Hiszem az örök életet!/A keresztény házasság

Szentbeszédek, melyeket az 1934-35. tanév I. felében a Pázmány-Egyetem templomában elmondott Dr. Tóth Tihamér egyetemi ny. r. tanár/Szentbeszédek, melyeket az 1934-35. tanév II. felében a Pázmány-Egyetem templomában elmondott Dr. Tóth Tihamér egyetemi ny. r. tanár

Szerző

'Dr. Tóth Tihamér: Hiszem az örök életet!/A keresztény házasság ' összes példány

Kiadó:
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1936
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	424 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Két mű egy könyvben. Második kiadás. Nyomtatta "Élet" Irod. és Nyomda Rt.

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

HISZEM AZ ÖRÖK ÉLETET!

Krisztusban Kedves Testvéreim!

Öt évvel ezelőtt kezdtem el ezen a szószéken a keresztény „Credo"-nak magyarázatát és öt év alatt eljutottam „Hiszekegy"-ünk utolsó... Tovább

Tartalom

Hiszem az örök életet!
Hiszem az örök életet	9
A kérdés fontossága. Ősidőktől fogva két világnézet küzd: nincs örök élet - van örök élet. Aszerint, hogy melyik táborba állunk, más és más lesz életünk, halálunk és a csapásban vigasztalásunk
Az emberiség mindig hitt az örök életben. Hittek a történelem előtti népek is, a nagy történeti népek is, és hisz ma is minden nép
Van-e túlvilág vagy nincs? Még ha mindkét tábor egyformán tudna is érvelni a saját igaza mellett, akkor is a túlvilág hite mellé állna a józan emberi ész
Van-e lélek?	20
A tudomány nem tagadja a lelket; sem a jogtudomány, sem a bölcselet, sem a történelem, de még a természettudomány sem.
Sőt a logikus okoskodás megköveteli a lelket. Megcáfolja a lélektagadó materializmus, az ember gondolkodó képessége, amely föltételezi az anyagtól különböző szellemi lelket és megcáfolja az ember akarati működése, mely szellemi lélek nélkül lehetetlen volna.
Mit mond a hit: van-e örök élet?	32
Krisztus Urunk hirdett az örök életet. Hányszor és hány változatban említi azt nyílt tanításában és példabeszédeiben egyaránt! Szent Pál is Krisztus tanítása nyomán tudta oly fölényesen leírni a föltámadást.
Az örök életet hirdeti az Isten eszméje is. Ha van Isten, kell lennie túlvilági életnek is, mert ezt megköveteli Isten fönsége, jósága és igazságossága
Mit mond a bölcselő ész: van-e örök élet?	43
Az örök életet bizonyítja az ember esze. Csak úgy van célja életünknek, ha van örök élet. Lehetséges élet a halál után is, test nélkül is. Sőt testünk sem pusztul el végleg, hanem új életre fog föltámadni.
Az örök életet bizonyítja az ember akarata. Elemi erővel vágyódunk az igazságosság után. Még a kereszténység ellenfelei sem tudnak szabadulni ettől a gondolattól.
Az örök életet bizonyítja az ember szíve. Elemi erővel vágyódunk a boldogság és az igazság után, és ezt csak az örök életben érjük el teljesen
Mit ád az örök élet hite?	55
Lendület az életben. Az által, hogy célt ad az ember életének, teljesen át is alakítja ezt az életet.
Erő a kísértésben. Azért említi annyiszor Krisztus az örök életet, hogy áldozatokra képessé tegyen. Az örök élet óriási figyelmeztetés a kísértés idején!
Biztatás a szenvedésben. "Credo vitam aeternam" - mily energiaforrás ez az élet küzdelmeiben! De csak akkor, ha eleven bennem ez a hit!
Az örök élet kapuja: a halál	67
Az örök élet kapuja: a halál. A halál kapuján át kell mennie minden embernek, mert "el van határozva, hogy az emberek egyszer meghaljanak" (Zsid. 9,27). Okos dolog tehát keresztény lélekkel megbarátkozni ezzel a gondolattal.
Hogy fogunk átmenni a halál kapuján? Milyen lesz a meghalás? Milyen lesz az ítélet? És mi lesz az ítélet után?
A győzedelmes halál	79
Bizonyos, hogy mindnyájan meghalunk. Meghaltak a fáraók, a francia "napkirály", az osztrák császárok és magyar királyok, az orosz cárok, mi is meghalunk.
Bizonytalan, hogy mikor halunk meg. Bizonytalan, hogy mikor, hol, hogyan és milyen lelki állapotban fogunk meghalni. Egyszer csak ott fekszel te is a ravatalon. És még vannak emberek, akik úgy élnek, mintha ezt nem is hinnék! Ha még ma kellene elmenned, mit tennél?
Az útmutató halál	125
"Doctor Mors" három dologra tanítja meg az embert: Milyen semmiség az élet! Milyen mulandó, hirdeti. Bárcsak mindenki meghallaná ezt a szavát!
Milyen kincs az élet! A mult már nem a tied, a jövő még nem a tied, használd fel tehát azt, ami a tied: használd fel a mai napot!
Milyen felelősség az élet! Ez teszi nehézzé a halál percét. Készen vagy-e mindig a halálra?
A tanító halál	92
Az idő múlásán mindnyájan megilletődünk. Minden elavul és megöregszik, mint a ruha. Te azonban, Istenem, ugyanaz maradsz és éveid el nem fogynak.
A halál figyelmeztet felelősségünkre. Az "élet könyvében" minden föl van írva. Vajjon milyen lesz életem végén a rovancsolás eredménye?
A halál figyelmeztet kötelességünkre. Adjunk hálát Istennek az eddigi életben vett minden jóért és csapásért, és tegyünk férfias elhatározást ezutáni életünk hűséges felhasználására
A figyelmeztető halál	104
Mily rövid ez a földi élet! Az élet rövid. Nem szeretünk erre gondolni, pedig a mulandóság átérzése az első lépés az igazi élet felé
Mily fontos a földi élet! Nem csak élvezet, nem csak munka, hanem még más is, istenszolgálat.
Használd fel az életet! Fizesd ki adósságodat és jól gazdálkodjál!
A kijózanító halál	114
A túlvilági élet hitének napsugara mellett máskép fogom látni a földi élet eseményeit. Mily rettenetes is volna, ha csak sírjaink volnának, de kereszt nem emelkednék rajtuk! Viszont a túlvilág fényénél még az élet mulandóságának tudata sem szegi szárnyát munkakedvünknek. A túlvilág hite összekötőkapocs az élő és már meghalt családtagok között: és létrehozója a felebaráti szeretet kegyeletes megnyilvánulásainak
Máskép viselem el az élet szenvedéseit is. Vigasztal a túlvilág abszolút igazságszolgáltatása. Így vált a kereszténység a legoptimistább világnézetté, mely a szenvedésben és halálban is az örök élet diadalát tudja zengeni
A vigasztaló halál	136
A halál a földi élet vége. Véget vet a földi szenvedésnek, igazságot oszt, kiegyenlíti a társadalmi egyenlőséget és törleszti Isten előtti adósságunkat
A halál az örök élet kezdete. A halállal nemhogy vége volna az életnek, hanem azzal kezdődik az igazi élet. A halál hazatérés mennyei Atyánkhoz
A legyőzött halál	149
A halál csak azon tud győzni, aki nem hisz az örök életben. Egész életünk szakadatlan birkózás a halállal, és a végén látszólag mégis a halál győz.
Aki azonban hisz az örök életben, az legyőzi a halált. Az örök élet hitével győzzük le a halált. Aki így gondolkodik, az nem pogány módra gyászolja elhúnyt kedveseit
Utolsó harcunk döntő pillanatában megjelenik mellettünk Krisztus. Egyházunk elhozza betegágyunkhoz Krisztust az Oltáriszentségben, külön szentséggel is erősít betegségünkben. Lelketlenség a beteget megfosztani ettől az erősítéstől!
A tisztítóhely	161
Valóban van-e tisztítóhely? A kereszténység mindig vallotta ezt a hitet, sőt valamiféle formában megtaláljuk már a kereszténység előtti korban is.
Miben áll a tisztítóhely? A tisztítóhely a tisztulás és vezeklés helye. Ezt a vezeklést csak a felületes gondolkodás tartja Istenhez méltatlannak.
Mi következik a tisztítóhely hitéből? Tanítás: ez a hit enyhíti az örök pokol veszedelmét, könnyebbé teszi a mennyország elnyerését, és fölöslegessé a reinkarnáció hirdetését. Figyelmeztetés: mi, élők, segítsünk a megholtakon és igyekezzünk a bűneinkért járó jóvátételből még ebben az életben minél többet elvégezni
Az örök kárhozat	174
Van pokol! Még a keresztény hit nélkül is rájött erre az okoskodó emberi ész; teljes bizonyosságra emelte aztán ezt a hitet a keresztény vallás.
A pokol örök! Örök pokol! Mindent elhisznek egyesek, de itt fennakadnak. Pedig mindjárt megenyhül a pokol hitének rettenetessége, mihelyt azt is megfontoljuk, hogy tulajdonkép ki is kerül a pokolba. Hogyan kerülhetjük el a poklot?
Az örök boldogság	188
Van-e mennyország? Az Úr Jézus szavaiból világosan tudjuk, hogy van; és pedig egyre máskép beszélt róla az Úr, mint előtte beszéltek! Nem tudjuk, hányan jutnak az égbe; de bízunk és dolgozunk
Milyen lesz a mennyország? Látni fogjuk Istent és ez végtelen örömnek lesz forrásává. Soha ezt az örömet meg nem únhatjuk. Nemcsak látni fogjuk az Istent, hanem bírni is.
A keresztény házasság
A család fontossága	211
Kell-e a családról ily sokat beszélni? Valóban vannak, akik jogosan fölvetik ezt a kérdést: akik a régi, ideális családi körben nőttek fel. A kérdéssel foglalkoznunk kell, mert foglalkoznak vele mások kegyetlen, tapintatlan és vakmerő szabadossággal, és mert a házasság nem egyszerű állami szerződés, hanem erkölcsi és vallási intézmény is.
Lehet-e erről a katolikus papnak beszélnie? Tudhat erről beszélni, mert ő is házasságból született, elfogulatlanabbul ítél, és a lelkipásztorkodásban bőséges tapasztalathoz jut. Szabad és kell is erről beszélnie, mert ha ez nem is könnyű feladat, a házasság lényegileg szent dolog, tehát az ő hatáskörébe tartozik.
A házasság Krisztus előtt	223
A házasságot Isten rendelte. Ezt tanítja a Teremtés Könyvének első fejezete, ahol a férfi és a nő teremtéséről van szó, és második fejezete, ahol részletesen értesülünk a házasság megalapításáról.
Mi a házasság az Isten akarata szerint? Nemcsak szerződés, nemcsak magánügy, hanem egy férfinak és egy nőnek sírig tartó szövetsége. Nélkülözhetetlen erőforrás a társadalom számára is.
Kinek kell megházasodnia és kinek nem? A teljesen megtartóztató élet értékesebb ugyan Isten előtt, de az emberek legnagyobb része számára a helyes megoldás mégiscsak a házasság. Ki ne házasodjék és ki igen?
A házasság Krisztus után	236
Mint gondolkodik Krisztus Egyháza a házasságról? Egyrészt egészen földiesen, de másrészt meg egészen égiesen is. Csak így lehet megérteni a keresztény házasság lényegét: a házasság szentség!
Mit ad Krisztus a házastársaknak? Az Úr nászajándéka a szentségi kegyelem. Végig megmarad a szentség, amelyet az oltárnál vettek fel. Mik azok a szentségi kegyelmek, amikhez a házasság szentsége juttatja a házastársakat?
Előkészület a házasságra	247
Távolabbi előkészület a házasságra. Neveljük a gyermekeket önfegyelmezésre, a leányokat nagyobb szerénységre és egyszerűségre és mindkét nembeli ifjúságot tiszta erkölcsi életre.
Közelebbi előkészület a házasságra. A jegyesség az önvizsgálatnak, továbbá a másik jegyes megismerésének ideje. Miért félti mégis az Egyház a jegyeseket?
A jó házastárs tulajdonságai	259
A fiú legyen komoly és felelősségét átérző. A házas élet óriási felelősséget jelent, és ez csak abban a fiatalemberben van meg, akiben nagy a munkakedv, kötelességteljesítés és becsületesség.
A leány legyen szerény és házias. A vőlegény győződjék meg, megvan-e leendő feleségében a kellő szerénység és háziasság. Hihetetlen, mily könnyelműek egyesek ebben az életbevágó kérdésben!
Mindkettő legyen vallásos. Sorsdöntően fontos, hogy a házastársak vallásosak legyenek, tehát vallásos ember ne menjen házastársul nem vallásoshoz. A szülők szent kötelessége vallásosan nevelni a gyermekeket.
Akadályok a házasság útján	272
A házassági akadályok általában. Az Egyház tapasztalata hozta létre a házassági akadályokat. Főleg mindig követelte a házastárs választásának szabadságát
Az elváltak új házassága. Micsoda zürzavaros eseteket mutat erre a mai, meglazult erkölcsű világ! De az Egyház érinthetetlennek tartja a házassági köteléket.
A vegyesházasság akadálya. Nehéz és kényes téma, de nem térhetünk ki előle. Az Egyház nyíltan és határozottan ellene van a vegyesházasságoknak. Miért van ellene?
Az egynejű házasság	285
A házasság fogalma megköveteli az egynejűséget. Nem lehet föladni a monogámiát azért sem, mert ez Istennek határozott parancsa, de azért sem, mert a magasabb emberi kultúrának is nélkülözhetetlen alkotó eleme.
Az egynejűség megköveteli a házassági hűséget. Vajjon meg lehet-e azt tartani? Igen. De aki meg akarja tartani, kerülje mindazt, ami a hűség megtartását megnehezíti és tegye meg mindazt, ami megkönnyíti.
A "megreformált" házasság	297
A "megreformált" házasság formái. "A próbaházasság". De amit itt kipróbálnak, az nem házasság! "A pajtásházasság". Teljesen félreismeri mind a nő lelkületét, mind az emberi kultúra követelményeit.
Az Egyház elveti az így "megreformált" házasságot, mert felületes és jogtalan az az érvük, mely "engesztelhetetlen gyűlöletre" hivatkozik és óriási katasztrófát jelentene az ilyen "reformálás"
A felbonthatatlan házasság (I.)	309
A házasságnak felbonthatatlannak kell lennie az Isten akaratából. Az Isten egy férfit és egy nőt teremtett; "amit tehát Isten egybekötött, ember el ne válassza." Még a hűség megszegése sem bontja föl magát a házassági köteléket.
A házasságnak felbonthatatlannak kell lennie, annak lényege miatt is, mert a keresztény házasság mása Krisztus és az Egyház titokzatos egységének.
A házasságnak felbonthatatlannak kell lennie annak céljai miatt is. Csak így valósítható meg az emberi nemnek emberhez méltó fenntartása, és a házastársak kölcsönös segítése és teljes egybeforradása
A felbonthatatlan házasság (II.)	321
A felbonthatatlanságot megköveteli az emberiség érdeke is. A házasság felbontása átok a férfira, még inkább a nőre, leginkább pedig a gyermekre; a válás tehát átok magára az emberiségre is és ellensége magának a közjónak.
Ellenvetések a felbonthatatlansággal szemben. "Ez szörnyűség, szívtelenség!" "Pokol az életünk egymással! Ilyenkor sincs elválás?" Az Egyház is látja a szomorú valóságot. De csináljunk mérleget: Mit jelent, ha a házasság felbonthatatlan és mit, ha felbontható?
A felbontott házasság	334
A házassági elválások számának emelkedése. A statisztika fájdalmas adatai. "Dehát az Egyháznak is kellene belátással lennie! - mondják. Nem ismeri a családok tragédiáit?"
