Általános gyógypedagógia I.

Tartalom

Bevezetés I-V
Előszó 3-12
I. A gyógypedagógia fogalma.
1. A gyógypedagógia fogalma általában 13-19
2. A gyógypedagógia körébe tartozó két fő fogalom 19-22
3. A gyógypedagógiai disciplinák fogalma általában 22-30
A) A gyógyító-nevelői gondolkodás.
1. A gyógyító-nevelői gondolkodás fejlődése 30-41
2. A nevelés gyógyítástani fogalmára vonatkozó magyarázatok 41-53
3. A nevelés gyógyítástani fogalma 53-60
4. A megelőzés és védelem a gyógyítónevelés fogalmában 60-70
B) A gyógyítva-nevelői tevékenység fogalma.
1. A gyógyítva-nevelői és oktatói tevékenység fogalma 70-77
2. A gyógyítva-nevelői tevékenység köréből általában 77-79
3. A megismerés (diagnosis) gyógypedagógiai fogalma 79-82
4. Az értékelés (prognosis) gyógypedagógiai fogalma 82-86
5. A gyógyítva-nevelői therápia fogalma 86-90
II. A gyógypedagógiai disciplinák fogalmának magyarázása és e disciplinák rendszere.
A) A gyógyító-nevelés általános elméletének (általános gyógypedagógiának) fogalma.
1. Az általános gyógypedagógia fogalmának a normális neveléshez viszonyított
értékelése 81-98
2. A gyógyító-neveléstudomány egységes elméletének kialakulása 98-104
3. A gyógyító-neveléstudomány egységének elmélete 105-112
4. A gyógyító-neveléstudomány egységes nevelési problémái 115-130
5. A gyógyító-nevelés elméletére vonatkozó meghatározások összefoglalása 130-132
6. A gyógyító-neveléstudomány egységes nevelési kérdéseinek összefoglalása 132-133
B) Az általános gyógyító-neveléstan fogalma.
1. A gyógyító-neveléstan fogalmának kialakulása 133-138
2. A megismerés (nevelési szempontból való diagnosis), mint az általános gyógyító-neveléstan fogalmának tényezője 139-146
3. Az értékelés (nevelési prognosis), mint az általános gyógyító-neveléstan fogalmának
tényezője 146-153
4. A cél és feladatok, mint az általános gyógyító-neveléstan fogalmának tényezői 153-160
C) Az alkalmazott gyógyító-neveléstan fogalma.
1. Az alkalmazott gyógyító-neveléstan fogalmának tényezői 160-169
2. A csoportosítás jelentősége az alkalmazott gyógyító-nevelői gondolatkör kialakulása szempontjából 169-190
3. Az alkalmazott gyógyító-nevelői gondolatkör kialakulása szempontjából értékesíthető csoportfogalmak, valamint a hozzájuk tartozó alkalmazott gyógyító-neveléstani disciplinák összefoglalása 190-192
D) A csökkentértékűek oktatástanának fogalma.
1. A csökkent értékűek oktatástana fogalmának tényezői: a cél és a feladatok 192-196
2. Az iskolarendszer a csökkentértékűek oktatástanának fogalmában 196-205
3. A tanterv kérdése a csökkentértékűek oktatástanának fogalmában 205-207
4. A csökkentértékűek oktatástanának fogalmi tényezői: a tanítás módja, menete és
eszközei 207-211
B/1 A fogyatékosságügyi társadalompolitika fogalma.
1. A fogyatékosságügyi társadalompolitika fogalmának kialakulása 211-215
2. A megelőzés gondolata a fogyatékosságügyi társadalompolitika fogalmában 215-225
3. A védelem gondolata a fogyatékosságügyi társadalompolitika fogalmában 225-254
4. A fogyatékosságügyi társadalompolitika hármas jellege 254-256
C/1 A fogyatékosságügyi oktan fogalma.
1. Az értékcsökkenésre vonatkozó oktani kutatások kialakulásának szükségessége 256-259
2. Az oktani kutatások két körének kialakulása 259-241
D/1 A törvényszéki gyógypedagógia fogalma.
1. A törvényes intézkedések szerepe a törvényszéki gyógypedagógia fogalmának kialakulásában 242-245
2. A csökkentértékűek szerepe a törvényszéki gyógypedagógia fogalmának
kialakulásában 245-248
E/1 A gazdasági gyógypedagógia fogalma.
1. A gazdasági gyógypedagógia fogalmának kialakulása 248-252
2. A munkaképesség és munkakészség szerepe a gazdasági gyógypedagógia fogalmának kialakulásában 252-256
3. A társadalmi felfogás szerepe a gazdasági gyógypedagógia fogalmának
kialakulásában 256-259
4. A munkakereslet és munkakinálat szerepe a gazdasági gyógypedagógia
fogalmában 259-262
A gyógyító-neveléstudomány disciplináinak rendszere 262-263
III. Mily kérdések tartoznak a gyógypedagógia történetének keretébe. 263-266
Zárószó 267
Irodalom 269-278

Témakörök