1.062.618

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Munkavédelmi ismeretek 1-2.

Tanfolyami jegyzet

Szerző
Budapest
Kiadó: OKISZ-ÉGSZI
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 409 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának értékelése szerint, a 311 ezer dolgozót foglalkoztató ipari szövetkezetek a IV. ötéves tervidőszakban alapvető célkitűzéseiket nagyobb tervszerűséggel... Tovább

Előszó

Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának értékelése szerint, a 311 ezer dolgozót foglalkoztató ipari szövetkezetek a IV. ötéves tervidőszakban alapvető célkitűzéseiket nagyobb tervszerűséggel valósitották meg, mint bármikor korábban. A termelés 42%-kal haladta meg az 1970. évi szinvonalat és a szövetkezetek az igy elért termeléstöbbletet csaknem teljes egészében az egy főre jutó termelésnövekedés utján valósították meg. A gazdasági eredmények elérésében jelentős szerepet játszott a munkabiztonságot is elősegítő célszerűbb munka és üzemszervezés, a korszerűbb technológiák alkalmazása. Az ipari szövetkezetek állóeszközeinek megkétszereződött bruttó értéke utal arra, hogy a szövetkezetek többségénél az uj termelés-technológiai területek létesítésével kedvezőbbé váltak a munkafeltételek, a gépek korszerűsítésével, alkalmatlan gépek kiselejtezésével pedig biztonságosabbá a munkavégzés. A 336 millió forint ráfordítással megvalósított egészségügyi és szociális létesítmények nagymértékben hozzájárultak a kulturáltabb munkakörülmények kialakításához, a jobb munkahelyi közérzet megteremtéséhez. A gazdasági, szervezési és műszaki intézkedések tehát megteremtették az eredményesebb munkavédelmi tevékenység lehetőségét is. Hatása azonban nem realizálódott a várt mértékben. A balesetek számának alakulása elmaradt, a gazdasági téren mutatkozó kedvező tendenciáktól, a munkavédelem tárgyi feltételei által biztosított lehetőségektől. Ezért vált időszerűvé az OKISZ Elnöksége és az ágazati miniszterek közös rendelkezése - a SZOT-tal egyetértésben - a szövetkezeti vezető és irányító munkakörben foglalkoztatottak egyszeri, ismételt munkavédelmi továbbképzésére és vizsgáztatására. A munkavédelmi ismeretek felújítása bizonyára jól szolgálja majd az V. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását, mely előirányozza, hogy "a szövetkezetek fokozott mértékben gondoskodjanak a dolgozók élet és munkakörülményeinek, szociális ellátásának, komplex, tervszerű fejlesztéséről. Mindez váljék a vezető és irányító munka alapelemévé." Budapest, 1976. március hó Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa Szociálpolitikai Bizottsága Vissza

Tartalom

I. kötet
Előszó 3
I. fejezet
A MUNKAVÉDELEM ELVI KÉRDÉSEI
Összeállította: Dr. Harmath Károly
A munkavédelem fogalma 7
A munkavédelem területei 7
Balesete lháritás 8
Munkaegészségügy 9
A dolgozók munkaerejének megkímélése 9
A vizsgálódások középpontjában az ember 9
A munkavédelem jellemzői a tőkés és a szocialista társadalomban 11
A munkavédelem a termelési mód függvénye 11
Munkavédelem a tőkés termelési viszonyok között 12
Munkavédelem a szocialista társadalmi viszonyok
között 12
A szocialista munkavédelem elvei 13
A szocialista munkavédelem eszközei 15
Jogi - igazgatási eszközök 16
A munkavédelem propaganda és agitációs eszközei 17
II. fejezet
A MUNKAVÉDELMI JOGSZABÁLYOK RENDSZERE
Összeállította: Dr. Harmath Károly
A munkavédelem fejlesztése társadalompolitikai követelmény 23
A munkavédelmi szabályozás szintjel 23
Központi rendelkezések 24
Az egészség és testi épség védelmének szabályai
Az épületek és berendezések használatbavételének
szabályai 28
Védőintézkedések 30
Egészségügyi helyiségek; Munkahelyek tisztántartása 32
A munkakörülmények javitása 32
Munkavédelmi oktatás és vizsga 33
Foglalkozási tilalom; Orvosi vizsgálatok 35
Munkavédelmi szervezet 35
Balesetek kivizsgálása és jelentése 37
A munkavédelmi tevékenység irányítása 37
Munkavédelmi felügyelet; A szövetkezeti bizottság feladatai 38
Általános balesetelháritó és egészségvédő óvórendszabály (ÁBEO) 40
Az ÁBEO tárgyi hatálya 40
Az ÁBEO személyi hatálya 40
Az ÁBEO felelősségi szabályai 41
Az ÁBEO értelmezése 41
A szakmai óvórendszabályok 41
A szakmai óvórendszabály hatálya 41
A szakmai óvórendszabály értelmezése 41
Szövetkezeti munkavédelmi szabályzat 42
Útmutató az SZMSZ elkészítéséhez 43
Irányelvek az SZMSZ elkészítéséhez 43
I. fejezet
Óvórendszabályok előírásainak szövetkezeten belüli
alkalmazása 44
II. fejezet
Egyéni védőeszközök, védőruha, védőétel-ital, tisztálkodási eszközök és szerek juttatásának szabályai 46
III. fejezet
A dolgozók munkavédelmi oktatásának szabályozása 46
IV. fejezet
Az orvosi vizsgálatok rendje 47
V. fejezet
Munkavédelmi eljárási kérdések 47
További szempontok az SZMSZ elkészítéséhez 48
III. fejezet
A MUNKAVÉDELEM IRÁNYÍTÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI
SZERVEZETEI
összeállította: Dr. Harmath Károly
A külső irányítás és ellenőrzés szervei 51
Az állami munkavédelmi feladatok 51
A szakszervezetek munkavédelmi irányító és ellenőrző tevékenysége 51
Az OKISZ munkavédelmi szervezete 52
Az OKISZ munkavédelmi mozgalmi és felügyeleti feladatai 54
Mozgalmi feladatok 54
Felügyeleti hatáskör: 55
A) Ellenőrzési tevékenységében 55
B) Intézkedési tevékenységében 56
A területi (szakmai) szövetségek (KISZÖV-ök) munkavédelmi feladatai 56
A munkavédelmi irányító és ellenőrző tevékenység az
ágazati minisztériumoknál 58
Állami munkavédelmi felügyeleti szervek és feladataik,
szövetkezeti hatáskörük 59
Törvényességi munkavédelmi vizsgálatok az ipari szövetkezeteknél 60
A tanácsok törvényességi felügyelete 60
Az ügyészségek általános törvényességi felügyelete 61
A népi ellenőrző bizottságok vizsgálata 62
A szövetkezet vezető testületi szerveinek és vezetőinek
általános jellegű feladata a szervezés, irányítás és
ellenőrzés területén 62
A szövetkezet munkavédelmi szervezete 64
A szövetkezet belső munkavédelmi ellenőrzése 65
Munkavédelmi szemlék 66
Munkavédelmi szemlék dokumentálása 68
A MUNKAVÉDELEM HELYE, SZEREPE ÉS FELADATAI
AZ IPARI SZÖVETKEZETEKBEN
Összeállította: Indra Ferenc
A munkavédelem helye, szerepe és feladatai az ipari szövetkezetekben 73
A vezetésben 73
A tervezésben 74
A termelésben 75
A munkavédelem feladata, helye, szerepe a termelés
irányításában és ellenőrzésében 77
A munkavédelem feladatai a munka- és üzemszervezésben 78
A szövetkezet választott szerveinek feladatai 73
A munkavédelmi középtávú- és éves intézkedési ervek 79
A műszaki, gazdasági és munkavédelmi intézkedési tervek kapcsolata 81
A nevelés és a munkavédelmi propaganda 81
V. fejezet
ÜZEMI DEMOKRÁCIA ÉS MOZGALMI FELADATOKA MUNKAVÉDELEM TERÜLETÉN
Összeállította: Indra Ferenc
Az ipari szövetkezetek országos tanácsa szociálpolitikai
bizottsága 87
A bizottság feladatai 87
Az ipari szövetkezetek területi (szakmai) szövetségei
szociális és munkavédelmi szakbizottsága 88
Szövetkezeti bizottság 90
A szövetkezeti bizottság hatásköre a munka- és
egészségvédelmi feladatok ellátásában 91
Döntési jogkör 91
Egyetértési jogkör 92
Szervezet és munkamódszer 94
Munkavédelmi aktívák 94
Munkavédelmi őrség 95
Szocialista brigádok 96
Termelési tanácskozások 97
Műszaki tanácskozások 97
A szocialista munkaverseny 97
Munkavédelmi vetélkedők 98
VI. fejezet
MUNKAVÉDELMI ÚJÍTÁSOK ÉS ÉSSZERŰSÍTÉSEK
Összeállította: Dr. Tóth Ferenc
Az újitás és az ésszerűsítés fogalma 105
A munkavédelmi újitás célja, szüksége 105
A munkabiztonsági feladatok meghatározása 106
Az újitási feladatterv 106
Véleményezés, elbírálás, döntés 107
Bevezetés és alkalmazás 107
VII. fejezet
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY ÉS MUNKAÉLETTAN
Összeállította: Graffjódi Sándor
A munkaegészségügy fejlődésének rövid áttekintése 111
Munkaegészségügyi felvilágosítás 112
A munkaegészségtan feladatai 115
Munka élettani ismeretek 115
A fizikai munka 116
Módszer a munkaköri energiaszükséglet megállapítására 117
A munka lebontása munkavégzési módok szerint 120
A tevékenységi csoportokban eltöltött idő félórás egységekben való felmérése 121
Példa a munkaköri energiaszükséglet kiszámítására 122
Ergonómia és munkavédelem 124
Foglalkozási betegségek 127
VIII. fejezet
MUNKALÉLEKTAN
Összeállította: Graffjódi Sándor
A munkahely pszichikus jellemzése 135
A dolgozó munkahelyi közérzete 136
A munkához való viszonyulás 137
A munkára való beállítódás 137
Balesetlélektani alapfogalmakról 138
IX. fejezet
MUNKA- ÉS ÜZEMSZOCIOLÓGIA
összeállította: Graffjódi Sándor
A munka- és üzemszociológia alapelvei 145
A munkahelyi légkör 146
A munkahelyi légkör összetevői 146
A vezetők és a társadalmi szervezetek 148
Szociológiai felmérések 150
X. fejezet
BERUHÁZÁS, TERVEZÉS ÉS ÜZEMBEHELYEZÉS
MUNKAVÉDELMI KÉRDÉSEI
összeállította: Marosi Sándor
A létesítésekkel kapcsolatos biztonság technikai jogszabályok 155
Rendszabályok és szabályzatok 155
Fontosabb érvényes magyar országos tervezési irányelvek (MOTI) 156
Munkavédelmi szabványok 156
A telepítés feltételei 158
Ivóvíz 158
Kutak 159
Szennyvíz elhelyezése 159
Az üzemi hulladék és szemét kezelése 160
A talaj 161
A beruházó, tervező és kivitelező kötelező munkavédelmi együttműködése 161
Az egészség és testi épség védelme 161
Létesítményekre vonatkozó előírások 164
Az épületek területen belüli elhelyezése 164
Épületek közötti távolságok 165
Üzemi helyiségek belmagassága 165
Üzemi helyiségek belső közlekedési utjai 166
A folyosók kialakításának elvi szempontjai 167
Veszélyes üzemrészek és üzemi folyamatok elhatárolása 167
Kazánházak 167
Légtartományok 168
Pince és alagsori helyiségek 168
Karzatok 169
Utak 170
Közlekedési helyiségek méretezése 171
A tervezési munka biztonságtechnikai követelményei 171
A tervdokumentáció munkavédelmi felülvizsgálata 172
Az organizációs tervek munkavédelmi követelményei 173
Szociál-higiénés ellátás 173
Üzemi étkező helyiség 174
Az épitéskivitelezés munkavédelmi követelményei 175
Üzemelés közben végzendő kivitelezések munkavédelmi
követelményei 175
Munkavédelmi ellenőrzés kivitelezés közben 176
Több vállalat (vállalkozó) tevékenységének összehangolása 177
Egymástól eltérő időben végzett kivitelezések 178
Műszaki, technológiai módosítások munkavédelmi követelményei 179
Próbaüzemeltetés 179
Üzembehelyezési eljárás, engedélyezési okmány 180
Környezetvédelem 181
A városi klima 182
A levegőt szennyező anyagok 182
Közvetett egészségügyi károk 182
szennyvizek 183
A talaj településhigiénés szerepe és jelentősége 183
A hulladékok elhelyezésének problémái 183
XI. fejezet
TERMÉSZETES ÉS MESTERSÉGES SZELLŐZÉS
Összeállította: Dornai Géza - Indra Ferenc
A levegő mint életfeltétel 189
A levegő fizikai tulajdonságai 189
Légszennyeződések 190
Egészségre ártalmas gázok, gőzök és ködök 190
Egészségre ártalmas porok 190
Szellőzéstechnikai alapfogalmak 192
Légmennyiség számítása száraz levegő esetén 192
A szellőzésről általában 193
Természetes szellőzés 195
Mesterséges szellőzés 196
Túlnyomásos szellőzés 197
Depressziós szellőzés 197
Kiegyenlített szellőzés 198
Helyi elszívási rendszerek 198
Szabad szivónyilások 199
Elszivóernyők 199
Elszivórések 200
Elszivóburkolatok és szekrények 200
Légpótló és légfütő berendezések 200
Ködtelenitő berendezések 201
Klímaberendezések 201
Légtechnikai berendezések tervezése, kivitelezése és
üzemeltetése 202
A szellőzőberendezések elemei 202
Környezetvédelem, telepítés 203
Követelmények a szellőzésnél 205
Légtechnikai berendezések üzemeltetése 205
XII. fejezet
AZ ELEKTROMOSSÁG BIZTONSÁGTECHNIKAI KÉRDÉSEI
Összeállította: Baranyai József
Bevezetés 211
A fontosabb villamossági alapfogalmak 211
Áramló villamosság 211
Vezetők 211
A villamos áram hatásai 212
Áramerősség 212
Áramsűrűség 212
Ellenállás, fajlagos ellenállás 212
Feszültség, feszültségesés, Ohm törvénye 213
Ellenállások párhuzamos és soros kapcsolása
Kirchoff törvények 213
Az egyenáram és a váltakozó áram hatásainak összehasonlítása 214
Az elektromos áram élettani hatása 215
Villamos áramütések 215
Fiziológiai, élettani hatás 215
Az áramütés mechanizmusa 215
Elengedési áramerősség 215
Érzékküszöb 216
Megengedhető érintési feszültségek 216
Az áramütés időtartama 217
Különböző áramerősségek hatása az emberi szervezetben 217
Villamos sérülések 217
Égési sebek 218
A villamos jelek 218
Érintésvédelem 218
Az érintésvédelem fogalma, célja 218
Az érintési feszültség fogalma 219
Mikor kell érintésvédelmet alkalmazni 219
Az érintésvédelmi módszerek csoportosítása 220
Védőföldelés 220
Nullázás 221
Hibalehetőségek 222
Védőkapcsolás 222
Áram védőkapcsolás 222
Törpefeszültség 223
Védőelválasztás 223
Elkerítés , burkolás 224
Ideiglenes villamos berendezések
Ideiglenes villamos berendezésekkel szemben támasztott követelmények 224
Transzformátorházak, kezelőhelyiségek biztonsági előírásai 224
Hely is égek osztályozása
- Jellegük szerint és az azokra vonatkozó biztonsági előírások 227
Száraz helyiségek 227
Időszakosan nedves helyiségek 227
Nedves helyiség 227
Meleg helyiség 227
Marópárás (marógőzös) helyiség 228
Tűz- és robbanásveszély szempontjából az azokra vonatkozó biztonsági előírások 228
Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes ("A") 228
Tűz- és robbanásveszélyes ("B") 229
Tűzveszélyes helyiségek ("C") 230
Mérsékelten tűzveszélyes ("D") 231
Villamos fogyasztóberendezések, szerelvények 232
Hordozható és helyváltoztató villamos készülékek 232
I. osztályú készülékek (földelés érintésvédelem) 232
II. osztályú készülékek (kettős vagy megerősített szigetelés) 232
III. osztályú készülékek (törpefeszültségű berendezés) 232
Villamos berendezéseken végzett munkák 232
Feszültség alatt levő villamos berendezéseken végzett munkák 232
Feszültség alatt levő berendezés közeiében végzett munkák 233
Feszültségmentesített villamos berendezésen végzett munkák 234
A feszültségmentesített hálózat feltételei 234
A hálózat feszültségmentesítés ér sorrendje 234
Földelésmérés, ellenőrzés; különböző érintésvédelmi módok 235
A villamos balesetek megelőzése 235
Jegyzőkönyv az érintésvédelem ellenőrzéséről 243
Elsősegélynyújtás villamos baleseteknél 244
Elsősegélynyújtás kisfeszültség okozta baleseteknél 244
Elsősegélynyújtás nagyfeszültség okozta baleseteknél 244
Villamos baleseteknél égési sérülések is előfordulnak 246
XIII.. fejezet
A VILÁGÍTÁSTECHNIKA MUNKAVÉDELMI KÉRDÉSEI
Összeállította: Baranyai József
Bevezetés 251
A fény 251
Fénytani alapfogalmak 252
A fényerősség 252
Fényvisszaverés 252
Fényelnyelés 252
Fényátbocsátás 253
Fényforrások 253
Belső helyiségek világításának ellenőrzése 254
Hatásfokmódszer 254
Szabad területek világításának ellenőrzése 255
Pontról pontra módszer 255
A jó világítás kellékei 256
Megfelelő árnyékhatás 257
Káprázás mentesség 257
Térbeli egyenletesség 257
Időbeli egyenletesség 258
Megfelelő színhatás 258
Az egészségre való ártalmatlanság 258
A lámpatestek kiválasztásának irányelvei 259
Épületek természetes világításának ellenőrzése 261
A természetes világítás jellemzői 261
Megvilágítási erősség 262
XIV. fejezet
GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK BIZTONSÁGTECHNIKÁJA
Összeállította: Dr. Tóth Ferenc
Bevezetés 267
Általános előírások 267
Tervezés 273
Létesítés - telepítés 273
Óvórendszabály alóli mentesítés feltételei 274
Üzembehelyezés 275
Üzemi technológiák 276
Karbantartás 277
Előírások 278
A gépek munkavédelmi ellenőrzése 278
Gépek munkavédelmi minősítése 280
XV. fejezet
SZINDINAMIKA
Összeállította: Dr. Tóth Ferenc
A szín fogalma és osztályozása 285
Munkakörnyezet és színek 286
Színharmónia 289
Munkavédelmi színek 289
XVI. fejezet
ZAJELHÁRÍTÁS
Összeállította: Graffjódi Sándor
Hangtani alapfogalmak 295
Üzemi zajvizsgálatok 297
Megengedhető zajszintek 299
Zajelhárítási módszerek 300
XVII. fejezet
ÜZEMI BALESETEK
Készítette: Dr. Harmath Károly
A baleset fizikai és biológiai fogalma és lényeges ismérvei 307
Az üzemi baleset jogi fogalmának meghatározása 308
Üzemi baleset 308
Egyéb (nem üzemi) baleset 309
Az üzemi baleset jogszabályi meghatározásának értelmezése 309
Feladatok az üzemi baleset bekövetkezésekor 312
Bejelentés 312
Az üzemi balesetek bejelentésének időbeli és formai kötöttsége 314
A sérült és az anyagi javak mentése 315
Elsősegélynyújtás 316
Az elsősegélynyújtás fontosabb és gyakoribb esetei 316
A baleseti helyszín biztosítása 319
A balesetkivizsgálás folyamatrendszere 320
A balesetkivizsgálás tényezői és módszerei 320
A balesetkivizsgálás résztvevői és feladatai 321
A szövetkezet meghatározott beosztású dolgozói a balesetek kivizsgálásában hogyan vesznek részt 322
Intézkedések a balesetek ismétlődésének megelőzésére 323
Üzemi baleseti jegyzőkönyv 324
Üzemi baleseti nyilvántartás 326
Havi összesítő kimutatás 329
Az üzemi balesetek statisztikai feldolgozása 330
Statisztikai viszonyítási módszerek 331
Az üzemi balesetből eredő anyagi és termelési veszteségek, erkölcsi hátrányok 332
Az üzemi balesetből eredő károk megtérítése 333
Károk és károsultak 333
A sérült munkatársának felelőssége 334
A szövetkezet kártérítési kötelezettsége a társadalombiztosítási baleseti ellátásért 335
A szövetkezet és a sérült anyagi felelőssége az üzemi balesetekért 336
A szövetkezetnek a tagsági viszony, illetőleg munkaviszony keretében fennálló felelőssége, mint a kártérítés jogalapja 337
A szövetkezet kimentése a kárfelelősség alól 338
A szövetkezet működési körének fogalma 340
Elháríthatatlanság 341
Működési körön kívüli (külső) elháríthatatlan ok 341
Működési körön kívüli (külső), de elhárítható ok 342
A dolgozó elháríthatatlan kizárólagos magatartása 342
A dolgozó vétkes közrehatása 344
Más szövetkezethez, vállalathoz kirendelt dolgozó balesete 344
A foglalkozási betegséggel kapcsolatos felelősség 345
A kár összegének megállapítása 345
A szövetkezet felhívási kötelezettsége a sérülést szenvedett dolgozó kártérítési igényének érvényesítése érdekében 348
A kárigény elévülése 348
Az állami.biztosító kártérítésével összefüggő eljárási kérdések 349
Az üzemi baleset és a foglalkozási betegség alapján járó társadalombiztosítási ellátás 350
Baleseti ellátás 352
Baleseti táppénz 352
Baleseti járadék 353
A baleseti járadék összege 353
Baleseti rokkantsági nyugdíj 355
Özvegyi nyugdíj 357
Árvaellátás 358
Szülői nyugdíj 358
Mellékletek (1-13 tábla) 361
XVIII. fejezet
A DOLGOZÓ FIATALKORÚAK VÉDELME
Összeállította: Szabados Dénes
A fiatalkorúak 383
A fiatalkorúak orvosi vizsgálata 383
Alkalmazási feltételek 384
A munkaidőbeosztás 384
Jegyzék azokról a munkakörökről és munkahelyekről, amelyekben nem szabad 18 éven aluliakat foglalkoztatni 386
XIX. fejezet
A DOLGOZÓ NŐK VÉDELME
Összeállította: Szabados Dénes
Általános rendelkezések 392
A dolgozó nők védelme 392
A terhes és gyermekes anyák védelme 392
Áthelyezés 392
Munkavégzés, munkaidőbeosztás 393
Túlmunka (készenlét) 393
Jegyzék azokról a munkakörökről és munkahelyekről, amelyekben nem szabad nőket foglalkoztatni 395
XX. fejezet
A CSÖKKENT MUNKAKÉPESSÉGŰ DOLGOZÓKRÓL VALÓ GONDOSKODÁS, A REHABILITÁCIÓ
Összeállította: Szabados Dénes
Átmeneti rehabilitációt igényelnek 399
Véglegesen rehabilitálandók 399
A csökkent munkaképességű dolgozók rehabilitációjával kapcsolatos szövetkezeti
feladatok 401
A csökkent munkaképességűeket foglalkoztató bizottságok szervezése és
működése 402
A munkaképesség-csökkenés mértékének megállapítása 403
A csökkent munkaképességű dolgozók szakmai képzése 403
A felmondás korlátozása 404
A rehabilitációs tevékenység anyagi támogatása 406
Szociális segélyezés 407
Átmeneti segély 407
Rendszeres szociális járadék 408
Rendszeres szociális segély 409
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Munkavédelmi ismeretek 1-2. Munkavédelmi ismeretek 1-2.
Állapot:
1.880 Ft
940 ,-Ft 50
8 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
Munkavédelmi ismeretek 1-2. Munkavédelmi ismeretek 1-2. Munkavédelmi ismeretek 1-2. Munkavédelmi ismeretek 1-2. Munkavédelmi ismeretek 1-2. Munkavédelmi ismeretek 1-2. Munkavédelmi ismeretek 1-2. Munkavédelmi ismeretek 1-2. Munkavédelmi ismeretek 1-2. Munkavédelmi ismeretek 1-2.

A kötetek borítója sérült, kissé kopott, rajta tulajdonosi bejegyzés látható. A kötetek lapélei elszíneződtek, enyhén foltosak. A kötetek kötései megtörtek, néhány lapon jelölések láthatók. Az I. kötet néhány lapja nyomdahibás.

Állapot:
1.880 ,-Ft
17 pont kapható
Kosárba