A válások okozta nyomorúság. "Nem lehet tovább bírni: elválok!" Sajnos, vannak, akik nemcsak elválnak, hanem új házasságra is lépnek előbbi házastársuk életében, sőt könnyen és felületesen ítélkeznek az Egyház eljárása fölött
A boldog házasság	346
A családi asztal. Ezen értjük a közös élet egész problémakörét; főként a tekintély elvének érvényesülését és a szeretetnek uralmát.
A családi élet feszület. A feszületet szószerint is értsük fizikai értelemben: illő tisztelethelyet nyerjen az minden keresztény családi szentély falán! De értsük méginkább a feszület által jelképezett vallásos gondolkodásra és az abból fakadó önfegyelmezésre, önnevelésre és önuralomra
A gyermektelen házasság (I.)	359
A gyermek kizárása a családból vétek az Isten ellen. Mennyivel nemesebb felfogás uralkodott erről a kérdésről már a kereszténység előtt is! A kereszténység fölfokozta ezt a nemes felfogást. De ezt a fönséges gondolkodást fölforgatta az önző világfelfogás
Vétek a gyermek érdekei ellen. A több-gyermeket a szülők helyesebben nevelhetik. Maguk a testvérek is nevelik egymást. Sőt a gyermekek nevelik a szülőket is.
Vétek a szülők érdekei ellen. Egy gyermek nem gyermek, hanem örökös aggodalom. Pedig az egy gyermek többe kerül, mint a többi gyermek. Viszont a gyermek nagy vigasztalás a szülőknek
A gyermektelen házasság (II.)	371
Nincs gyermek. Persze, nem szabad szemrehányást tenni azoknak, akik szeretnének gyermeket, de az Isten nem részesíti őket ebben az örömben; de igenis azoknak, akik bűnös módon zárják el a gyermek előtt az életbe vezető kaput
Miért nincs gyermek? A leggyakrabban előhozott kifogás, a nehéz gazdasági helyzet, sokszor csak ürügy, de még ha igaz is, akkor sem szabad az Isten törvényéhez nyúlni. Másik kifogás az egészségügyi ok. Egyházunk azonban mindenkivel szemben védi a gyermeket
A sokgyermekes házasság (I.)	383
A kersztény családban tisztelik a gyermeket. A keresztény világfelfogás szerint a gyermek "szent dolog" és "istenáldás".
A keresztény családban nevelik a gyermeket. A gyermek nevelése a szülők első kötelessége. Minél korábban kezdeni a nevelést! A gyermek legértékesebb nevelője az édesanyja.
A sokgyermekes házasság (II.)	394
A szülők példája a legelső nevelői tényező. "Ahogy az öregek énekelnek, úgy táncolnak a fiatalok." Mennyit ront a szülők rossz példája, és viszont mennyire fölemelő az ő nemes viselkedésük a gyermek kialakulására!
Mire neveljük a gyermekekt? Föltétlen engedelmességre, tekintélytiszteletre, igazmondásra, erkölcsi tiszta életre, vallásosságra
A keresztény házasság	407
A keresztény házasság eszménye. Már az első házasság is több volt merőben természetes szövetségnél. Krisztus pedig nemcsak visszaállította az eredeti eszményt, hanem szentséggé is tette. A házasságot tehát nem az ember találta ki.
A házasságot nem szabad "megreformálni!", bár az emberiség nagy haladást tett is a technikában és tudományban és bár messze marad is a valóság a keresztény ideáltól
Mily érdekek fűződnek a családi élet megerősödéséhez Az állam nem tudja nélkülözni az erős családot. Látjuk, hová vezetnek az elválások! Ezért is áll a katolikus Egyház rendületlenül a házasságnak válással meg nem hamisított krisztusi eszménye mellett.

Témakörök

Vallás > Vallásos irodalom > Igehirdetés, retorika

Dr. Tóth Tihamér

Dr. Tóth Tihamér műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Tóth Tihamér könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem