszú)	141
Faszúk (vonalas-szú, varratos bükkfaszú, púpos- vagy tölgysudárszú, a lombfák szúi - hengeres törzsszúk)	143
Cincérek (romboló fenyőcincér, hosszúcsápú fenyőcincér, hőscincér, kis hőscincér, darázscinicérek, a nagy és kis nyárfacincér)	144
Levélbogarak (nyár-, fűz-, kék égerlevélbogár, szil olajos-levélbogár, tölgy földibolha)	145
Egyenesszárnyúak (lótetű vagy sáska)	145
Hártyásszárnyúak	147
A levéldarazsak (fenyőlevéldarázs, réti-levéldarázs, lúcfenyő-levéldarázs)	147
A fadarazsak (nagy és kis fadarázs)	148
Gubacsdarazsak	148
Lepkék vagy pikkelyesszárnyúak	148
Nagy lepkék	148
Rejtetten élők (üvegszárnyú lepkék, nagy, kis farontó lepkék)	150
Szabadon élők	150
Az erdeifenyő ellenségei. (erdeifenyő-szövőlepke, erdeifenyő-bagolypille, erdeifenyő-araszoló)	150
A lúcfenyő ellenségei (apácalepke)	152
A tölgy ellenségei (kétalakú-gyapjaspille, gyűrűspille, búcsúslepke, sárgafarúpille)	153
A bükk ellenségei (bükk-gyapjaspille)	155
Apró lepkék (levélsodró lepkék, tűz- és molypillék)	155
Kétszárnyúak (gubacslegyek)	156
Szipókások	156
Levéltetvek (nagy lúcfenyő- kis lúcfenyő gubacstestű, gyapjas jegenyefenyő-hajtástetű, lombfa-gubacstetűk)	156
Pajzstetvek (lúcfenyő-, tölgy-, gyapjas bükk és akácpajzstetű)	157
Hasznos rovarok	158
Rovarrablók (cicindellák, futóbogarak, bábrablók, tarkabogarak, katicabogarak, ásódarazsak, és hangyák)	159
Élősködők (fürkészek, légyfélék)	159
Gubacsdarazsak (szúrós gubacsdarázs)	159
Emberi károsítások	159
A tulajdonos károsításai (erdőgazdasági üzemtervek, erdőrendészeti áthágások, helytelen erdőművelés, védelem és használatból eredő károsítások)	160
Idegenek károsításai (erdei kihágások, (lopások, kártételek, veszélyes és tiltott cselekmények, illetve mulasztások)	163
Erdei tüzek (talajtűz, vagy földégés, talajtakaró- vagy futótűz, törzstűz, korona- vagy tetőtűz)	164
Erdőhasználat
Fahasználatok	167
A fának tulajdonságai	167
Termelés	170
A favágás ideje	170
A favágás eszközei	171
A favágás módjai	171
A favágás általános szabályai	173
A kivágott fa felkészítése	174
Erdei választékok (szerfa, tüzifa)	175
A felkészített faanyagok összegyüjtése (közelítés)	176
Az összegyüjtött faanyagok összerakása	178
A kitermelt fa számbavétele	179
A vágás kitakarítása	181
Szállítás	181
Szárazföldi szállítás	182
Ideiglenes szállító berendezések	182
Vontatóutak	182
Csúsztatók	185
Úsztatóvályuk vagy csatornák	185
Kötéleregetők	187
Gördülőpályák	187
Hordozható vasutak	187
Állandó szállító berendezések	189
Állandó utak	189
Erdei vasutak	190
Siklók vagy felvonók	191
Sodronykötél-pályák	191
Vizi-szállitás	192
Ideiglenes szállító berendezések (úsztató csatornák)	192
Állandó szállító berendezések (patakok, folyók, tavak)	192
A medrek szállításra való berendezése	194
Mederszabályozás (párhuzamos (partvédő) mű, sarkantyú, fenékgát, bukógát)	194
Víztárolás	195
A vízgyűjtő gátakról általában	195
A földgát	197
A föld- és kőgát	198
A kőgát	198
A beton- és kőgát	198
A beton- és vasbetongát	198
A fa- és kőgát	198
Vegyes tömörgát	199
A kőpilléres fagát	199
A fagát	200
Zúgók vagy áteresztők	200
Árapasztók	201
A gát védelme	201
Duzzasztók	202
A szállításhoz szükséges művek	202
Vízrebocsátás	202
Terelés	203
Gerebezés	204
Kipartolás	205
Raktározás	205
Az úsztatás	206
A tutajozás	207
A hajózás	210
Különleges előkészítések	211
Erőművi (mechanikai) feldolgozás	211
Faragott áru	211
Hasított áru	213
Fűrészáru (fűrészek)	214
A fa tartósságának a fokozása	216
Vegyi (kémiai) feldolgozás)	218
Szénégetés (rakásokban, vermekben, kemencékben)	218
Faecetgyártás, kátrány- és szurokfőzés)	221
Koromégetés	222
Hamuégetés és hamuzsírfőzés	222
Értékesítés	222
Alak szerinti eladások	223
Tőáru eladás	223
Féltőáru eladás	224
Készáru eladás	224
Eladásimódok	224
Eladás alku utján	224
Az árverés	225
Az árlejtés	225
Eladás szabadkézből	225
Eladás szabott áron	226
Felhasználás	226
A szerfa	226
Gazdasági fa	226
Erdőgazdasági fa (erdők művelésénél, kihasználásánál, vadászatánál és erdei épitkezéseknél használt fák)	226
Mezőgazdasági faj (kerítés, karó és egyéb fák)	227
Háztartási fa (seprűk, ágasok, lomb, fenyő, díszgallyak, karácsony- és májusfák)	228
Építési fa (középítési, föld-, víz- híd-, hajó-, gépépítési és szerszámfák)	228
Ipari fa (asztalosok, kádár, kerék- és szekérgyártó, fafaragó, esztergályos, hangszerek, zsindely, szitakáva és egyéb lemez, fafonás, szövés, faszeg és szálka, gyaluforgács, fagyapot, nyers farost, tiszta farost (cellulóze), köszörült, illetve őröltfa fűrészpor és faliszt fája)	230
A tüzifa (fa, faszén)	233
Mellékhasználatok	234
Növényi mellékhasználatok	234
A fa melléktermékei (fakéreg, cserkéreg, termelés, falomb, virág, termés, gyanta, terpentin, és gubacs)	234
Egyéb növényi melléktermékek (legeltetés, fűszedés, gyümölcsök, gyógynövények, virágok, gazdasági növények, gombák, mezőgazdasági közteshasználat)	238
Ásványi mellékhasználatok (kövek, mészégetés, kőzetek, kavics, homok, agyag, televény, tőzeg vagy turfa)	240
Állati mellékhasználatok (vadászat, halászat és rákászat)	242
A mellékhasználatok értékesítése	243
Forrásmunkák	246
A szöveg közé illesztett 32 fénykép és 26 tábla, rajz

Témakörök

Dr. Trauer Ervin

Dr. Trauer Ervin műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Trauer Ervin könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem